Akkor sem bírságolható meg egy spontán tüntető, ha lelép a járdáról

Három ügyben is megszüntette a bíróság diáktüntető ügyfeleink ellen folyó szabálysértési eljárást. A rendőrség eredetileg azért büntette meg a tüntetőket, mert még 2018 márciusában egy bejelentett tüntetés után továbbvonultak a tömeggel, és eközben az úttestre léptek. A rendőrség szerint ezzel megsértették a KRESZ szabályait, amiért 30 000 Ft szabálysértési bírságot kellett volna fizetniük.

Az utóbbi években rutinszerűvé vált, hogy a bejelentett tüntetések végén a tömeg egy része nem vonul el, hanem új, szervező nélküli, vagyis spontán tüntetésbe kezd. A spontán tüntetések rendszerint vonulásosak, és ilyenkor, ha nagyobb a tömeg, akkor egy része az úttesten is halad. Az is rendszeressé vált, hogy a rendőrség az ilyen spontán tüntetések résztvevőit igazoltatja, majd többtízezres bírsággal sújtja. A rendőrség eljárásából arra lehet következtetni, hogy nem ismeri el jogszerűnek a spontán tüntetéseket és ezért minősíti a résztvevők úttestre lépését a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének.

Többször felhívtuk már a rendőrség figyelmét arra, hogy a spontán tüntetéseket éppen úgy védi a gyülekezési jog, mint a bejelentett demonstrációkat. A rendőrségnek ilyenkor is kötelessége védeni a résztvevők gyülekezési szabadságát és biztosítani a rendezvényt. Természetesen a veszélyes közúti helyzetek megelőzése is a rendőrség dolga, és ennek során végső soron akár visszavezetheti a tüntetőket a járdára vagy fel is oszlathatja a tüntetést, ha más, enyhébb eszköz nem áll rendelkezésre.

Ügyfeleink esetében azonban nem ez történt. A zebrán áthaladó tüntetőket rendőrsorfal választotta el az autóforgalomtól, így bár valóban piros jelzés idején haladtak át az úttesten, a járműforgalmat nem akadályozhatták, ráadásul okkal feltételezhették, hogy a rendőrség biztosítja a demonstrációt. A bíróság azt is megállapította, hogy a rendőrök nem szólították fel a tüntetőket az úttest elhagyására, így tettük jogellenessége sem lehetett nyilvánvaló az adott pillanatban. Ezek alapján a bíróság mindhárom diáktüntető ügyfelünk ügyében megszüntette az eljárást.

Bízunk benne, hogy ezek a bírósági döntések világossá teszik a rendőrség számára, hogy a spontán tüntetések jogszerűek, és azokat biztosítaniuk kell. Jogellenes az a gyakorlat, hogy a rendőrség szabálysértési bírságolással igyekszik elvenni a tüntetők kedvét a spontán demonstrációktól.

Az anonimizált bírósági végzés letölthető innen. A bíróság két további határozata pedig innen és innen tölthető le.

A diáktüntetőket dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője képviselte.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sokkolót táraz a parlamenti őrség

Megerősített hírek szerint az Országgyűlési Őrség sokkoló-eszközöket szerzett be feladatai ellátásának biztosítására. A TASZ kíváncsi a részletekre, de a parlament elnöke nem szívesen árulja el azokat. Pedig a sokkoló veszélyes fegyver, alkalmazása komoly egészségügyi kockázattal jár, és szabadságjogaink szempontjából is komoly kétségeket kell eloszlatnia annak, aki a bevetése mellett dönt.

Tíz ország emberi jogi szervezetei együtt rajzolják újra az alapjogok térképét

Az egyéni szabadságjogok és az állampolgári tiltakozások terén tapasztalható, egyre fokozódó korlátozások miatt tíz ország független emberi jogi szervezete úgy döntött, hogy nemzetközi együttműködésre lépnek egymással (International Network of Civil Liberties Organizations, INCLO). Október 11-én kiadott jelentésük kilenc esettanulmányt gyűjt össze, amelyek bemutatják a békés gyülekezésekkel szembeni önkényes rendőri fellépések különböző változatait. A jelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz a gyülekezési jog kiterjesztése érdekében.

TASZ vs. kormányfő (a nem létezett Tölgyessy-Bizottság ügye)

A kormányfő a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény vizsgálatára három neves alkotmányjogászt kért fel, akiknek a jelentése, sajtóhírek és a kormány nyilatkozatai alapján 2006 decemberére elkészült. A TASZ ekkor kérte a tanulmány közérdekű adatként való kiadását, de Gyurcsány Ferenc azt arra hivatkozva tagadta meg, hogy az a Kormány döntésének megalapozását szolgálja és az „abban foglaltak széleskörű társadalmi egyeztetése még idő előtti”.