Az Ombudsman nem tartja akkora problémának, hogy vannak, akik nem tudnak élni választójogukkal

Még júniusban fordultunk panaszbeadvánnyal az Alapvető Jogok Biztosához (az Ombudsmanhoz), kérve, hogy vizsgálja ki a levélszavazás rendszerét, és tegyen - akár jogalkotásra, jogszabály-módosításra irányuló - javaslatot, hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, hogy valaki ne élhessen a választójogával, azért mert nem kapja meg a szavazási levélcsomagot. Az Alapvető Jogok Biztosa válaszolt a beadványunkra, de érdemben nem kínál megoldást a problémákra.

Az Ombudsman kifejti, hogy a kormánypártok által beterjesztett Ve.-módosítás (amit azóta már el is fogadtak) megoldást kínál az általunk felvetett problémára, továbbá, hogy figyelemmel fogja kísérni a jogalkotási folyamatot, de - tekintettel a tervezett módosításra - nem tartja indokoltnak vizsgálat lefolytatását. A TASZ álláspontja szerint a válasz nem kielégítő, és nem ad érdemi megoldást a határontúli választópolgárok szabad választójoggyakorlását, a választások tisztaságát fenyegető problémákra.

A Ve.-módosítás értelmében mostantól a szavazás napja előtti 15. nap helyett a 25. napig lehet kérelmezni a felvételt a levélben szavazók névjegyzékébe. A beadványunkban megfogalmazottak közül ez az egyik lehetséges módosítás. A Ve. vonatkozó módosítását magunk is üdvözöljük, mivel az érdemben csökkenti annak esélyét, hogy egyes választópolgárok késve jutnának hozzá a szavazási levélcsomaghoz és így ne tudnák gyakorolni választójogukat.

Ugyanakkor, mivel az országgyűlési képviselők soron következő általános választása csak négy év múlva esedékes, bőven lett volna idő arra, hogy egy átfogó vizsgálat alapozza meg a Ve. ilyen irányú módosítását. Erre azért lett volna szükség, mert a regisztrációra rendelkezése álló idő rövidítése jó irány, de lehetséges, hogy önmagában nem elegendő. Gondoljunk azokra, akik nem késve, hanem egyáltalán nem kapták meg a szavazási levélcsomagot. Az ő esetükben ugyanis a levélcsomag gyakorlatilag eltűnt: azt vagy eleve nem adták postára, vagy útközben veszett el. Ezt lehetett volna megakadályozni (de legalább nagyban csökkenteni az esélyét) az általunk javasolt, biztonságosabb kézbesítési megoldásokkal (futárszolgálat, diplomáciai poggyászként kiszállított szavazólapok). Önmagában ugyanis az, hogy korábban jár le a határidő a regisztrációra (és így a kiküldés megkezdésére is) nem jelent garanciát arra, hogy a levélcsomag célba is ér.

Éppen a hasonló esetek hátterének feltárása érdekében kezdeményeztük a vizsgálatot. Értékes tanulságokkal szolgálhatott volna a vizsgálat abból a szempontból is, hogy megállapítható lett volna, hol, mely hatóság, hivatal vagy más szerv tevékenysége során merültek fel mulasztások. Ebből pedig megtudhattuk volna, kinek -- pl. A Nemzeti Választási Irodának vagy a Magyar Postának, vagy valaki másnak -- mit kellene legközelebb másképp csinálnia, hogy a választópolgárok valóban élhessene a jogaikkal. Fény derülhetett volna arra is, ha történetesen a magyar állami szervektől különböző szereplők tevékenysége során kerülhetett homokszem a gépezetbe. Annak természetesen örülhetünk, hogy a mostani módosítással legalább a jövőbeli, hasonló esetek egy része megelőzhető lesz. De a levélszavazással kapcsolatos valamennyi probléma biztosan nem oldódik meg - sőt, a Ve.-módosítás még újabb zavarokat is teremt a levélben szavazás rendszerében.

Így például az, hogy a jövőben nem hivatalos borítékban is postára adhatják szavazatukat a levélben szavazók, a választás tisztaságát veszélyeztető, a csalások megkönnyítésén túl semmilyen célt nem szolgáló módosítás. Eddig is széles körben előfordult, hogy a levélszavazatokat nem postaszolgálat útján továbbították a Nemzeti Választási Irodának, hanem egyes szervezetek begyűjtötték azokat a választópolgárok kisebb-nagyobb csoportjaitól, és ők maguk juttatták el azt a címzetthez. Ez a folyamat már eddig is ellenőrizhetetlen volt: nem lehetett tudni, hogy a továbbítás során kik és hogyan kezelik a levélcsomagokat, semmilyen garancia nem volt arra, hogy valamennyi leadott levélcsomag megérkezik. A módosítások révén azonban még az eddigieknél is kevesebb garancia lesz arra, hogy ne manipulálják a borítékok tartalmát: egy biztonsági elemek nélküli borítékot különösebb kockázat nélkül fel lehet nyitni, a bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapok könnyen hamisíthatóak, és az azonosító nyilatkozaton szereplő aláírás valódiságát sem ellenőrzi senki.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Ve. ezirányú módosításával nem foglalkozott az Alapvető Jogok Biztosa, mivel az a választás tisztaságát veszélyezteti. Véleményünk szerint a végül meg nem indított ombudsmani vizsgálat tárhatta volna fel, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy határon túli választópolgárok a jövőben visszaélésektől és diszkriminációtól mentesen, kivételek nélkül élhessenek választójogukkal. Ha már ez nem valósult meg, egy körültekintő, az új szabályozást egészében, kontextusában értékelő vizsgálat legalább azt megakadályozhatta volna, hogy a Ve.-módosítás új problémákat teremtsen.

Korábbi írásunkat a témában itt találja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A pártok a kampánnyal ne zavarják a köznyugalmat!?

Az országgyűlési választás időpontjának kitűzésével egyidejűleg életbe lépett egy kormányrendelet is, ami a választási plakátokra is kiterjeszti a gazdasági reklámokra vonatkozó korlátokat. A TASZ, a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet arra figyelmeztet, hogy a kampányolás szabadságának és a jelöltek, pártok politikai vitájának a lehetőségeit szűkítő szabály tovább rontja a választások tisztességességét.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Pártok, figyelem! Rajtatok már csak Strasbourg segíthet

Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szervezetek, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, Alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.