Bizonyíték kéne, nem ígéret

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor aggasztónak tartja az új Ptk. üzleti titok fogalmára vonatkozó szabályozását, mert az jelentősen megnehezíti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Ígéretek ugyan elhangzottak a probléma orvoslására, valódi intézkedés azonban a mai napig nem történt.

A három civil szervezet több fórumon felhívta a figyelmet arra, hogy az új Ptk. tervezete lehetőséget teremt az állami és önkormányzati szervek számára a szerződéseikkel és beruházásaikkal kapcsolatos kérdések elhárítására üzleti titokra való hivatkozással. A hatályos Ptk. kivonja az üzleti titok fogalma alól a közpénzek felhasználására vonatkozó adatokat, azonban az új Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat nem tartalmaz hasonló, az üzleti titok fogalmát szűkítő szabályt.

Kérésük eleinte úgy tűnt, megértő fülekre talál. Az aggodalmakra reagálva Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Székely László, az új Ptk. kidolgozásáért felelős miniszteri biztos és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is biztosította a nyilvánosságot, hogy megteszi a szükséges lépéseket a közpénzek átláthatóságának biztosítására. Ígéreteik szerint – ha nem is a civil szervezetek által javasolt módon – törvényben gondoskodnak az új Ptk.-ból kihagyott rendelkezés szabályozásáról. Vállalásuk értelmében a közpénzek felhasználásának átláthatóságát a jövőre nézve az üzleti titok fogalmának szűkítése tekintetében is az információszabadság-törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) tartalmazná.

A szavakat azonban nem követték tettek. Az új Ptk.-ra vonatkozó törvényjavaslat általános vitája a jövő héten zajlik a parlamentben, azonban nyoma sincs az információszabadság-törvény módosítására irányuló kezdeményezésnek.

A civil szervezetek eljuttatták állásfoglalásukat az országgyűlési képviselőknek annak reményében, hogy ez emlékezteti őket a részben tőlük származó ígéret megtartására.

Olvassa el a TASZ, a TI Magyarország és K-Monitor közös állásfoglalását (pdf) teljes terjedelmében>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ezután nincs miről egyeztetni

Először csak a trafikpályázatok nyilvánosságáért emeltünk szót, most már maga az információszabadság is veszélyben forog. A TASZ több civil szervezettel együtt úgy döntött, hogy a mai törvénymódosítás után nem vesz részt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) antikorrupciós munkacsoportjában.

Első fokon pert nyertünk: nyilvánosak a Századvég által készített tanulmányok

Korábban hírt adtunk róla, hogy ítélethirdetés várható a TASZ által a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen indított perben, melynek tárgya a Századvég-tanulmányok, a MALÉV (pontosabban a nemzeti légitársaság) pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum és a magyar-kínai kormánybiztosi feladatokkal kapcsolatos szerződés és egyéb adatok nyilvánossága.

Új Ptk.: megismerhetetlenek lesznek a közpénzes szerződések

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári Törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát. A három civil szervezet szerint az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hiszen az Országgyűlés előtt fekvő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.