A polgármester érzéketlen a jogsérelemre

Kormánypárt országgyűlési képviselőjelöltjének fővédnökségével szervezni farsangi karnevált a gyerekeknek, kormánypárti önkormányzat által fenntartott óvoda vezetőjeként a részvétel mellett dönteni és ezzel kötelezni az óvodapedagógusokat a részvételre, a szülőket pedig olyan választás elé állítani, hogy vagy elkísérik gyerekeiket a rendezvényre, vagy a gyerekük sem mehet oda, ahová a társai igen – mindez igen látványos példája az egyre inkább eluralkodó ideológiai elkötelezettségnek, politikai szervilizmusnak és soft kényszernek. Az eset történetesen Miskolcon esett meg. A TASZ mind a lelkiismereti szabadság, mind a köznevelés pártpolitikai semlegességének sérelmét észrevételezte: közérdekű bejelentést tettünk az önkormányzatnál. A kormánypárti polgármester válasza sajnos inkább megerősíti a fenti véleményünket.

A válaszból az derül ki, hogy az önkormányzat meglehetősen érzéketlen a lelkiismereti szabadság és a köznevelési intézmények pártpolitikai semlegességének követelménye iránt. A polgármester a „szükségszerűséggel” érvel, ám ezzel túl gyorsan menti fel az intézményvezetőt. Ha elfogadjuk azt, hogy egy nagy létszámú rendezvényen az óvoda alkalmazásában álló pedagógusok száma nem elegendő a gyerekek felügyeletére, akkor a kérdés az, hogy vajon más, nagy létszámú események esetén az óvodavezető hogyan oldja meg a problémát szülői segítség nélkül, és ha nem megoldható a felügyelet, akkor miért döntött a részvétel mellett egyáltalán. Továbbá, ha a rendezvényen való részvétel csak szülői segítséggel oldható meg, akkor ez miért nem önkéntes alapon történik, és miért vannak eltiltva a részvételtől azok a gyerekek, akiknek szülei nem tudnak besegíteni az óvodának. Az óvodapedagógusok kötelező részvételét érintő észrevételre a polgármester nem említi.
A pártpolitikai semlegességet feszegető észrevételt azzal üti el a válaszlevél, hogy rámutat: a választási kampány csak egy héttel később kezdődött el. Ez tény – bár a polgármester annak ellenére hivatkozik a választási eljárási törvény szabályaira, hogy ő maga állítja azt, hogy a rendezvény nem volt választási esemény. Továbbá, ha igaz is, hogy a kampány még nem is kezdődött, az is igaz, hogy a képviselőjelölt az előző években nem védnökölt hasonló rendezvényt, hogy tendenciózus volt a meghívott intézmények kiválasztása, és hogy maga a képviselőjelölt végig sürgött-forgott a gyerekek és szüleik közt a rendezvényen. Mindezt azonban a polgármester nem értékelte „párttal, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai tevékenységnek” – így valóban könnyen figyelmen kívül lehetett hagyni azt, hogy a pártpolitikai semlegesség munkaidőben való megtartását előíró köznevelési törvény nemcsak a kampányidőszakra vonatkozik.
A polgármester válaszát mindezekre tekintettel nem tartjuk kielégítőnek, és nem fogadjuk el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kényszerpályára tereli az ellenzéket a választási törvény módosítása

Antidemokratikus és teljesen átláthatatlan volt az a folyamat, amelynek végén Varga Judit igazságügyminiszter november 10-én benyújtott egy javaslatot a választási törvény átalakítására. A tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét. Részletes elemzést készítettünk a törvényjavaslatról, és továbbra is figyelni fogjuk a tervezet sorsát, hiszen a törvényjavaslat benyújtása csak a jogalkotási folyamat első lépése.

Jogsegélyt nyújtunk az eskütételt megtagadó kutatónak

A TASZ jogi segítséget nyújt Kende Juditnak, aki annak ellenére, hogy az ELTÉ-n doktori fokozatot szerzett, mégsem vehette át doktori oklevelét és nem használhatja a doktori címét. Az ELTE ugyanis csak annak adja át az oklevelet, aki a doktori szabályzatban meghatározott esküt leteszi, erre viszont Kende Judit nem volt hajlandó, mert lelkiismeretével ellenétes lett volna, hogy Magyarország Alaptörvényének hűséget fogadjon.

Az AB szerint alkotmányos, hogy egyes állampolgárok egyenlőbbek másoknál

Pártvonalakon átívelő egységben támadta meg az ellenzék az Alkotmánybíróságon (AB) a fővárosi önkormányzati rendszer radikális, a választópolgárok és a jelöltek jogait egyaránt sértő átalakítását. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint az ellenzék által kifogásolt új választási szabályozás ellentétes az alkotmányosság elveivel és az Alaptörvény szövegével egyaránt. Az AB saját korábbi határozatai ellenében mégis úgy döntött: nem semmisíti meg a választópolgárok egyenlőségét semmibe vevő választási rendszert. A TASZ szerint Budapest Fővárosi Közgyűlése ezután nem tekinthető az alkotmányos demokratikus döntéshozatal intézményének.