Civil szervezetek szerint hibázott a rendőrség Konyáron

Öt másik emberi jogi szervezettel együtt levélben fordultunk a belügyminiszterhez, az országos rendőr-főkapitányhoz és a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányhoz kérve, hogy vizsgálják ki a rendőrség eljárását a szeptember 5-i konyári eseményekkel kapcsolatban.

A rendőrség közleménye szerint szeptember 5-én bejelentést kaptak arról, hogy a konyári általános iskola előtti buszmegállóban megállt egy autóbusz, arról többen leszálltak, énekelni kezdtek, majd közülük többen rágyújtottak. A rendőrség a helyszínre érkezve huszonhat személyt igazoltatott, akik ezt követően a busszal elhagyták a települést. A rendőrség szerint sem szabálysértés, sem bűncselekmény nem történt, a belügyminiszter kiállt a rendőrség mellett.

A sajtóban ugyanakkor már az incidens napján nyilvánosságra kerültek helyi szemtanúktól származó beszámolók, amelyek az eseményeket teljesen más megvilágításba helyezik. Azóta a NEKI és a TASZ munkatársai jártak a helyszínen, beszéltek szemtanúkkal. Szerintük, miután a busz megállt a konyári általános iskola előtt, amely diákjainak többsége roma származású, a társaság leszállt a buszról és fenyegetően lépett fel az iskola roma származású diákjaival szemben. A Himnusz, a Székely himnusz eléneklése, valamint a ria-ria-Hungária rigmus skandálása mellett a szurkolók romaellenes kifejezéseket is kiáltoztak (pl. „büdös cigányok, nemsokára visszajövünk”), és mutogattak is (pl. nyak elvágására utaló mozdulat). A szurkolók közül többen jól látható helyen vizeltek is. A megbotránkoztató és megfélemlítő eseményeket az iskola udvarán tartózkodó diákok és tanárok is észlelték, utóbbiak a gyerekeket beterelték az iskola épületébe.

Tekintse meg az ügy kapcsán készített videónkat:

A rendőrségi közlemény is tartalmazza, hogy az autóbusz Debrecenből tartott Bukarestbe, a Románia-Magyarország válogatott labdarúgó mérkőzésre. Konyár nem esik útba Debrecenből Bukarest felé haladva, Konyár felé ugyanis le kell térni az országútról, és az iskola nem a település határában található. E tény, továbbá a szemtanúk panaszai alapján felmerül a gyanúja annak, hogy a településre célzatosan ment a társaság és feltehetően az sem véletlen, hogy épp a túlnyomórészt roma diákokat oktató tanintézmény előtt álltak meg. Erre abból is következtetni lehet, hogy a társaság tagja volt az a tanár is, akit országosan ismert romaellenes megnyilvánulásai miatt rendkívüli felmentéssel bocsátott el az iskolából a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ezév februárjában.

A konyári iskolán kettő, a szemben lévő épületen egy térfigyelő kamera van. A rendőrség egyértelműen megállapíthatta volna a tényállást a térfigyelő kamerák felvételei alapján, és ezek nyilvánosságra hozatalával alátámaszthatta volna, hogy jogszerűen járt el. Ez azonban nem történt meg.

A rendelkezésre álló valamennyi információ alapján fennáll a gyanúja annak, hogy a buszról leszállt társaság tagjai közösség tagja elleni csoportos erőszakot, vagyis gyűlölet-bűncselekményt követtek el, ezért az eljárást a rendőrségnek hivatalból meg kellett volna indítania. A többi aláíró civil szervezettel együtt aggodalmukat fejeztük ki a levélben amiatt, hogy a rendőrség kettős mércét alkalmazva, ismételten nem lépett fel egy romák ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmény gyanúja esetén.

A civilek levelét itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Erősebb törvényi védelem kell a rasszista és homofób bűncselekmények ellen

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

Uszítás volt Devecseren

A TASZ szerint a tavaly augusztus 5-én, a Jobbik devecseri demonstrációja során közösség elleni izgatás történt. Szerintünk a bíróság is így döntene, ha lenne lehetősége dönteni.

Etnikai mocskolódás és megkövezés „békés jelleggel”

A Devecseren tartott szélsőjobboldali rendezvény „nem vesztette el a békés jellegét”, legalábbis ez derül ki a Belügyminisztérium leveléből, amelyben a civil szervezetek megkeresésére válaszolt a cigányellenes atrocitássorozatot tétlenül szemlélő rendőrök ügyében. A minisztérium szerint tehát a romák ellen uszító szónoklatok, a bakancsos masírozás, az ordenáré szitkozódás és a csoportos kődobálás még belefér.