A szegregációra feljogosító rendelettervezet az állam világnézeti semlegességét is sérti

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) véleményezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) készülő rendelettervezetét, amely a szegregáció lehetőségét teremti meg. A Minisztériumnak megküldött álláspontunk szerint a világnézeti meggyőződésen alapuló szegregáció három okból is jogellenes: sérti az állam világnézeti semlegességét; alapjogok gyakorlása illetve alkotmányos értékek érvényre juttatása érdekében szükségtelen, valamint nem biztosítható az önkéntessége.

A Roma Sajtóközpont (RSK) birtokába jutott rendelettervezet arról tanúskodik, hogy az EMMI részletesen szabályozná, és ezzel legitimálná a szegregált osztályokat. A szegregációt a rendelettervezet névleg azzal és akkor igazolná, ha a szülők, gyermekek világnézeti meggyőződésük miatt önként választanák a szegregált osztályokat. Például – ahogy arra már van közismert példa – az iskolák szegregált osztályt hozhatnának létre és tarthatnának fenn, ha a gyermekek ott görög-katolikus oktatásban részesülnek – akkor is, ha ennek az az ára, hogy az osztály összes tanulója roma.

A rendelettervezet állítólagos célja a lelkiismereti szabadság biztosítása. A TASZ álláspontja szerint azonban ez a cél nem igazolja a szegregált állami oktatást-nevelést, ezért a rendelettervezetben előkészített szegregáció alkotmányellenes, legalább három okból:

1. Az államnak nincs sem kötelessége, sem joga világnézeti meggyőződésen alapuló oktatást biztosítani az állami oktatás-nevelés keretein belül. Az állam csak úgy őrizheti meg világnézeti semlegességét, ha világnézetileg semleges oktatást kínál a saját fenntartású köznevelési intézményeiben. A rendelettervezet tehát eleve illegitim cél eszközének használná a szegregációt.

2. A világnézetileg elkötelezett oktatáshoz semmi szükség szegregált osztályokra. A görög-katolikus biológia órán – reméljük – ugyanazt tanulnák a gyermekek, mint a világnézetileg semleges biológia órán. A köznevelés törvényes céljai csak az együttnevelésben biztosíthatók, az elkülönült nevelés-oktatás pedig fölösleges ehhez.

3. Mivel a nehéz körülmények között élő szülők és gyermekeik kiszolgáltatott helyzetben vannak, nem biztosítható, hogy a szülők, gyermekek valóban önkéntesen, vallási meggyőződésük miatt kérnék a világnézeti meggyőződésen alapuló nevelést az állami intézményekben. Választásuk ezért nem tekinthető lelkiismereti szabadságuk gyakorlásának, és így nem is teheti jogszerűvé az elkülönített oktatást-nevelést.

Részletes álláspontunkat itt találja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A szabadságjogok és a költségvetés

A TASZ számára axióma: a klasszikus szabadságjogok érvényesülése a nemzetgazdaság adta kereteken belül minden máshoz képest elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nyugati világban az államok elköteleződnek az alapjogok védelmének eszméje mellett, ebből pedig az következik, hogy nemcsak elismerik az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, hanem azok tiszteletben tartása és védelme az elsőrendű kötelességük. Minden kormányzati intézkedésnek vagy ezen elsőrendű kötelességet kell szolgálnia, vagy pedig az egyéb célú kormányzati intézkedések ezen kötelezettség adta kereteken belül, ezek teljesítését követően elfogadhatók. A kormányzás mikéntjének megválasztásában a kormányzatnak nagy szabadsága van, úgy azonban nem kormányozhat, hogy azzal az alapvető jogokat megsérti vagy nem tesz megfelelő intézkedéseket az alapvető jogok védelme, érvényesülésük előmozdítása érdekében.

Támogatjuk a szülőket, hogy megvédhessék a semleges iskolát

Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.

Jogsegélyt nyújtunk az eskütételt megtagadó kutatónak

A TASZ jogi segítséget nyújt Kende Juditnak, aki annak ellenére, hogy az ELTÉ-n doktori fokozatot szerzett, mégsem vehette át doktori oklevelét és nem használhatja a doktori címét. Az ELTE ugyanis csak annak adja át az oklevelet, aki a doktori szabályzatban meghatározott esküt leteszi, erre viszont Kende Judit nem volt hajlandó, mert lelkiismeretével ellenétes lett volna, hogy Magyarország Alaptörvényének hűséget fogadjon.