A TASZ véleményezte a titoktörvény módosító javaslatait

I.

A TASZ támogatja a 6147/13 jelöléstől kezdődő és a 6147/44 jelölésig tartó módosító javaslatokat. E módosító javaslatok közül is kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a következő módosító javaslatok támogatását: 6147/13; 6147/22; 6147/25; 6147/29; 6147/37; 6147/38; 6147/39.

A TASZ álláspontja szerint elengedhetetlen a Javaslatban szereplő büntetőjogi szabályok újragondolása, mivel azok a véleménynyilvánítás, az információ- és a sajtó szabadságát veszélyeztetik. Fenntartjuk az álláspontunkban megküldött javaslatainkat, azt egy elemmel kívánjuk kiegészíteni.
 A Javaslat 24.§ (6) bekezdése kiegészíti a Büntető Törvénykönyvet egy értelmező rendelkezéssel (Btk. 224§): „a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, bizalmas minősítésű adattal, valamint korlátozott terjesztésű minősített adattal visszaélés miatt büntetőeljárásnak csak a minősített adat védelméről szóló törvényben az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye.”
A kizárólag magánszemély sértetteket megillető magánindítvány intézményére hasonlító  megoldást a TASZ nem támogatja.  A magánindítványnak kizárólag természetes személy sérelmére elkövetett kisebb súlyú bűncselekmények esetében van helye, amelynek jogpolitikai indoka, hogy a sértett maga dönthesse el, hogy olyan fokúnak ítéli-e a sérelmet, hogy az állam védelmét kéri, vagy olybá veszi az elkövetett cselekményt, amely által semmilyen sérelmet nem szenvedett. Jogdogmatikai okokból a Javaslatban szereplő megoldás nem magánindítvány, hiszen rendszertanilag az állam- és szolgálati titok megsértése (Javaslat szerinti elnevezés: „visszaélés minősített adattal”) a Btk.-nak az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények között helyezkedik el. E fejezetbe tartozó tényállások kifejezetten az államapparátus működését és alapvető állami feladatok zavartalan ellátását védik, szemben a magánindítványra üldözendő bűncselekményekkel, amelyek a magánszférát, magánszemélyeket védik.
A TASZ szerint büntetőjog-dogmatikailag a Javaslat 24.§ (6) bekezdése teljes mértékben rendszeridegen. Dogmatikai szempontok mellett fontos hangsúlyozni, hogy ez a megoldás a mindenkori politika játékszerévé degradálná a büntetőjogot, hiszen az aktuális titokgazda mérlegelési jogkörébe tartozna, hogy az adott titoksértést büntetnék-e. Ezáltal lehetőség lenne arra, hogy a minősített adatokat kiszolgáltató büntetlen maradjon abban az esetben, ha a titoksértés mögött politikai megfontolások állnak. Lényegébe törvényessé válna az a jogállami szempontból tarthatatlan helyzet, hogy politikusok pártpolitikai érdekeket szem előtt tartva szivárogtatnak ki minősített információkat.

II.

Sajnálatos módon a Javaslathoz benyújtott módosító javaslatok egy része teljes mértékben ellentétes a TASZ által kívánatosnak tartott szabályozással. A javaslatból kulcsfontosságú részeket hagynának el a szocialista frakció tagjai által beterjesztett módosító javaslatok.

Az alábbiakban a TASZ által nem támogatott módosító javaslatokról fejtjük ki álláspontunkat.

1.
6147/8. számú módosító javaslat

A módosító javaslat a minősítéssel védhető érdekek közé kívánja beemelni katasztrófavédelmi, közegészségügyi, a közbiztonságra, közrendre vonatkozó érdeket. A TASZ osztja az Alkotmánybíróság azon álláspontját, miszerint mind a közrend és közbiztonság olyan elvont társadalmi érték, amely csak kicsi súllyal eshet latba alapjog-korlátozáskor (30/1992AB hat.). Ennek megfelelően a közbiztonság és bűnmegelőzés elvont értékként jelentkezik, ha alapjog-korlátozás szükségességét és arányosságát vizsgáljuk. A szükségességi és arányossági vizsgálat másik oldalán a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog áll. A közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog, mint a kommunikációs alapjogok egyik nevesített joga – ahogy ezt az Alkotmánybíróság a 34/1994 (VI.24.) határozatában kifejtette – nem korlátozhatatlan alapjog ugyan, de a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának egyik feltételeként és annak részeként kitüntetett alkotmányos védelemben részesül. Ez azt jelenti, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak.
Ez az alapjog tehát – az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben – legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az „anyajog”, a véleménynyilvánítás szabadságjoga. A TASZ szerint a közbiztonság és a közrend nem vezethet az információszabadság legdrasztikusabb korlátozását jelentő minősítéshez.
 
6147/12. számú módosító javaslat

A Javaslat 19.§ (1) bekezdése szerint csak az állami vagy közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lenne kötelessége a hozzá eljutatott külföldi vagy nemzeti minősített adatot leadni a nemzeti biztonsági felügyeletnek. A módosító javaslat ezt a nemzeti minősített adat vonatkozásában minden állampolgár kötelezettségévé teszi. A TASZ álláspontja szerint nem várható el laikus állampolgároktól, hogy a hozzájuk – nyilvánvalóan a minősített adat őrzésére vonatkozó szabályok súlyos megsértése után – került adatok minősítését felismerjék és azt a kompetens állami szervnek visszaszolgáltassák.

