Az együttélés csapdái: ötvenöt helyi szociális rendeletet támadtunk meg
Elterjedt gyakorlat, hogy a helyi önkormányzatok annak fejében adnak különböző szociális támogatásokat, hogy kikötik: az igénylőnek legyen tiszta az udvara, rendes a háza. Pedig erre 2015 óta nincs törvényi felhatalmazás. Egészen abszurd részletszabályokat is találtunk. Az illetékes kormányhivatalokhoz fordultunk.
Pest, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye önkormányzati szociális rendeleteit vizsgáltuk meg, összesen ötvenöt település esetében találtunk álláspontunk szerint jogsértő szabályokat. Ezért külön-külön beadványokban felkértük az illetékes megyei kormányhivatalokat, hogy indítsák meg a törvényességi felügyeleti eljárásokat.
A rendszeres és a rendkívüli települési támogatás, valamint az aktív korúak ellátása mind a Szociális törvényben meghatározott, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások. A beadványainkban olyan helyi önkormányzati rendeleteket gyűjtöttünk össze, amelyek az ellátások igénylésének feltételei között a kérelmező „rendezett lakókörülményeit” követelik meg.
Ezen ellátások „rendezett lakókörnyezet” fenntartásához kötése álláspontunk szerint közvetlenül sértik a Szociális törvény egyes rendelkezéseit, továbbá a szabályozással érintettek emberi méltósághoz, szociális biztonsághoz, magánélethez való jogát és ezekkel összefüggésben az egyenlő bánásmódhoz való jogot. A szociális törvény korábban – szerintünk alkotmányellenesen – felhatalmazta az önkormányzatokat ilyen szabályok alkotására, de 2015-ben a felhatalmazást kivették a törvényből.
Úgy tűnik azonban, hogy az önkormányzatok ennek ellenére folytatják a korábbi gyakorlatot és felhatalmazó rendelkezések hiányában is elfogadnak rendezett lakókörülményekre vonatkozó követelményeket, holott a Kúria is kimondta már, hogy nem lehet szociális támogatás feltételévé tenni nem szociális szempontokat.
Márpedig a lakókörnyezet rendezettsége egyértelműen nem szociális rászorultságot tükröző feltétel, éppen ellenkezőleg, jellemzően a jobbmódú embereknek rendezett a lakókörnyezete. Teljesen egyértelmű, hogy a szabályozás a céljával ellentétes hatást vált ki: a települési támogatás megvonása kifejezetten rontja annak esélyét, hogy az érintettek lakókörnyezete rendezett legyen. .
A vizsgált rendeletek között egészen abszurd, magánszférát sértő szabályozásokat is találtunk, például van olyan rendelet, amely szerint a szociális ellátás feltétele a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, higiéniájának biztosítása, a vizes helyiség, WC rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése. Máshol a jegyző ellenőrizheti, hogy nincs-e nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik-e szét az udvaron a trágyalé. Megint máshol a szociális juttatásra csak akkor jogosult az igénylő, ha a lakás padlózatát, falazatát folyamatosan tisztán tartja, takarítja, szükség esetén meszeli”, illetve ha biztosítja az ingatlanban lakó összes személy vonatkozásában a személyi higiéniát rendszeres tisztálkodás által, valamint a személyi ruházat folyamatos napi szintű tisztántartását és tiszta helyen való tárolását.
Bízunk benne, hogy az illetékes kormányhivatalok – a beadványaink nyomán – megállapítják a törvénysértést és felhívják az érintett önkormányzatokat, hogy helyezzék hatályon kívül a vonatkozó szabályokat. Amennyiben a képviselő-testület annak nem tesz eleget, a kormányhivatal a rendeletek megjelölt rendelkezéseit megtámadhatja a Kúria előtt.
