A véleményt védi a jog, nem a cég érzékenységét

A Fővárosi Törvényszék pénteki elsőfokú ítélete szerint nem sértette meg a TV2 személyiségi jogait Vágó István, hanem véleményt fogalmazott meg, amikor a csatornától való távozását összefüggésbe hozta annak jobboldali elköteleződésével.

Vágó István, akit a perben a TASZ ügyvédje képviselt, még tavaly szűk körben tett nyilatkozatot a TV2-től való távozásával kapcsolatban. Ezek között szerepelt az, hogy a távozása után egy jobboldali kötődésű lap a csatorna egyik fő hirdetőjévé vált, hogy a csatorna más reklámokból is mintegy egymilliárdos bevételhez juthatott, és hogy a HírTv-től érkezett oda egy munkatárs vezető beosztásba. A TV2 e megjegyzések miatt indított személyiségi jogi pert a közismert műsorvezető ellen, azt állítva, hogy megalapozatlanul kelti rossz hírét, politikai elfogultságát. Ezért nem vagyoni kártérítésként 3 millió forintot követeltek tőle, valamint azt, hogy magánlevélben kérjen bocsánatot.

A perben azonban az elhangzott tényállításokat végül nem cáfolták, Vágó pedig arra hivatkozott, hogy az említett tényekből levont következtetéséhez, véleményéhez alkotmányos joga fűződik. A TV2 álláspontja a per végére annyira meggyengült, hogy a csatorna a kártérítés összegét ötszázezer forintra szállította le. A bíróság az ítéletében végül azt az álláspontot osztotta, hogy a műsorvezető következtetései a véleménynyilvánítás körébe tartoznak, és mivel nem is sértőek, nem alkalmasak arra, hogy személyiségi jogokat sértsenek. Az ítélet megerősítette azt, hogy a szólásszabadsághoz való jog nemcsak az olyan véleményre terjed ki, amely teljes mértékben alá van támasztva tényekkel, hanem az egyes tényekből levonható következtetésekre is. „Ez a per, és a kártérítés követelése csak arra volt jó, hogy megpróbáljanak elhallgattatni. Elejétől fogva meg voltam azonban győződve arról, hogy a jog az én oldalamon áll” – mondta Vágó István az ítélethirdetés után.

„Bár a per nem erről szólt, nem vált világossá a peres eljárás alatt sem, hogy a TV2 tulajdonképpen miért bontott szerződést Vágó Istvánnal, így nem csoda, hogy ilyen helyzetben az alperes különféle tényekből, információkból levonható olyan véleményére utalt, amelyben magyarázatot talált magának a vele történtekre. Lehet, hogy e véleményében foglaltak nem állnák ki az igazság próbáját, de lehet, hogy igen. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy ez egy színtiszta vélemény volt, amelyet mindenkinek illik tiszteletben tartani, akkor is, ha azzal esetleg nem ért egyet” – mondta el dr. Desics Péter ügyvéd.

Az ítéletet itt elolvashatja (.pdf) >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.