6147/53. számú módosító javaslat

A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 26.§ (5) bekezdése értelmében az Adatvédelmi Biztos a titok-felügyeleti jogköréből fakadóan jogosult indokolatlan minősítés esetében a minősítés megváltoztatására, illetve megszüntetésére felhívni a minősítőt. A felszólítás megalapozatlansága iránt a minősítőnek kell a Fővárosi Bírósághoz fordulnia. A Javaslat 32.§ (2) bekezdése orvosolta volna azt a hiányosságát az Avtv.-nek, hogy nem volt törvényben rendezve az a helyzet, amikor a felszólított minősítő nem indítja meg az eljárást az Adatvédelmi Biztos ellen. A Javaslat ezt úgy oldotta volna meg, hogy amennyiben a minősítő az előírt határidőn belül nem fordul bírósághoz, a minősítés a felszólítás kézhezvételétől számított 61. napon automatikusan megszűnik. Ezt a megoldást a TASZ támogatta.

Ehhez képest a módosító javaslat megfordítja a felállást, és az adatvédelmi biztost kötelezi arra, hogy bírósághoz forduljon. Az Avtv. az Adatvédelmi Biztosnak titok-felügyeleti jogkört ad. Az Adatvédelmi Biztos kiemelkedő szakmai tudással rendelkező szakember, aki őrködik az alkotmányban biztosított információs jogok betartása felett. A védett adatot minősítőnek joga van megkérdőjelezni az Adatvédelmi Biztos véleményét, és bíróságtól kérni a biztosi felszólítással szemben. Az azonban abszurd megoldás lenne, hogy az információs jogok értelmezésére és alkalmazásának figyelemmel kísérésére felhatalmazott alkotmányos szervnek a saját autentikus jogértelmezésének igazoltságát bíróság előtt kelljen bizonyítania.

6147/55. számú módosító javaslat

A törvényjavaslat szerint a bizalmas és a korlátozott terjesztésű adatnál a minősítés érvényességi ideje egyaránt 15 év. A módosítás bizalmas adatnál ezt felemelné 20 évre. Ennek indokoltságát nem látjuk.

6147/56. számú módosító javaslat

A módosító indítvány törli a Javaslat 5.§ (2) bekezdését, amely alapján tilos minősíteni az adatot a nyilvánosságra hozatalának megakadályozása vagy késleltetése érdekében, ha az adat védelme a (3) bekezdés szerint nem szükséges; továbbá jogszabálysértés vagy adminisztrációs hiba, illetve a hatékonyság hiányának leplezése, a verseny elkerülése, vagy kizárólag valamely személy vagy szervezet jóhírének védelme érdekében. Ezek a rendelkezések egyértelműen a minősítési jogkör rendeltetés-ellenes gyakorlása ellen jelentenek garanciát, melyek kivétele a Javaslatból azt eredményezheti, hogy a minősítési jogkörét visszaélésszerűen gyakorló személyek által minősített adatok is titkosak maradnak.

A módosító törli az 5.§ (3) bekezdés a) pontját is, amely szerint az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha az adat minősítéséhez fűződő közérdek nyilvánvalóan nagyobb, mint a hozzáférhetővé tételéhez, illetve nyilvánosságához fűződő közérdek. A TASZ álláspontja szerint ez a rendelkezés „vezérlőcsillagként” funkcionálhatott volna a minősítés bírósági felülvizsgálatakor: lehetőség lehetett volna ugyanis annak bemutatására, hogy bár tartalmilag, illetve formailag a minősítés jogszerű, azonban a minősítéssel szemben áll olyan közérdek, amely a minősítés megszüntetését/megváltoztatását indokolja. Tekintettel arra, hogy a minősítéssel védett érdek versenghet más alkotmányos értékekkel, ezek ütköztetésének kizárása nyilvánvalóan aggályos.

6147/57. számú módosító javaslat

A módosító javaslat törli a Javaslat 8.§ (7) és (8) bekezdéseit, amelyek a törvényjavaslat legfontosabb garanciális újítását jelentik. A törölni javasolt rendelkezések teremtik meg annak a lehetőségét, hogy bárki bírósághoz forduljon megfelelő eljárási rendben a minősített adat bírósági felülvizsgálata érdekében. A TASZ a Javaslat tavalyi véleményezésekor is hangsúlyozta, hogy a hatályos törvényi szabályozás egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem lehetséges a bíróságtól kérni a minősített adat tartalmi felülvizsgálatát, s ennek orvoslását jelenti a Javaslat 8.§ (7( és (8) bekezdései. Ezek elhagyása esetében továbbra is egy jogállami szempontból nehezen védhető rendszer maradna fent, és a tartalmi felülvizsgálatra továbbra sem lenne mód.

A 6147/56 és a 6147/57 módosító javaslatokban szereplő változtatások a minősítési rendszert bürokratikus gyakorlattá változtatják, hiszen az elhagyott elemek nélkül nem biztosítható az átlátható állam alkotmányos követelménye.