A részvételi alkotmányozás törvényi garanciái
A kormány az őszre ígérte az új alkotmány előkészítésének megkezdését. Mi azt szeretnénk, hogy az új alkotmány valóban széles társadalmi részvétellel készüljön el, és a részvétel az alkotmányozás érdemi része legyen.
Egy új alkotmány demokratikus minősége és társadalmi elfogadottsága jelentős részben azon múlik, milyen folyamat vezet az elfogadásához. Az alkotmányozás és az abban való társadalmi részvétel alapvető eljárási kereteit már a folyamat megkezdése előtt törvényben kell rögzíteni. Így biztosítható, hogy a folyamat alapvető szabályai ne az alkotmányozás közben, az aktuális politikai érdekekhez igazodva legyenek alakíthatók, hanem előre meghatározott és számonkérhető keretet adjanak az alkotmányozásnak.
A Társaság a Szabadságjogokért, a Közélet Iskolája, a Civil Kollégium Alapítvány, az Unhack Democracy és a Magyar Helsinki Bizottság ezért közösen megfogalmazta azokat az elvárásokat, amelyeknek álláspontunk szerint az alkotmányozás eljárási kereteit meghatározó törvénynek a társadalmi részvétel szabályozása során meg kell felelnie.
A részvételi alkotmányozás sokféleképpen megszervezhető. Nem választunk egyetlen konkrét intézményi vagy módszertani megoldást: azokat az alapvető elvárásokat fogalmazzuk meg, amelyeknek álláspontunk szerint bármilyen választott modellnek meg kell felelnie. Ilyen többek között, hogy a társadalmi részvétel az alkotmányozás több szakaszában, az érdemi döntések előtt történjen; a polgárok arra is hatással lehessenek, milyen kérdésekről folyik társadalmi vita; a részvétel idején még valódi alternatívák legyenek nyitva; megfelelő idő álljon rendelkezésre; a társadalom különböző csoportjai ténylegesen bekapcsolódhassanak; és nyilvánosan követhető legyen, mi történt a részvétel során megfogalmazott véleményekkel. Fontosnak tartjuk a folyamat teljes átláthatóságát, független értékelését és a törvényben rögzített részvételi garanciák kikényszeríthetőségét is.
Azért fogalmaztuk meg ezeket az elvárásokat még az eljárási szabályozás elkészülte előtt, mert a részvételi alkotmányozás kereteiről akkor kell érdemi vitát folytatni, amikor ezek a szabályok még alakíthatók. A közös álláspontot megküldtük azoknak a döntéshozóknak, akiknek szerepük lehet az eljárási keretek előkészítésében és parlamenti tárgyalásában. A később kialakított alkotmányozási folyamatot pedig ezekhez a minimumelvárásokhoz fogjuk mérni.
A közös álláspont teljes szövege alább letölthető.