A TASZ álláspontja a Jobbik kampányfilmje körüli vitáról

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint a közszolgálati televíziók és rádiók kötelesek az alkotmányos értékek tiszteletben tartására. Abban az esetben, ha egy politikai hirdetés nem felel meg ennek a követelménynek, a közszolgálati televíziók és rádiók az Alkotmány szellemével összhangban járnak el akkor, ha megtagadják az olyan kampányfilmek közvetítését, amelyek értékrendje összeegyeztethetetlen a demokratikus értékekkel. A véleménynyilvánítás szempontjából azonban fontos, hogy az ilyen döntéseket transzparens eljárások során hozzák meg a műsorszolgáltatók.

A kampányfilm–sugárzás megtiltásának lehetőségének érvei összhangban állnak a TASZ által képviselt értékekkel. A véleménynyilvánítás szabadsága igen fontos alapjog, amelyet bárki gyakorolhat mindaddig, amíg közlése külső korlátba nem ütközik. A beszédek tiltása esetén a külső korlátot jelent a beszéd hatása (uszítás), a közlés körülménye (foglyul ejtett közönség) vagy akár a közlési csatorna megválasztása is (közszolgálati műsorszolgáltató).

Az alkotmányos értékek megjelenítése a közpénzen működtetett televíziók és rádiók egyik legfontosabb feladata. A közszolgálati műsorszolgáltatók általi tiltás természetesen nem jelenti azt, hogy a Jobbik bármelyik pártrendezvényén, saját YouTube csatornáján ne tehetne közzé olyan tartalmat, amely sok embert sért, egészen addig, amíg a véleménynyilvánítás külső korlátját nem lépi át a közlés.

A közszolgálati műsorszolgáltatók műsorai és reklámideje azonban nem esnek azonos elbírálás alá egy gyűlésen vagy saját lapban elmondottakkal. A közszolgálati műsorszolgáltatók műsorrendjében való megszólalás ugyanis nem politikai szabadságjog, ezért az ott elhangzó beszédek köre jóval szűkebb, mint egy pártrendezvényen, saját újságban, vagy YouTube videón közzétehető tartalmak köre.

A választási kampány során szélesebb a véleménynyilvánítás szabadsága: a választási gyűléseket nem kell bejelenteni, a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. Azonban a közmédia alkotmányos értékeket közvetítő funkcióját nem írja felül a választási kampány esélyegyenlőségi követelménye.

Az, hogy büntetőjogilag nem tiltott az olyan kifejezések használata, mint „cigánybűnözés”, még nem jelenti azt, hogy az állam szervei, a közhatalom gyakorlói, a közszereplő politikusok vagy maguk a közszolgálati műsorszolgáltatók is semlegesek kell maradjanak olyan helyzetben, amikor milliókat, romákat és nem romákat egyaránt sért egy beszéd.

A rasszista szólamokkal szemben a politikai, közéleti elkötelezettség jóval hatékonyabb, mint bármilyen kriminalizálás. Álláspontunk szerint az alkotmányos értékekkel szemben álló ideológiák elleni hatékony küzdelem az állam elsőrendű kötelezettségei közé tartozik. Az állam ebben a küzdelemben nem eszköztelen: az oktatás, a közhatalom nevében eljárók megkérdőjelezhetetlen fellépése és a közszolgálati média értékközvetítése csak néhány fontos eleme ennek a folyamatnak.

Ahogyan azt az Alkotmánybíróság 2004-ben megfogalmazta: a faji, etnikai, nemzeti vagy vallási közösségekkel és tagjaikkal szembeni uszító, gyalázkodó, gyűlölet- és hisztériakeltő megnyilvánulások ugyanis az emberi civilizáció ellen hatnak. Az ilyen jelenségekkel szembeni határozott fellépés mindenkitől, és különösen a közélet szereplőitől elvárható.

Az Alkotmánybíróság 2001-ben és 2007-ben is vizsgálta és alkotmányosnak ítélte a műsorszolgáltatókra vonatkozó szigorúbb szólásszabadság-korlátokat. Indokolt, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatókra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a kereskedelmi műsorszolgáltatókra. A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. (Médiatörvény 23. §)

A kérdést tehát olyan szempontból kell megközelíteni, hogy vajon a közszolgálati műsorszolgáltatók támogathatják-e a kirekesztő beszédek elhangzását azzal, hogy ilyen tartalmú politikai hirdetést tesznek közzé. A műsorszolgáltatónak, mint minden jogalanynak tiszteletben kell tartania az alkotmányos rendet.
Ezért a TASZ álláspontja szerint az ilyen értékkel szemben álló politikai hirdetés műsorra tűzését jogszerűen tagadták meg a műsorszolgáltatók.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ álláspontja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatról

A TASZ álláspontja szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és sajtószabadságot.

A törvényjavaslat egyéni képviselői indítványként került benyújtásra. A Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal által benyújtott javaslattal a kormány ismételten megkerüli a jogalkotási törvényben és az elektronikus információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségeket, amik az átlátható jogalkotásra, a hatástanulmány készítésének kötelezettségére és a társadalmi egyeztetésre vonatkoznak.

A TASZ álláspontja a közrendvédelmi törvénycsomagról

A TASZ véleményezte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített, a közrendet és a köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést.

Nyilvános előadás a rágalmazás és a szólásszabadság határairól

A Közép-európai Egyetem (CEU) Média és Kommunikáció Tanulmányok Központja és a magyarországi Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége szervezésében David E. McCraw, a New York Times Company jogtanácsosa ad elő holnap a CEU-n.