Átláthatóbb pályázatok

Nyilvános adat az állami szervek által kiírt pályázat győztesével kötött szerződés, továbbá megismerhetőek a pályázatnyertessel kapcsolatos értékelési szempontokat és véleményeket tartalmazó dokumentumok is – mondta ki ma a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Helsinki Bizottság által indított perben.

A 2008 decemberében hozott elsőfokú ítélet kizárólag a nyertessel kötött pályázati szerződést találta közérdekű adatnak, mivel közpénzek elköltését jelenti a pályáztatás. Azonban az elsőfokú döntés az elbírálás szempontjait és a miniszteri döntést megalapozó szakértői álláspontot tartalmazó jegyzőkönyveket olyan döntés megalapozó adatnak minősítette, amely nyilvánosságra hozatala az alperes Szociális és Munkaügyi Minisztérium feladat- és hatáskörének külső, illetéktelen befolyástól mentes működését veszélyeztetné. A Társaság a Szabadságjogokért által képviselt Helsinki Bizottság a fellebbezésében rámutatott, hogy egy döntés megszületése után kizárólag akkor lehet eredményesen hivatkozni az adat döntést megalapozó jellegére, ha bizonyított, hogy az adat megismerése a szakvéleményeknek a szabad kifejtését veszélyeztetné. Az Ítélőtábla – a fellebbezéssel összhangban – a mai jogerős ítéletében rámutatott arra, hogy a Minisztérium által titkolt adatokkal kapcsolatban már végleges döntés született, ezért a pályázat nyertesére és a felperes Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó szakértői vélemény és értékelés megismerhetőek. A bíróság elvi éllel leszögezte, hogy az állami szerveknek vállalniuk kell a nyilvánosság próbáját a közpénzek felhasználásával kapcsolatos döntések esetében, és ebbe beletartoznak a döntéshozatali eljárás során keletkezett információk is.

 

A jogerős ítélet precedensértékű jelentősége, hogy közpénzeket érintő pályázatok nyerteseivel kapcsolatos, eddig jellemzően zártan kezelt adatokat ki lehet perelni a titkolózó állami szervektől, és ezáltal átláthatóbb lesz a pályáztatási gyakorlat. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mi piszkálja a Vidékfejlesztési Minisztérium csőrét?

A TASZ képviseletében a ParlagfűpollenNO társaság elsőfokon pert nyert a Vidékfejlesztési Minisztériummal szemben, így a minisztériumnak ki kell adni, hogy a parlagfűmentesítésre felajánlott adó 1%-ból befolyt 1,1 milliárd forintot pontosan -számlákkal és szerződésekkel is alátámasztva - mire költötte. A tárca kifogásolta az ügyről készült beszámolónkat, de a perről készített videóink alapján nem értjük, hogy miért.

MEGHÍVÓ TÁRGYALÁSRA

Az Origo.hu újságírója és a K-Monitor Egyesület beperelte a Magyar Villamos Műveket, mert a társaság titkolja a Pintér Sándor volt biztonsági cégével (CBSZ Zrt.) kötött szerződésének adatait. A jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálata látja el.

A rektori fizetések nyilvánosságáról - Olvassa el az elsőfokú ítéletet!

Az Index egy újságírója 2009. júniusában közérdekű adatigényléssel fordult az összes, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által felügyelt, vagyis állami pénzből gazdálkodó egyetem és főiskola rektorához, hogy hozzák nyilvánosságra az egyetemi vezetők - a rektorok, a rektor-helyettesek és a dékánok - fizetését. A Fővárosi Bíróság ítélete szerint a rektorok fizetése közérdekből nyilvános adat.