Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

A törvényjavaslat érdemének elemzését megelőzően azonban kiemelendő, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg semmiféle nyilvános egyeztetés az ellenzéki pártok képviselőivel, választási szakértőkkel vagy a civil szférával. Az oktrojált választási szabályozás mellett ismét hitet tevő törvényalkotási eljárást jellemzi továbbá, hogy a Kormány az EBESZ Korlátozott Választási Megfigyelési Missziójának az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásáról készített zárójelentése megjelenését sem várta meg a Javaslat előkészítésével. A zárójelentés a Javaslat benyújtásának napján, 2018. június 26-án került nyilvánosságra, érdemi hatása tehát a Javaslatra nem lehetett; megállapításai és ajánlásai körül nyilvános szakmai vita nem alakulhatott még ki – holott a választási szabályozás átfogó módosítása kitűnő alkalmat teremthetett volna az EBESZ ajánlásainak implementációjára. Az időzítés tehát arról árulkodik, hogy a Kormánynak nem áll szándékában komolyan venni a Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásain alapuló EBESZ-ajánlásokat a jövőben sem.

Mindazonáltal a Javaslat egyes rendelkezései előremutatóak; némely, elsősorban a választás lebonyolítását illetően régóta fennálló problémát orvosolnak. Ezért az alábbi elemzésben nem csupán az alkotmányos alapokon elfogadhatatlan, illetve az alapjoggyakorlás és a szabad és tisztességes választások garanciáit lerontó rendelkezéseket emeljük ki, amelyek a Javaslatban módosításra szorulnak vagy elvetendőek, hanem azon rendelkezéseket is, amelyek a TASZ álláspontja szerint kifejezetten elfogadásra érdemesek.

A Javaslat szerint a módosítások 2018. szeptember 1-jén lépnének hatályba; a Javaslat a módosított választási szabályozást pedig a hatályba lépést követően kitűzött választási eljárásokra rendeli alkalmazni. A módosított választási szabályozás hatálya alá esne már tehát az összes, 2018 őszén vagy azután kitűzött helyi önkormányzati képviselő- illetve polgármester-választás, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása is. (Javaslat 125. §, 129. §). Mivel a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése értelmében a Ve. általános részét háttérjogszabályként a népszavazási eljárásokra is megfelelően alkalmazni kell, a Javaslat alapvetően megváltoztatná a 2018 őszén vagy azt követően kitűzött népszavazások szabályozási környezetét is – különös tekintettel a kampányszabályozásra, a jogorvoslati eljárásokra, és a levél útján történő szavazásra.

Az elemzés összefoglalója

A választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló elemzésben sorra vesszük a törvényjavaslatnak azokat az elemeit, amelyek elfogadásuk esetén súlyos visszalépést eredményeznének még ahhoz képest is, amennyire a választás tisztaságát a törvények jelenleg garantálják.

A Javaslat több helyen szűkíti a kapcsolódó jogorvoslati rendszert, például az online sajtótermékekhez kapcsolódó jogorvoslati határidő szigorításával, az érintettség nélküli jogorvoslat-kezdeményezési jog megszüntetésével vagy a választás országos listás eredményét megállapító Nemzeti Választási Bizottsági (NVB) határozat ellen benyújtható felülvizsgálat határidejének egy napra csökkentésével. Emellett szankcionálhatatlanná teszi a Javaslat az önkormányzati lapok, megyei lapok rendszeres kampánysértését, vagy a tévék, rádiók többször is közzétett jogsértő kampányműsorait is.

A Javaslat korlátozza a választási eljárás nyilvánosságát a jegyzőkönyvezési szabályok megváltoztatásával. Elfogadhatatlannak tartanánk, ha a Nemzeti Választási Iroda ezentúl nem tenne közzé honlapján minden jegyzőkönyvet, mert ezzel csak tovább csökkenne az állampolgári bizalom a választási szervekben és a választások tisztaságában.

