A Velencei Bizottság továbbra sem elégedett a bírósági törvényekkel

A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.

A Velencei Bizottság (VB) a napokban közzétett jelentése szerint a bírósági szervezetrendszerre és a bírák jogállására vonatkozó szabályok egy része továbbra sem felel meg a jogállami követelményeknek. A VB kritikái nagyrészt egyeznek az EKINT, TASZ és MHB korábbi elemzésének megállapításaival.

A szervezet az alábbi két területen látja a legégetőbbnek a problémákat:

  • A jelentés szerint az ügyáthelyezési rendszer módosított formájában sem biztosítja a törvényes bíróhoz való jogot, így nem felel meg a jogállamiság követelményének. A VB leszögezi: a rendszer felülvizsgálatra szorul, és a helyzet rendezéséig az ügyáthelyezési jog gyakorlását fel kell függeszteni.
  • A kényszernyugdíjazott bírák helyzetét kifejezetten aggályosnak találja a VB. A testület szerint a vonatkozó alkotmánybírósági határozat nyomán megalkotandó jogszabályi rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a kényszernyugdíjazott bírákat automatikusan visszahelyezzék korábbi pozíciójukba, amennyiben erre igényt tartanak.

A VB emellett például az alábbi kérdésekben javasol változtatásokat:

  • Meg kell fosztani a legfőbb ügyész attól a jogától, hogy a törvény által meghatározottól eltérő bíróság előtti vádemelésre adhasson utasítást.
  • Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke a bírói posztra kiírt pályázat eredménytelenné nyilvánításával akadályozza meg, hogy az általa nem támogatott pályázó töltse be az adott bírói álláshelyet.
  • Az OBH elnöke számára minden esetben kötelezővé kell tenni, hogy indokolja döntéseit.
  • Nem jelenti az OBT összetételének pluralisztikussá tételét, hogy tanácskozási joggal nem bírák is részt vehetnek az ülésein, a nem bíró résztvevőknek e helyett szavazati jogot kell biztosítani. 
  • Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke háromévente egy évre hozzájárulásuk nélkül rendelhesse ki másik szolgálati helyre a bírákat.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár október 13-i nyilatkozata szerint a VB „üdvözölte a bírósági törvények módosítását” és „fenntartotta aggályait” a bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban, emellett „kisebb jelentőségű” javaslatokat is megfogalmazott. A fenti, csupán példálózó lista alapján azonban nyilvánvaló, hogy a kifogásolt szabályok és a javasolt változtatások korántsem „kisebb jelentőségűek” – hacsak a kormányzat nem tekinti annak az olyan jogállami alapértékeket, mint a tisztességes eljáráshoz való jog, a törvényes bíróhoz való jog és a bírói függetlenség.

Répássy Róbert egy másik nyilatkozatában úgy fogalmazott: a VB egy „elvont mércét” alkalmaz, amely „nincs írásban lefektetve”, és „nehéz eltalálni az ő mércéjüket”, ezért kérik az Alkotmánybíróság döntését a VB fennmaradó kritikái kapcsán. A fenti felsorolás ezzel szemben konkrét. Ha a kormány szeretne eleget tenni a Velencei Bizottság javaslatainak, nincs nehéz dolga.

***

A Velencei Bizottság jelentése angolul itt (.pdf) olvasható>>

A jelentés magyar fordítása itt (.pdf) érhető el>>

A jelentés kapcsán elhangzott kormányzati nyilatkozatokat lásd: http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/igazsagugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-velencei-bizottsag-udvozolte-a-birosagi-torvenyek-modositasat, http://www.hirado.hu/Hirek/2012/10/16/10/Repassy_Elvont_mercet_alkalmaz_a_Velencei_Bizottsag.aspx   

A civil szervezetek korábbi elemzése a módosított bírósági törvények kapcsán itt (.pdf) olvasható>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jó gyakorlatok az alapjogok védelmében

Lezárult a civil szervezetek fejlesztésével foglalkozó projektünk. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 10 civil szervezettel dolgoztunk együtt két éven át, a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával.

Elfogadhatatlan a civilek feketelistázása

Sajtóhírekből értesültünk két megdöbbentő, a civil szervezeteket ért újabb kormányzati támadásról. A kormány vélt politikai kötődéseik alapján feketelistázott számos civil szervezetet, akik a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásából részesültek. Ezután az Ökotárs Alapítvány (az NCTA egyik magyarországi koordinátora) adószámának felfüggesztésével fenyegetőzött. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elfogadhatatlannak tartja a civil szervezetek hiteltelenítésére és működésének ellehetetlenítésére irányuló újabb kísérleteket.

Tíz ország emberi jogi szervezetei együtt rajzolják újra az alapjogok térképét

Az egyéni szabadságjogok és az állampolgári tiltakozások terén tapasztalható, egyre fokozódó korlátozások miatt tíz ország független emberi jogi szervezete úgy döntött, hogy nemzetközi együttműködésre lépnek egymással (International Network of Civil Liberties Organizations, INCLO). Október 11-én kiadott jelentésük kilenc esettanulmányt gyűjt össze, amelyek bemutatják a békés gyülekezésekkel szembeni önkényes rendőri fellépések különböző változatait. A jelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz a gyülekezési jog kiterjesztése érdekében.