Alkotmánybírósághoz fordul a TASZ - VIDEÓ

A rendszerváltozás óta alkotmányos mulasztásban van a mindenkori jogalkotó, mert nem alkotta meg az intézeten kívüli szülés szabályozását. A TASZ Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy a mulasztást mondja ki és kötelezze az Országgyűlést, illetve a Kormányt a szabályozás megalkotására.

Az intézeten kívüli -, vagy otthonszülés mind a WHO, mind a nemzetközi gyakorlat szerint egyenrangú a kórházi szüléssel: az egészségügyi világszervezet több dokumentuma foglalkozik a bábák képzésével, a kompetenciájuk elismerésének szükségességével. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában pedig több állam szabályozza az intézeten kívüli szülést, a legtöbb helyen ez valódi alternatíváját jelenti a kórházi szülésnek. Legutóbb egy kanadai, kórházi és tervezett intézeten kívüli alacsony rizikófaktorú szüléseket összehasonlító tanulmány mutatott rá, hogy ugyanolyan biztonságos a két eljárás az alacsonyrizikó faktorú várandósságok esetén, sőt a tervezetten intézeten kívül zajló szülések esetében kevesebb beavatkozásra került sor.
A „TASZ jelenti” következő kiadásában hazai szakemberek és egy édesanya mondja el a tapasztalatait és a tényeket:




Ugyan jelenleg egy, a Parlamentnek már benyújtott, törvényjavaslat tartalmaz felhatalmazó rendelkezést arra nézve, hogy a Kormány megalkossa a tervezet intézeten kívüli szülés szabályozását, de az évek óta húzódó, többször megrekedt egyeztetések után szükségét látjuk, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság mondja ki, hogy a szabályozást meg kell alkotni és az csak a szükséges mértékben avatkozhat be a szülő nők döntési jogába.

A beadvány érvelése az alapvető alkotmányos jogokon és kötelezettségeken nyugszik. Egyfelől az emberi méltóság jogából levezett önrendelkezési jog lehetőséget biztosít a szülő nőknek, hogy megválasszák a szülés helyszínét, viszont az egyfelől diszkriminatív, másfelől sérti a jogbiztonságot, hogy ennek feltételrendszere nincs megteremtve (a szülést kísérő szaksegítség képzése, működési engedély stb.). Ezenfelül az állam életvédelmi kötelességéből is következik, hogy meg kell alkotnia azokat a feltételeket, amelyek fennállásakor választható az intézeten kívüli szülés, de ezen túl nem avatkozhat bele az állampolgárok önrendelkezésébe. Nem szükséges az intézeten kívüli szülés minden aspektusáról jogszabályban rendelkezni, ahogyan az egyes kórházi beavatkozások eljárási rendjét is alapvetően szakmai szabályok tartalmazzák. Azonban elengedhetetlen, hogy ezek megalkotása során az intézeten kívüli szülésben tapasztalatot szerzett szakemberek kompetenciáját elismerjék és egyenrangúként kezeljék véleményüket.
A beadvány teljes szövegét elolvashatja itt.

A kórházi és a tervezett intézeten kívüli szülések biztonságosságát összehasonlító tanulmányok közül két példa.

Kenneth C. Johnson – Betty-Anne Daviss: Outcomes of planned home births with certified professional midwifes: large prospective study in North America

Patricia A. Janssen, PhD, Lee Saxell, MA, Lesley A. Page, PhD, Michael C. Klein, MD, Robert M. Liston, MD and Shoo K. Lee, MBBS PhD - Outcomes of planned home birth with registered midwife versus planned hospital birth with midwife or physician

A hivatkozott WHO anyagok közül néhány:

Care in normal birth: a practical guide, 1996.

Nursing and midwifery at WHO

További forrásokat találhat a beadványt megnyitva.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Egy hónapos csúszás: máig nem ismerhetők a kórházi fertőzések adatai, ezért petíciót indítunk

Petíciót indítunk és kórházak elé települünk ki, hogy betegjogokkal kapcsolatban tájékoztassuk a polgárokat. Azután döntöttünk így, hogy a jogszabályban meghatározott határidőhöz képest október 1-jére már egy egész hónapos csúszásba került a kórházi fertőzésekről szóló jelentés nyilvánosságra hozatala. A petíciót azért indítjuk, hogy az egészségügyet tegyék a betegek számára is érthetővé, és azért, hogy a kormány fejezze be a titkolózást, és tegye közzé az egészségügy egyik legsúlyosabb problémájáról: a kórházi fertőzésekről szóló adatokat.

Nincs, vagy nem elég jó tájékoztatás

Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai milyen negatív következményekkel járhatnak. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.

  • Online kutatásunkból az derül ki, hogy a megkérdezettek negyede egyáltalán nem kapott tájékoztatást.
  • Sokszor nem telik el elegendő idő a tájékoztatás és az oltás között, nincs idő feldolgozni, kérdezni.
  • Nagyon gyakran nem személyre szabott a tájékoztatás.
  • Sok esetben nem teljeskörű a tájékoztatás, a szövődményekről, az elmaradás kockázatáról, az ellenjavallatokról nem tájékoztatnak.
  • Nincs jó online tájékoztató, pedig sokan tájékozódnak az internetről.

Felelős marad-e az állam a védőoltásokért?

A Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet üdvözli az egészségügyi tárca bejelentését: a kormányzat megoldást keres arra, hogy az állam a jövőben is álljon helyt a kötelező védőoltások szövődményeként fellépő egészségkárosodásokért.