A Javaslat több oldalról lerontja a levélszavazáshoz kapcsolódó törvényi garanciákat is azzal, hogy ezentúl a levélszavazatokat nem csak biztonsági csíkkal ellátott borítékban lehetne eljuttatni az NVB-hez. Így nehezebben lenne ellenőrizhető, hogy ezeket a leveleket felbontották-e, és esetleg kicserélték-e a tartalmukat.

A Javaslat aránytalanul előnyben részesíti a tulajdonjogot a politikai szabadságjogokhoz képest, így lehetetlenné teszi, hogy a nagyáruházak parkolójában aláírásokat gyűjtsenek a pártok az ajánlóívekre és indokolatlanul korlátozza a plakátolási lehetőségeket is. Látnunk kell, hogy számos településen ezek vagy hasonló helyszínek jelentik a kikapcsolódás, szabadnapi tartózkodás megszokott helyeit. Ha ezeken a forgalmas helyeken nem lehetne ajánlást gyűjteni, azzal rengeteg jelölt indulási esélyei csökkenének számottevően. Igaz ez a plakátolásra is: ha a korlátozott erőforrásokkal rendelkező pártok nem jeleníthetik meg üzeneteiket olyan helyeken, amelyek az eddigi bírósági gyakorlat szerint nem voltak engedélykötelesek, azzal ők tulajdonképpen elesnek attól a lehetőségtől, hogy a köztereken eljuttassák üzeneteiket a választókhoz.

Rosszul próbálja megoldani a Javaslat a kamupártok okozta problémákat is. A jelenleg is életben lévő többes ajánlás rendszere szerint egy választópolgár ajánlása bárhány jelölt ívén szerepelhet. Ez 2014 óta ahhoz vezetett, hogy a jelölteket arra ösztönözze, osszák meg egymással a választópolgárok személyes adatait. A Javaslat nem a többes ajánlási rendszert szünteti meg, ami lehetőséget ad a visszaélésekre, hanem olyan szabályozást alakít ki, amely elveszi a tisztességes polgárok kedvét a pártalapítástól.

Nem feledkezhetünk meg azonban az előremutató módosításokról sem, az elemzésünkben ezeket is méltatjuk. Üdvözöljük, hogy több helyen kedvező irányba mozdul el a Javaslat az eddigi sokszor életszerűtlen elvárásoktól a névjegyzékhez kapcsolódó kérelmeknél. Üdvözöljük, hogy a levélben szavazók névjegyzékébe ezentúl nem a szavazás napját megelőző 15., hanem 25. napig lehetne bekerülni, ezáltal a levélszavazatok kézbesítése nagyobb eséllyel történhet meg időben. Így talán elkerülhetőek az olyan esetek, hogy a szavazópolgárok azért nem tudnak élni a szavazati jogukkal, mert nem kapják meg időben a szavazási levélcsomagot. Erre a 2018-as országgyűlési választások esetében számtalan példa volt. Emellett üdvözöljük azt is, hogy javulnak a mozgóurna igénylés és használat körülményei is, így több olyan ember számára válhat könnyebbé a szavazás, akiknek ez eddig nehézséget okozott.

A TASZ álláspontja szerint a törvényjavaslat legalább az alábbiak szerint módosítandó

