Cinikus válasz a Strasbourg-i otthonszülés beadványra

Az édesanya az Európai Emberi Jogi Egyezmény két cikke, a magánélethez való jog és a diszkrimináció tilalom megsértése miatt kéri a Magyar Állam elmarasztalását.

A válasz a diszkrimináció tilalomra vonatkozó érvet egyszerűen azzal a megállapítással kívánja semmissé tenni, hogy a megkülönböztetés pusztán helyszínek közötti, amelyre nem vonatkozik az Egyezmény. Ezzel álláspontunk szerint végtelenül cinikusan figyelmen kívül hagyja az önrendelkezés és a tájékozott döntés jogát, valamint a megszületett gyermeket érintő nehézségeket (pl. az anyakönyvezés során).
A magyar Kormány felosztása szerint az intézeten kívüli szülést választani kívánó nők valójában visszautasítják az állam nyújtotta egészségügyi ellátást, illetve alternatív egészségügyi szolgáltatásokat követelnek. A Kormány érvelése szerint igaz, hogy a nők azon két csoportja, amely kórházban és amely intézeten kívül kíván szülni, a „szülésnél nyújtott egészségügyi szolgáltatások, illetve egészségügyi szakemberi segítség tekintetében (…) lényegesen eltérő helyzetben van”. Viszont ezt a különbségtételt objektívnak és ésszerűnek tartja, hiszen az intézeten kívüli szülést választók – álláspontja szerint – elutasítják az állam által nyújtott egészségügyi szolgáltatást, így számukra az nem is nyújt ilyet. Ez a felosztás elfogadhatatlan: azt feltételezi, hogy valaki pusztán azért, mert élni kíván önrendelkezési jogával lemondana a szakszerű személyi és tárgyi segítségről, és valamennyi egészségügyi szolgáltatásról – ideértve a sürgősségit is –, amelyekért a különböző adók révén fizetett. Álláspontunk szerint a jelenlegi szabályozatlanság miatt a várandós nők között történik hátrányos megkülönböztetés, akik viszont azonos helyzetben vannak a releváns körülmények szempontjából. Alternatív egészségügyi szolgáltatások létrehozását pedig nem igényli a szabályozás, sokkal inkább a meglévőkhöz való egyenlő hozzáférés biztosítását.

A válasz ezek mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyeztetések folynak az egészségügyért felelős minisztérium és a szakma képviselői között, a szabályozás folyamatban van. Valójában a többször elakadó majd újrainduló tárgyalások eddig mindössze azt a látszólagos eredményt hozták, hogy az egészségügyi törvény szerint 2010. január 1-je óta a Kormánynak van felhatalmazása rá, hogy rendeletben szabályozza az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait, feltételeit és kizáró okait.
A Kormány válaszában megfeletkezett arról a tényről is, hogy a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2008-ban előterjesztett véleménye már jóval megengedőbb a 2002-es állásfoglalásnál. Így fogalmaz: „Fentiek alapján úgy gondoljuk, hogy legyen legális lehetőség Magyarországon az otthonszülés választására. Úgy véljük, hogy a legálissá, és ellenőrzötté válás mindenképpen az anyák és újszülötteik biztonságát szolgálja, mert a legalitás a szakmai és statisztikai kontrollt is jelentik.”

A Kormány válaszát elolvashatja itt.

A TASZ ügyvédjének a kormányválaszra előadott megjegyzéseit letöltheti itt.

A Kormány válaszát a megjegyzésekre pedig itt olvashatja el.