Az EU Petíciós Bizottsága kiáll a magyar bábákért és a szülő nők jogaiért

Az Európai Unió Petíciós Bizottsága támogatásáról biztosította azt a magyar beadványt, amely a szülő nők választási szabadságának biztosításáért, a szülésznői szakma önállóságáért állt ki.

2012-ben három szervezet, a Születésház Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint az Alternatal Alapítvány petíciót nyújtott be az EU Parlamentnek, mivel álláspontunk szerint Magyarország nem ültette át a hazai jogi szabályozásba és gyakorlatba a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36 direktívának a szülésznők kompetenciájára vonatkozó rendelkezéseit.

Az irányelv egyrészt a szülésznők szakmai kompetenciájáról, tágabb értelemben szakmai önállóságukról, függetlenségükről szól. Másrészt pedig azokról a nőkről, akik teljes körű és objektív tájékoztatás birtokában önálló döntést szeretnének hozni arról, hogy hol, kivel és hogyan szeretnének szülni. A magyar szülészeti rendszer orvosközpontú, medikalizált és drága. Az általános szemlélet szerint a várandósság és a szülés orvosi jelenlétet, beavatkozások sorozatát igénylő folyamat, amelyről elsősorban az orvos dönt, a nő pedig elfogadja azt. Fontos látni, hogy a szükségtelen beavatkozások, a túlzott anyagias szemlélet és főként az önrendelkezési jog gyakorlásának korlátozottsága visszatartja a nőket a gyermekvállalástól.

A mai gyakorlatban nincs arra lehetőség, hogy a nők választott szülésznővel szüljenek a kórházban, és a bábák működési területe ezen felül is korlátozott. Igen árulkodóan jelzi a szabályozás szemléletét, hogy az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. EüM. rendelet a betegápolás egyik tevékenységeként említi mind az intézeten kívüli, mind a kórház falai között zajlói szülésznői ellátást.

A direktíva 42. cikke szerint viszont a szülésznő kompetenciájába – többek között – az alábbi tevékenységek tartoznak: terhesség diagnosztizálása, normális terhesség figyelemmel kísérése, szükséges vizsgálatok elvégzése, orvoshoz történő irányítást igénylő rendellenességek figyelmeztető jeleinek felismerése, spontán szülés levezetése, újszülött vizsgálata és ellátása. Ahhoz, hogy EU-s kötelezettségünknek eleget tegyünk, a szülésznői szakmának önállósággal, saját kompetenciával és felelősségi rendszerrel kellene rendelkeznie, együttműködve az orvosszakmával.

A 2013. november 25-én lezajlott meghallgatáson nagy érdeklődés övezte petíciónkat. Elhangzott a bizottság részéről, hogy az egészségügyi rendszerek kiépítése alapvetően tagállami hatáskör, ugyanakkor vannak minimumfeltételek, amelyeket minden államnak biztosítania kell. Így van ez a szülésznők elismerésével kapcsolatban is: ennek automatikusan meg kell történnie.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő kiemelte, hogy itt a bábák szakmai tevékenységén túl fontos emberi jogi kérdésekről van szó, ezért arra kérte a bizottságot, hogy szélesítse ki vizsgálatát.  Emlékeztetett arra is, hogy a változtatás lehetősége most adott, hiszen éppen folyamatban van a várandósgondozásról szóló rendelet felülvizsgálata.

Margrete Auken dán zöldpárti képviselő hangsúlyozta, hogy a terhesség nem betegség. Az egész társadalom közös érdeke, hogy a professzionálisan dolgozó bábáknak teret engedjenek.

Victor Bostinaru román szocialista képviselő javasolta, hogy európai szinten értékelje a bizottság a szülésznők helyzetét és működésüknek koherens keretet adjanak EU-s szinten. A jelenlegi helyzetet ismertetve vázolta a problémát: az erős anyagi orientáltság más államokban is jellemző és ezzel megnehezíti a szülésznők helyzetét. Ő is egyetért azzal, hogy a jól működő rendszerrel mindenki nyer: a szülő nő és születendő gyermek is. Fontos párbeszédet folytatni a kérdésről, és nem szabad azt az anyagiakra degradálni.

Abban mindenki egyetértett, hogy a magyar kormány vegye fel a kapcsolatot a bizottsággal annak érdekében, hogy az irányelvet megfelelően értelmezni és implementálni tudják.

A kérdést nyitva hagyták, és a bizottságtól rövid határidőn belül választ várnak.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Vak bizalom helyett tudatos bizalmat

Blogsorozatunk első és második részében azt néztük meg, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők a kötelező védőoltással kapcsolatban. Ebben a részben amellett érvelünk, hogy miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük. A poszt főbb tanulságai:

  • A jó tájékoztatás következménye a tudatos együttműködés.
  • A fiatalabb korosztály elvárja az ilyen orvos-beteg viszonyt.
  • A tájékoztatási hiányosságok bizalmatlanságot szülhetnek.
  • A tájékoztatási hiányosságok veszélyesek lehetnek.

Elszakítják tőlem a gyerekemet, ha karanténba kerülök?

A karanténról készített tájékoztatónk rengeteg embert érdekelt, és noha igyekeztünk annyira részletesek lenni, amennyire csak tudtunk, valósággal záporoztak a kérdések. Ezeket válaszoljuk most meg.

Hol tart ma az otthonszülés

Április 7-e az otthonszülés világnapja. Két év telt el azóta, hogy Magyarországon az e területet szabályozó rendelet hatályba lépett. A gyakorlat azt mutatja, hogy a valódi választás lehetősége a nők számára még mindig nem adott, holott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2010. decemberében kimondta, sérti a magánélethez való jogot, ha a nő nem dönthet arról szabadon, hol és milyen körülmények között szeretné világra hozni gyermekét.