  1. Nem fogadható el a Javaslat 1. és 2. §-a. Nem a politikában részt vevő, sokszor jóhiszemű polgárokon kell megtorolni a kamupártok kialakulását, hanem annak okát -- a többes ajánlási rendszert -- kell megszüntetni.
  2. Elfogadhatatlan a Javaslat 31. §-ában foglalt nyilvánosság-korlátozás. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Választási Iroda ezen túl is tegyen közzé a honlapján minden jegyzőkönyvet annak érdekében, hogy a választásokba vetett közbizalom helyreállítható, fenntartható legyen.
  3. Nem fogadható el a Javaslatban foglalt a tulajdon és a politikai szabadságjogok közötti általános, mérlegelést nem engedő, az előzőt előnyben részesítő törvényi rendelkezés. Nem fogadható el ennek részeként a Javaslat 48. §-ában foglalt módosítás, amelynek értelmében a jövőben nem gyűjthető ajánlás közforgalom számára nyitva álló, magántulajdonban álló területen tulajdonosi hozzájárulás nélkül.
  4. Nem fogadható el a Javaslat 54.§-ában foglalt módosítás sem, amelynek értelmében a kampánytevékenység semmilyen mértékben nem korlátozhatja a magántulajdonhoz fűződő jogot. Ahogyan a 3. pontban írtuk, a politikai szabadságjogok érdekében a magántulajdonnak arányosan korlátozhatónak kell lennie.
  5. Elfogadhatatlan a Javaslat 56. §-ában foglalt módosítás is, amelynek értelmében az épületnek, kerítésnek nem minősülő objektumokra történő plakát elhelyezése – amely az eddigi bírósági gyakorlat szerint nem volt engedélyköteles – ezentúl tulajdonosi, bérlői, vagyonkezelői hozzájáruláshoz kötött lesz. Ez egy újabb akadályt jelent az erőforrásokkal korlátozottan rendelkező pártok kampányolása előtt. A politikai alapú tulajdonosi döntések esélye ezekben az esetekben különösen nagy, és voltaképpen a kampány bújtatott állami, önkormányzati korlátozásának nyit teret.
  6. Túlságosan általános a Javaslat 55. §-ában foglalt korlátozás, ezért pontosításra szorul. Nem korlátozható és nem is indokolt korlátozni azt, hogy a választópolgárok a szavazóhelyiség 150 méteres körzetén belül is használhassák a mobiltelefonjukat vagy azt, hogy az e távolságon belül lakó választópolgárok az otthonukban internetes tartalmat fogyaszthassanak a választás napján.
  7. Nem fogadható el a Javaslat 56. §-ában foglalt módosítás sem, amelynek értelmében a műemléki védelem alatt álló épületen semmilyen plakátot nem lehet elhelyezni, mert az alkotmányos érték védelmének arányosnak kell lennie, mérlegelési lehetőséget kell biztosítani a jogalkalmazónak, és a szabályozásnak, jogalkalmazásnak meg kell felelnie a jogbiztonság követelményeinek. A mérlegelés nélküli tiltás és a tiltott területek, épületek pontos listájának hiánya ezen elvárásoknak nem felel meg.
  8. A jogorvoslati lehetőségek súlyos korlátját jelenti és ezért elfogadhatatlan a Javaslat 59. §-ában foglalt módosítás. Meg kell őrizni az internetes tartalmak sajátosságait megfelelően figyelembe vevő hatályos szabályozást, nem elfogadható a jogorvoslati eljárás határidejének hatályosnál szigorúbb megállapítása.
  9. Elfogadhatatlan a Javaslat 59. §-a, mert jelentős részben – legalábbis az esélyegyenlőség jogalapjára helyezve -- szankcionálhatatlanná teszi az önkormányzati lapok, megyei lapok rendszeres kampánysértését, vagy a TV-k, rádiók gondos időközönként közzétett, jogsértő kampányműsorait.
  10. Elfogadhatatlan a Javaslat 72. §-ában foglalt módosítás, amelynek értelmében ezentúl a bírósági felülvizsgálat indítványozására jogosultak köréhez hasonlóan kizárólag az érintettek számára állnak nyitva a fellebbezés lehetősége. Az actio popularis eltüntetése a választási eljárásból ellehetetleníti a választások tisztaságát közérdekből óvni kívánó választópolgárok, civil szerveződések, a konkrét ügyben nem érintett, de a joggyakorlat alakításában érdekelt pártok, jelöltek, választási szervek aktív részvételét a jogorvoslati eljárásokban.
