Alkotmányellenes a Btk-szigorítás

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyv módosítására benyújtott törvényjavaslat alkotmányellenes, mert sérti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Az egyedi ügyre reagáló jogalkotói lépéssel a parlament mind a saját, mind az igazságszolgáltatás tekintélyét tovább rombolná.

A négy kormánypárti képviselő által benyújtott törvényjavaslat a jelenleg is a Büntető törvénykönyv (Btk.) részét képező rágalmazás-tényálláshoz képest iktatna speciális szabályokat a törvénybe: 1. Egy évig terjedő szabadságvesztés fenyegetné azt, aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít. 2. Aki ilyen felvételt – szintén lejáratási céllal – hozzáférhetővé tesz, tehát akár csak egyvalakinek is megmutat, két évig terjedő szabadságvesztéssel számolhat. 3. Ha a közzététel nagy nyilvánosság előtt történik, vagy a jelentés érdeksérelmet okoz, akkor a szankció legfeljebb három év szabadságvesztés lehetne.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a törvényjavaslat több okból is alkotmányellenes. Egyrészt, lehetőséget teremtene arra, hogy a nyomozó hatóságok már a büntetőeljárás megindításával mélyen behatoljanak a személyek magánszférájába, akiknek csak az eljárás során lenne lehetőségük bizonyítani, hogy a jogsértést megalapozó célzat hiányzik. Másrészt, a gondatlan nyilvánosságra hozatal szankcionálása rendkívüli mértékű, aránytalanul nagy visszatartó erőt jelentene azokkal szemben, akik a jogsértő (vagy annak vélt) cselekményekről úgy szeretnék lerántani a leplet, hogy az azokról készült, birtokukba jutott felvételeket közzéteszik. A nyilvánosság, a tényfeltárás és a kritika szabadsága a legfontosabb garanciája mind a közélet tisztaságának, mind pedig annak, hogy ne lehessen megvezetni a közvéleményt lejáratási céllal készített ál-felvételekkel sem. Harmadrészt, a törvényjavaslat benyújtását indokoló célok a jelenleg is rendelkezésre álló, alapjogokat nem korlátozó eszközökkel is elérhetők: a magyar jog biztosítja azokat az eszközöket, amelyekkel az emberi méltóság sérelme orvosolható, a bizonyítékok meghamisítása szankcionálható, és a választások tisztasága biztosítható. Ugyanakkor a TASZ szerint a jelenlegi jogszabályi környezet is jelentős mértékű dermesztő hatást fejt ki a magyar sajtóban. Az államnak tehát lenne teendője: csakhogy inkább lebontania kellene azokat a jogi akadályokat, amelyek kockázatossá teszik a tényfeltárást, a leleplezést és a kritikát, mint újabb tilalomfákat felállítania.
A Btk-szigorítási javaslat a kormánypártok reakciója az ún. bajai videó-botrányra. A bajai ügyben azonban büntetőeljárás folyik, és a törvényjavaslat előterjesztői nem adták indokát annak, ami miatt nem elegendő az igazságszolgáltatás rendes működésére bízni a felvétel-hamisítók felelősségre vonását. A büntetőtörvények ilyen voluntarista szigorítása kétségessé teszi, hogy az olyan demokratikus intézmények, mint amilyen a parlament, valóban alkotmányos funkciójukat töltik-e be, és megkérdőjelezi a törvények alapján működő igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Egy jogállam ilyet nem engedhet meg magának.
A törvényjavaslatról szóló részletes véleményt itt olvashatja el magyarul (.pdf) >> és itt angolul (.pdf)
Update
A javaslatot végül úgy fogatda el az Országgyűlés, hogy a tényállásból kikerült az elkövetés gondatlan alakzata, így a téves forrásra alapozó sajtó valószínűleg mentesül majd a büntetőjogi felelősség alól. A célzatos hozzáférhetővé tételt továbbra is szankcionálja a törvény, ami egyértelműen a sajtóra vonatkozik, és annak eldöntését teszi szükségessé, hogy mások becsületének csorbításának célzatával valósították-e meg a bűncselekményt. A TASZ meggyőződése, hogy a magyar jogrendszer szigorú szóláskorlátozó szabályai mellé csak egy újabb, szükségtelenül korlátozó tényállás került, ami tovább nehezíti a politikai véleménynyilvánítást. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szalai Annamária obszcén kritikája nem bűncselekmény

A Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség megszüntette azt a büntetőeljárást, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feljelentése nyomán a hatóság létrejötte és tevékenysége miatt tiltakozó blogger ellen indítottak.

A komment kinyírása

Az Alkotmánybíróság ma nyilvánosságra hozott határozata szerint a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság döntése aránytalanul nagy visszatartó hatással fog járni az interneten zajló, ma még élénk közéleti vitákra nézve.

A véleményt védi a jog, nem a cég érzékenységét

A Fővárosi Törvényszék pénteki elsőfokú ítélete szerint nem sértette meg a TV2 személyiségi jogait Vágó István, hanem véleményt fogalmazott meg, amikor a csatornától való távozását összefüggésbe hozta annak jobboldali elköteleződésével.