A TEK arroganciája határtalan

A Terrorelhárítási Központ (TEK) nyíltan a jog fölé helyezi magát, amikor indokolás nélkül elrendeli a miniszterelnök háza környéki utcák lezárását. A magyar bíróság jogerős végzésében alig egy hónapja éppen a TEK-kel kapcsolatban mondta ki, hogy „nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban a politikai véleménynyilvánításra irányuló békés gyülekezést pusztán azon okból korlátozni, hogy azt védett személy jelenlétében kívánják megvalósítani”.

A TEK 2013. július 4-én, a devizahitelesek spontán demonstrációját követően, egyszer már lezáratta a Cinege utcát, ahol a miniszterelnök lakik, és emiatt a rendőrség később megtagadta egy másik tüntetés tudomásul vételét. Akkor a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a TASZ felülvizsgálati kérelme nyomán érdemben és szigorúan vizsgálta nemcsak a rendőrség, hanem a TEK határozatát is, és kimondta, hogy a rendőri szervek – a TEK is – jogszerűtlenül akadályozták meg a gyülekezési jog gyakorlását. (Bővebben az ügyről itt olvashat.) Mára ismét a devizahitelesek szerveznek tüntetést többek között a miniszterelnök háza elé, ám a TEK tegnap ismét lezárta a környéket. Mivel a határozat most sem tartalmaz több indokot, mint legutóbb, így ez is nyilvánvalóan jogsértő.

A TASZ felháborítónak tartja, hogy a TEK tudatosan figyelmen kívül hagyja a bíróság egyértelmű döntését, és ismét azt teszi, amiről egyszer már kiderült, hogy jogellenes. Egy jogállamban sem a rendőrség, sem a TEK visszaélésszerű joggyakorlatára nincs mentség. A végső szót minden jogvitában a bíróság hivatott kimondani, és azt a feleknek el kell fogadniuk. Ha egy kormányzati szerv semmibe veszi a bíróság rá vonatkozó döntését, akkor ott nem a jog uralkodik, hanem a hatalmi önkény.

Update: valóban jogsértő.

(update2: a jövőre nézve)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogvédő szervezetek a „semmisségi törvény“ megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványban kérik a 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól. A jogvédő szervezetek szerint a törvény súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget.

KISOKOS: Tüntetnél, tiltakoznál? Ismerd a jogaid!

A gyülekezéshez való jog alapvető emberi jog. A gyülekezések során bárki másokkal közösen kinyilváníthatja véleményét, történjen az köz- vagy magánterületen. A véleménynyilvánítás történhet némán, beszéddel, énekkel, maszkban, álldogálva, vagy menetben is. A TASZ tekintet nélkül mondanivalójára minden, gyülekezési jogával élni akaró polgárnak jogsegélyt nyújt, forródrótunkon ügyvédeink éjjel-nappal elérhetőek.

El a kezekkel a gyülekezési jogtól! – A szabadelvű gyülekezési jog védelmében

Minden hibája ellenére a huszonöt éves gyülekezési törvény és a mögötte halmozódó joggyakorlat és jogértelmezés elegendő hátteret biztosít ahhoz, hogy a gyülekezési szabadság érvényesüljön Magyarországon. A TASZ szerint nincs elég ok a gyülekezési jog újraszabályozására vagy reformjára: az igazán problematikus jelenségek nem jogalkotással kezelendők, ugyanakkor jóval égetőbbek, mint az eseteges szabályozatlanság.