Civil szervezetek szerint hibázott a rendőrség Konyáron

Öt másik emberi jogi szervezettel együtt levélben fordultunk a belügyminiszterhez, az országos rendőr-főkapitányhoz és a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányhoz kérve, hogy vizsgálják ki a rendőrség eljárását a szeptember 5-i konyári eseményekkel kapcsolatban.

A rendőrség közleménye szerint szeptember 5-én bejelentést kaptak arról, hogy a konyári általános iskola előtti buszmegállóban megállt egy autóbusz, arról többen leszálltak, énekelni kezdtek, majd közülük többen rágyújtottak. A rendőrség a helyszínre érkezve huszonhat személyt igazoltatott, akik ezt követően a busszal elhagyták a települést. A rendőrség szerint sem szabálysértés, sem bűncselekmény nem történt, a belügyminiszter kiállt a rendőrség mellett.

A sajtóban ugyanakkor már az incidens napján nyilvánosságra kerültek helyi szemtanúktól származó beszámolók, amelyek az eseményeket teljesen más megvilágításba helyezik. Azóta a NEKI és a TASZ munkatársai jártak a helyszínen, beszéltek szemtanúkkal. Szerintük, miután a busz megállt a konyári általános iskola előtt, amely diákjainak többsége roma származású, a társaság leszállt a buszról és fenyegetően lépett fel az iskola roma származású diákjaival szemben. A Himnusz, a Székely himnusz eléneklése, valamint a ria-ria-Hungária rigmus skandálása mellett a szurkolók romaellenes kifejezéseket is kiáltoztak (pl. „büdös cigányok, nemsokára visszajövünk”), és mutogattak is (pl. nyak elvágására utaló mozdulat). A szurkolók közül többen jól látható helyen vizeltek is. A megbotránkoztató és megfélemlítő eseményeket az iskola udvarán tartózkodó diákok és tanárok is észlelték, utóbbiak a gyerekeket beterelték az iskola épületébe.

Tekintse meg az ügy kapcsán készített videónkat:

A rendőrségi közlemény is tartalmazza, hogy az autóbusz Debrecenből tartott Bukarestbe, a Románia-Magyarország válogatott labdarúgó mérkőzésre. Konyár nem esik útba Debrecenből Bukarest felé haladva, Konyár felé ugyanis le kell térni az országútról, és az iskola nem a település határában található. E tény, továbbá a szemtanúk panaszai alapján felmerül a gyanúja annak, hogy a településre célzatosan ment a társaság és feltehetően az sem véletlen, hogy épp a túlnyomórészt roma diákokat oktató tanintézmény előtt álltak meg. Erre abból is következtetni lehet, hogy a társaság tagja volt az a tanár is, akit országosan ismert romaellenes megnyilvánulásai miatt rendkívüli felmentéssel bocsátott el az iskolából a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ezév februárjában.

A konyári iskolán kettő, a szemben lévő épületen egy térfigyelő kamera van. A rendőrség egyértelműen megállapíthatta volna a tényállást a térfigyelő kamerák felvételei alapján, és ezek nyilvánosságra hozatalával alátámaszthatta volna, hogy jogszerűen járt el. Ez azonban nem történt meg.

A rendelkezésre álló valamennyi információ alapján fennáll a gyanúja annak, hogy a buszról leszállt társaság tagjai közösség tagja elleni csoportos erőszakot, vagyis gyűlölet-bűncselekményt követtek el, ezért az eljárást a rendőrségnek hivatalból meg kellett volna indítania. A többi aláíró civil szervezettel együtt aggodalmukat fejeztük ki a levélben amiatt, hogy a rendőrség kettős mércét alkalmazva, ismételten nem lépett fel egy romák ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmény gyanúja esetén.

A civilek levelét itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Másodfokon is rasszisták a gárdistákra támadó sajóbábonyi romák

A Debreceni Ítélőtábla ma – a büntetések súlyosítása mellett - helyben hagyta a Miskolci Törvényszék ítéletét, amely “magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek azokat a romákat, akik 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban. A TASZ szerint a cselekmény minősítése téves, üzenete pedig rendkívül káros.

Tájékoztató kiadvány gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak

A TASZ legújabb kiadványa gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára tartalmaz hasznos információkat. Mit jelent egyáltalán az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? Hogyan tegyünk feljelentést? Hogyan zajlik a nyomozás? Mi történik utána, a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban? Mik a sértett jogai, kötelezettségei? Ejárhat-e ügyvéd a sértett képviseletében? Milyen pénzügyi támogatást nyújt az állam bűncselekmények áldozatainak, és milyen feltételekkel? Lehet-e kérni kártérítést? Ezekre, és hasonló kérdésekre talál választ informatív anyagunkban, amelyet innen tölthet le.

Nyomozás bántalmazó rendőrökkel szemben

A Társaság a Szabadságjogokért Romaprogramja keretében sértetti képviseletet nyújt annak az asszonynak, aki feljelentést tett az őt és 12 éves fiát, valamint a segítségükre siető férfit tettleg bántalmazó rendőrök ellen. A Miskolci Nyomozó Ügyészség elrendelte a nyomozást hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettének gyanúja miatt.