Az együttélés csapdái: ötvenöt helyi szociális rendeletet támadtunk meg

Elterjedt gyakorlat, hogy a helyi önkormányzatok annak fejében adnak különböző szociális támogatásokat, hogy kikötik: az igénylőnek legyen tiszta az udvara, rendes a háza. Pedig erre 2015 óta nincs törvényi felhatalmazás. Egészen abszurd részletszabályokat is találtunk. Az illetékes kormányhivatalokhoz fordultunk.

Pest, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye önkormányzati szociális rendeleteit vizsgáltuk meg, összesen ötvenöt település esetében találtunk álláspontunk szerint jogsértő szabályokat. Ezért külön-külön beadványokban felkértük az illetékes megyei kormányhivatalokat, hogy indítsák meg a törvényességi felügyeleti eljárásokat.

A rendszeres és a rendkívüli települési támogatás, valamint az aktív korúak ellátása mind a Szociális törvényben meghatározott, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások. A beadványainkban olyan helyi önkormányzati rendeleteket gyűjtöttünk össze, amelyek az ellátások igénylésének feltételei között a kérelmező „rendezett lakókörülményeit” követelik meg.

Ezen ellátások „rendezett lakókörnyezet” fenntartásához kötése álláspontunk szerint közvetlenül sértik a Szociális törvény egyes rendelkezéseit, továbbá a szabályozással érintettek emberi méltósághoz, szociális biztonsághoz, magánélethez való jogát és ezekkel összefüggésben az egyenlő bánásmódhoz való jogot. A szociális törvény korábban - szerintünk alkotmányellenesen - felhatalmazta az önkormányzatokat ilyen szabályok alkotására, de 2015-ben a felhatalmazást kivették a törvényből.

Úgy tűnik azonban, hogy az önkormányzatok ennek ellenére folytatják a korábbi gyakorlatot és felhatalmazó rendelkezések hiányában is elfogadnak rendezett lakókörülményekre vonatkozó követelményeket, holott a Kúria is kimondta már, hogy nem lehet szociális támogatás feltételévé tenni nem szociális szempontokat.

Márpedig a lakókörnyezet rendezettsége egyértelműen nem szociális rászorultságot tükröző feltétel, éppen ellenkezőleg, jellemzően a jobbmódú embereknek rendezett a lakókörnyezete. Teljesen egyértelmű, hogy a szabályozás a céljával ellentétes hatást vált ki: a települési támogatás megvonása kifejezetten rontja annak esélyét, hogy az érintettek lakókörnyezete rendezett legyen. .

A vizsgált rendeletek között egészen abszurd, magánszférát sértő szabályozásokat is találtunk, például van olyan rendelet, amely szerint a szociális ellátás feltétele a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, higiéniájának biztosítása, a vizes helyiség, WC rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése. Máshol a jegyző ellenőrizheti, hogy nincs-e nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik-e szét az udvaron a trágyalé. Megint máshol a szociális juttatásra csak akkor jogosult az igénylő, ha a lakás padlózatát, falazatát folyamatosan tisztán tartja, takarítja, szükség esetén meszeli”, illetve ha biztosítja az ingatlanban lakó összes személy vonatkozásában a személyi higiéniát rendszeres tisztálkodás által, valamint a személyi ruházat folyamatos napi szintű tisztántartását és tiszta helyen való tárolását.

Bízunk benne, hogy az illetékes kormányhivatalok – a beadványaink nyomán – megállapítják a törvénysértést és felhívják az érintett önkormányzatokat, hogy helyezzék hatályon kívül a vonatkozó szabályokat. Amennyiben a képviselő-testület annak nem tesz eleget, a kormányhivatal a rendeletek megjelölt rendelkezéseit megtámadhatja a Kúria előtt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ombudsman szerint sem lehet szankciókkal kezelni az iskolai lemorzsolódást

A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek iskolai lemorzsolódása évtizedek óta közismert jelenség, amellyel a hazai iskolarendszer nem tud mit kezdeni, sőt, a gyerekeket és a szülőket még szankciókkal is sújtja az állam. Tornanádaskán kirívóan rossz a helyzet, ezért négy évvel ezelőtt az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk, aki mindenben igazat adott nekünk.

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.

“Azt gondoltam, örökké így lehet. Míg élek, galambászkodom.”

Nagy István évek óta Miskolc egyik számozott utcájában él. Otthonát fiával és sógorával építették még közösen és most 80 tenyész- és versenygalambjával osztozik rajta. Mivel 2014-ben az önkormányzat mindenféle szakmai tervezés, előkészítés és hatástanulmány nélkül nekikezdett a telep felszámolásának és az ottélők kitelepítésének, István otthona is veszélybe került.