Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Azzal érveltünk, hogy a kommentelő kitiltása megsértette  az egyenlő bánásmódhoz való jogát. Barna Eszter, a Debreceni Egyetem hallgatója, a politikai véleményét fogalmazta meg egy állami intézmény által mindenki számára biztosított csatornán. Az eljárásban kiderült, hogy az egyetem egyedileg tiltotta ki az oldaláról. Az eljárás során az egyetemnek kellett volna bebizonyítania, hogy nem a politikai véleménye miatt vonta meg ügyfelünk hozzászólási jogát. A Debreceni Egyetem nem is cáfolta, hogy a politikai vélemények megfogalmazását korlátozta a Facebook oldalán, ezt azonban nem tartotta diszkriminációnak. Ügyfelünk hozzászólási jogát a kritikus megjegyzés közzététele után vonta meg az egyetem, miközben olyan felhasználók, aki nem fogalmaztak meg ilyen véleményt, a mai napig szabadon kommentelhetnek az oldalon.

A vonatkozó szabályozás szerint az egyetem eljárása csak akkor lett volna jogszerű, ha felmutat valamilyen ésszerű indokot a kitiltásra. Mivel ilyet nem tudott megnevezni az intézmény, az EBH megállapította, hogy Barna Esztert a politikai véleménye miatt hozta másokhoz képest hátrányos helyzetbe a Debreceni Egyetem, ami jogellenes megkülönböztetésnek, diszkriminációnak minősül. Az eljárásban Barna Esztert ügyvédünk, Nehéz-Posony Kata képviselte. 

Az állami intézmények nem kötelesek olyan oldalakat üzemeltetni, ahol a felhasználók szabadon kommentelhetnek. Ha azonban megnyitják a hozzászólás lehetőségét, nem diszkriminálhatnak politikai vélemény alapján, az olyan hozzászólásokat is el kell tűrniük, amivel ők maguk egyébként nem értenek egyet. Csak a vélemények pártatlan, diszkrimináció-mentes közlése vezethet el a demokratikus párbeszédig.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabadon felhasználható a TASZ beadványa

Közzétesszük a TASZ által a Lánglovagok Egyesület számára készített beadvány szövegét, és arra bátorítjuk a rendvédelmi szervek dolgozóit, hogy forduljanak az ombudsmanhoz, ha úgy érzik, az új szolgálati törvény korlátozza a jogaikat.

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.

A TASZ szerint elhibázott az új gyűlöletbeszéd-törvényjavaslat

A TASZ szerint alkotmányellenes az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített legújabb, a gyűlöletbeszédet és az egyes társadami csoportokat sértő magatartást polgári jogi eszközökkel kezelni kívánó törvényjavaslat, melyet a kormány szeptember 12-én nyújtott be az Országgyűlés elé.