  11. Elfogadhatatlan, hogy a Javaslat 24. §-a értelmében a jövőben jegyzőkönyvbe foglalt döntéseknek kell születnie a szavazás előkészítéséről. A jegyzőkönyvi döntések azonban jogorvoslattal támadhatatlanok [Ve. 221. § (2) bekezdés], így e rendkívül érzékeny eljárási szakasz során hozott jogsértő döntések lényegében kikerülnek a választási szervek, bíróságok ellenőrzése alól.
  12. Elfogadhatatlan, hogy a Javaslat 100. §-a értelmében az országgyűlési képviselők általános választásain a választás országos listás eredményét megállapító NVB határozat ellen a bírósági felülvizsgálati indítványnak a határozathozatalt követő napon (!) kell megérkeznie. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenül a jogorvoslat.
  13. Bizonytalanságot okoz a levélben szavazók számára választójog-gyakorlásuk garanciáit tekintve, ezért pontosításra szorul a Javaslat 86. §-ának szövege. A levélben szavazó polgárok ugyanis a külképviseleten is leadhatják, a külképviseleti választási iroda útján a szavazatukat és jelentős bizonytalanságot okoz, ha nem tudhatják bizonyosan, hogy az meddig tart nyitva.
  14. Elfogadhatatlan a Javaslat 89. és 95. §-a, mert lehetővé tenné a módosítás, hogy a szavazási levélcsomagot ne csak a biztonsági csíkkal, a levélcsomag manipulálását, a választási szervhez történő megérkezése előtti felnyitását felfedő borítékban lehessen postázni, hanem bármely más borítékban is. Azaz, a módosítás megkönnyíti a visszaéléseket.
  15. Aggasztó és ezért elfogadhatatlan, hogy a Javaslat 96. §-a értelmében az érvénytelennek nyilvánított szavazási iratokat tartalmazó válaszborítékok tartalmát, a szavazattal együtt ezentúl a javaslat értelmében nem kellene visszahelyezni a borítékba.
  16. Átgondolásra, javításra szorul a Javaslat 53. §-a. Ez ugyanis a jelölt lemondáson kívüli okokból történő kiesését lehetővé teszi, és ennek okán az egyéni szavazólapokról való törlését elrendeli még a magyarországi szavazás megkezdése előtt. Ez ahhoz vezethet, hogy a külképviseleten szavazó választópolgárok egy része olyan jelöltre adhatja le szavazatát, aki kiesett és akit a magyarországi szavazólapokról már töröltek is, vagyis e választópolgárok -- tudtukon kívül -- érvénytelen szavazatot adnának le. Ez az aktív választójoguk tájékozott, önkéntes gyakorlásának ellehetetlenítését jelenti, és kizárólag az orvosolhatná, ha a jogalkotó a jelöltek kiesésére a határidőt a kiesés okától függetlenül a külképviseleti szavazás megkezdésénél nem későbbi időpontban állapítaná meg.
  17. Ádgondolásra szorul a Javaslat 55. §-a. Ez ugyanis -- ahogy a jelenlegi bírósági gyakorlat is -- túlkorlátoz, hiszen nem veszi figyelembe, hogy csak az összes körülmény mérlegelésével dönthető el, a szervezett személyszállítás visszaélési kísérlet-e, vagy pedig a választópolgárok esélyegyenlőségét előmozdító, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás körébe eső segítségnyújtás. Így például a Javaslat jelen formájában a külképviseleti szavazóhelyiségekhez történő eljutás nehézségét tekintve a választójog-gyakorlás aránytalan korlátozásának minősül a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön, személyesen szavazni kénytelen választópolgárok vonatkozásában.
  18. Elfogadhatatlan, hogy a Javaslat 77. §-a értelmében a nemzetiségi névjegyzékből lejelentkezni ezután legkésőbb csak a szavazást megelőző 4. napon lehetne, a hatályos szabályozás szerinti, a szavazás napját megelőző 2. nap helyett.
  19. Átgondolásra, módosításra szorul a Javaslat 46. §-a, amelynek értelmében a könnyített formában megírt tájékoztatót, illetve Braille-írással nyomott névjegyzékbe vételi értesítőt a szavazást megelőző 68. napig lehet igényelni. Ez a határidő nem elégséges a kívánt eredmények elérésére a választás napjához közelebb eső határnapot lenne célszerű kitűzni.


A. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (Kktv.) módosítása

A TASZ az országgyűlési képviselők mind 2014., mind pedig 2018. évi általános választásának értékelése során egyértelművé tette, hogy alkotmányosan rendkívül aggályos a jelöltállítást visszaélésszerűen, kizárólag magáncélok előmozdítására használni kívánó jelöltek, jelölő szervezetek elburjánzását elősegítő választási szabályozás. A TASZ mindkét választási eljárás során egyértelmű ajánlást fogalmazott meg a jogalkotó számára (itt és itt), amely e problémára nem tüneti kezelést adna, hanem az okát szüntetné meg: a többes ajánlás rendszerét, amely 2014 óta ahhoz vezetett, hogy a jelölteket arra ösztönözze, osszák meg egymással a választópolgárok általuk hetekig kezelt személyes adatait.

Ehelyett a jogalkotó a tüneti kezelést választotta, abból viszont olyan súlyosat, amely a visszaélésszerű joggyakorlás helyett a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást és a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget is aláásná, ahogy a passzív választójog gyakorlását a mindenkori újonnan alapított, kevés erőforrással rendelkező jelölő szervezetek színeiben is. A Javaslat értelmében ugyanis azon pártok esetében, amelyek országos listájuk alacsony támogatottságára tekintettel a központi költségvetésből származó kampánytámogatást visszafizetni kötelesek, a visszafizetési kötelezettség teljesítéséért való mögöttes helytállás már nem csupán a párt vezető tisztségviselőjére terjed ki, hanem egyetemlegesen a párt összes jelöltjére is (1. §). Azok a pártok pedig, amelyek nem teljesítik a visszafizetési kötelezettséget, valamint összes jelöltjük is, időbeli korlát nélkül, véglegesen jogosulatlanná válnának a jövőben a Kktv. szerinti költségvetési támogatásra (2. §).

Ez a javaslat akár el is lehetetlenítheti az érintett jelöltek, pártok további passzív választójog-gyakorlását, a természetes személyek vonatkozásában bizonyosan aránytalan szankciót rendel alkalmazni. Ráadásul a korlátozás nem a visszaélésszerű jelöltállításhoz vezető jogtalan magatartásokat tiltja és szankcionálja, hanem ehelyett előreláthatólag akár a teljesen jóhiszeműen jelöltet állító, ám erőforrásszegény pártokat is bünteti, ha megpróbálnak belépni a nagypolitika színterére.

A Kktv. módosítására irányuló rendelkezések közül apró pozitívum, hogy a kincstári kártyás kifizetésekre legkésőbb a kampány utáni 3. munkanapon lenne lehetőség (3-4. §). Ez a kampányra esetlegesen fel nem használt központi költségvetési támogatások álcázott jogcímeken történő, utólagos kifizetését nehezítené meg.

B. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt (Ve.) érintő módosítások

