A Velencei Bizottság továbbra sem elégedett a bírósági törvényekkel

A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.

A Velencei Bizottság (VB) a napokban közzétett jelentése szerint a bírósági szervezetrendszerre és a bírák jogállására vonatkozó szabályok egy része továbbra sem felel meg a jogállami követelményeknek. A VB kritikái nagyrészt egyeznek az EKINT, TASZ és MHB korábbi elemzésének megállapításaival.

A szervezet az alábbi két területen látja a legégetőbbnek a problémákat:

  • A jelentés szerint az ügyáthelyezési rendszer módosított formájában sem biztosítja a törvényes bíróhoz való jogot, így nem felel meg a jogállamiság követelményének. A VB leszögezi: a rendszer felülvizsgálatra szorul, és a helyzet rendezéséig az ügyáthelyezési jog gyakorlását fel kell függeszteni.
  • A kényszernyugdíjazott bírák helyzetét kifejezetten aggályosnak találja a VB. A testület szerint a vonatkozó alkotmánybírósági határozat nyomán megalkotandó jogszabályi rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a kényszernyugdíjazott bírákat automatikusan visszahelyezzék korábbi pozíciójukba, amennyiben erre igényt tartanak.

A VB emellett például az alábbi kérdésekben javasol változtatásokat:

  • Meg kell fosztani a legfőbb ügyész attól a jogától, hogy a törvény által meghatározottól eltérő bíróság előtti vádemelésre adhasson utasítást.
  • Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke a bírói posztra kiírt pályázat eredménytelenné nyilvánításával akadályozza meg, hogy az általa nem támogatott pályázó töltse be az adott bírói álláshelyet.
  • Az OBH elnöke számára minden esetben kötelezővé kell tenni, hogy indokolja döntéseit.
  • Nem jelenti az OBT összetételének pluralisztikussá tételét, hogy tanácskozási joggal nem bírák is részt vehetnek az ülésein, a nem bíró résztvevőknek e helyett szavazati jogot kell biztosítani. 
  • Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke háromévente egy évre hozzájárulásuk nélkül rendelhesse ki másik szolgálati helyre a bírákat.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár október 13-i nyilatkozata szerint a VB „üdvözölte a bírósági törvények módosítását” és „fenntartotta aggályait” a bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban, emellett „kisebb jelentőségű” javaslatokat is megfogalmazott. A fenti, csupán példálózó lista alapján azonban nyilvánvaló, hogy a kifogásolt szabályok és a javasolt változtatások korántsem „kisebb jelentőségűek” – hacsak a kormányzat nem tekinti annak az olyan jogállami alapértékeket, mint a tisztességes eljáráshoz való jog, a törvényes bíróhoz való jog és a bírói függetlenség.

Répássy Róbert egy másik nyilatkozatában úgy fogalmazott: a VB egy „elvont mércét” alkalmaz, amely „nincs írásban lefektetve”, és „nehéz eltalálni az ő mércéjüket”, ezért kérik az Alkotmánybíróság döntését a VB fennmaradó kritikái kapcsán. A fenti felsorolás ezzel szemben konkrét. Ha a kormány szeretne eleget tenni a Velencei Bizottság javaslatainak, nincs nehéz dolga.

***

A Velencei Bizottság jelentése angolul itt (.pdf) olvasható>>

A jelentés magyar fordítása itt (.pdf) érhető el>>

A jelentés kapcsán elhangzott kormányzati nyilatkozatokat lásd: http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/igazsagugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-velencei-bizottsag-udvozolte-a-birosagi-torvenyek-modositasat, http://www.hirado.hu/Hirek/2012/10/16/10/Repassy_Elvont_mercet_alkalmaz_a_Velencei_Bizottsag.aspx   

A civil szervezetek korábbi elemzése a módosított bírósági törvények kapcsán itt (.pdf) olvasható>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közös civil álláspont a 7-es cikk szerinti eljárás kapcsán

Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös álláspontot alakított ki az Európai Unió által a magyarországi jogállamiság helyzetének vizsgálatára indított ún. 7. cikkely szerint eljárásban a magyar kormány álláspontját tartalmazó jelentésben foglaltak cáfolatára.

Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk.

Az Alkotmánybíróságot kisajátította a Fidesz-KDNP

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.