Alkotmánybírósághoz fordul a TASZ az önkormányzati választási rendszer átalakítása miatt

Alig néhány hónappal az önkormányzati választások előtt az Országgyűlés a fővárosi önkormányzati rendszer radikális, az alkotmányosság elveivel és az Alaptörvény szövegével egyaránt ellentétes átalakításáról döntött a választópolgárok és a pártok sérelmére. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyéni alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amely a választójog egyenlőségének sérelmére fókuszál, míg egy másik eljárásban az AB-nek kifejtett érvei a jogbiztonság, jogállamiság, és az adatvédelem hiányosságaira is felhívják a figyelmet a választásokkal kapcsolatos törvénymódosításban.

Az egyéni alkotmányjogi panaszt egy olyan választópolgár nevében nyújtotta be a TASZ, aki – budapesti polgárok százezreihez hasonlóan – egy nagyobb lakosságú kerületben él, és pusztán ezért szavazata számottevően kevesebbet ér, mint egy kisebb lakosságú kerület lakójának szavazata. A Fővárosi Közgyűlés tagjai ugyanis ezentúl a kerületi polgármesterek is, a kisebb lakosságú kerületek pedig éppúgy egyetlen kerületi polgármestert választanak a Közgyűlésbe, mint a nagyobb lakosságúak. Így a panaszos szavazata közel 4x kevesebbet ér, mint egy másik, kisebb lakosságú kerület lakójának szavazata. A szavazatok súlyának ilyen mértékű, pusztán a választókerületek kialakításából következő, indokolatlan eltérése súlyosan sérti a választójog egyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát.

Az Alkotmánybíróság ezenkívül egy másik eljárásban is vizsgálja az új önkormányzati választási rendszert, és az ajánlásokkal való visszaélések egyéni felderítését jószerivel ellehetetlenítő új választási eljárási törvényt. Ezt az eljárást az AB az országgyűlési képviselők kérésére folytatja le, azonban a TASZ ennek az eljárásnak a kapcsán is megküldte azon érveit az AB-nak, amelyek megítélésünk szerint elengedhetetlenek az országgyűlési képviselők által kifogásolt szabályozások alkotmányosságának helyes megítéléséhez.

A TASZ AB-hoz címzett levelében kifejtette: az új önkormányzati választási rendszer kései, a kormánypárt részéről történő egyoldalú bevezetése a jogbiztonság és jogállamiság alapvető követelményeit is súlyosan sérti. A TASZ azt is kifejtette, hogy a módosított választási eljárás indokolatlanul korlátozza az ajánlóíveken található személyes adatokhoz fűződő, korábbi bírósági sikereink nyomán érvényre juttatott tájékoztatási jogot. Ennek a jognak a korlátozása indokolatlanul szűkíti a választási visszaélések és a személyes adatokkal történő visszaélések elleni garanciákat egyaránt. A beadvány arra is rámutat: csak az egyenlő súlyú szavazatok teszik lehetővé, hogy a közhatalom forrása valóban a nép legyen, nem pedig egy, politikai akaratát a többségre kényszerítő kisebbség.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Előzetes választási regisztráció: az általános és egyenlő választójog korlátozása

Az előzetes választói regisztráció aláásná az általános és egyenlő választójogot, és a részvétel költségeinek növekedésével a választásoktól való távolmaradást ösztönözné. Az esélyegyenlőség ellen hat, hogy a választási részvétel a társadalom legsérülékenyebb rétegei, a mélyszegénységben élők, illetve a fogyatékossággal élők számára az átlagosnál nagyobb terhet jelent. A TASZ véleményezte (pdf) a választási eljárásról szóló törvényjavaslat regisztrációra vonatkozó részét.

Megkezdtük a választások monitorozását

A bőrünkön érezzük majd az új választási eljárás vészjósló hiányosságait a választások kitűzésével kezdődő időszakban. A TASZ megkezdte a választások monitorozását, amelynek során dokumentálja a 2014-ben először alkalmazott eljárás alkotmányos jogainkat sértő hatását. A következő hónapokban megvizsgáljuk, hogy a választási eljárás különböző fázisairól objektív képet adó adatok alátámasztják-e feltevésünk, miszerint az új szabályozás a gyakorlatban is a politikai részvételi jogok csorbításához vezet.

A választási regisztráció jogfosztás

Az egyetemesen elismert demokratikus normák szerint a választójog általános. E követelmény értelmében minden nagykorú állampolgár jogosult részt venni a választásokon, kivéve azokat, akiket bíróság – elmeállapotukra tekintettel vagy súlyos bűncselekmény elkövetése miatt – kizárt a választásra jogosultak köréből.