A választási eljárás nyilvánossága, átláthatósága

1. A választási eljárásban a hatályos szabályozás értelmében 5 napon belül kell eleget tenni a közérdekű adatigényléseknek, közérdekből nyilvános adatok iránti igényeknek. A Javaslat értelmében azonban ezeknek az adatigényléseknek a jövőben csupán valamivel hosszabb időn belül, a hatályos 5 napos határidő helyett csupán 5 munkanapon belül kell eleget tenni (6. §). A közérdekű adatokhoz való gyors hozzáférést az indokolja, hogy a választási eljárás iránti közbizalmat az eljárás lehető legnagyobb nyilvánosságával meg lehessen őrizni; az esetleges visszásságokat a lehető leghamarabb fel lehessen tárni és orvosolni, a rendkívül rövid, jogvesztő határidők mellett gyakorolható jogorvoslathoz való jog hatékony gyakorlásához szükséges tényfeltárást a lehető leghamarabb el lehessen végezni, a demokratikus sajtó pedig hozzájuthasson az objektív, kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges információkhoz a választási eljárásban egyik napról a másikra aktualitásukat vesztő hírek vonatkozásában is. Az adatigénylések teljesítésére nyitva álló határidő hétvégi és ünnepnapokkal történő meghosszabbítása adott esetben e célok ellehetetlenüléséhez vezet. Nem indokolt ráadásul a határidő tágítása azért sem, mert a választási szervek a közérdekű adatigénylések jelentős részét a választási informatika egyre bővülő és fejlődő infokommunikációs technológiájának felhasználásával teljesítik, vagyis az adatigénylések teljesítése egyre kevesebb munkaterhet kell jelentsen a szakszerűen működő választási adminisztráció számára.

3. A választási eljárás nyilvánosságát érintő radikális korlátozás lenne, hogy a Javaslat értelmében a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ezentúl nem általánosságban tenné közzé a jegyzőkönyvek tartalmát: a közzétételi kötelezettség a választás eredményét megállapító jegyzőkönyvekre szűkülne (31. §). Emlékeztetünk rá, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választása során megroppant a választás tisztaságába vetett közbizalom, és a közbizalom akár csak részleges helyreállítása is lehetetlen lett volna a jegyzőkönyvek minél nagyobb nyilvánossága nélkül. A jegyzőkönyvek nyilvánossága a választás tisztaságának alapvető garanciája lenne. Különösen árulkodó, hogy a Javaslat semmilyen indokolást nem fűz a választási eljárás nyilvánosságát, átláthatóságát szűkíteni hivatott rendelkezéshez.

A tulajdon elsőbbsége a demokratikus jogokkal szemben

A Javaslat számos ponton alkotmányosan igazolhatatlan mértékben kiterjeszti a tulajdon védelmét olyan helyzetekben, amikor a tulajdonjogi jogosultságok a politikai szabadságjogokból eredeztethető jogosultságokkal állnak konfliktusban a választási eljárás során. Ez alapjaiban ellentétes a magyar alkotmányjogi hagyománnyal: egyfelől az Alaptörvény XIII. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár, e társadalmi felelősség pedig különösen hangsúlyos a választási eljárásban; másfelől pedig az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a kommunikációs alapjogok – más alapvető jogokkal való ütközésük esetén – főszabály szerint elsőbbséget élveznek. [30/1992. (V.26.) AB hat.] Alkotmányosan igazolhatatlan tehát általánosságban is a tulajdon Javaslat szerinti, abszolutisztikus védelme.

11. A tulajdonvédelem útján a Javaslat elsőként az ajánlásgyűjtést tenné rendkívül terhessé, vagy – adott kontextustól függően – lehetetlenítené el. A Javaslat értelmében ugyanis a jövőben nem gyűjthető ajánlás közforgalom számára nyitva álló, magántulajdonban álló területen tulajdonosi hozzájárulás nélkül (48. §). Ez a Javaslat egyértelműen arra irányul, hogy lerontsa a Kúria 2018-ban kialakított joggyakorlatát [Kvk.IV.37.240/2018/2. számú határozat], amely az ajánlásgyűjtés szabadsága mellett foglalt állást a közforgalom számára nyitva álló, magántulajdonban álló területeken, a tulajdonos hozzájárulása nélkül vagy tilalma ellenére is. Ezek a területek – jellemzően bevásárlóközpontok parkolói, benzinkutak stb. – olyan helyszínek, amelyeken a választópolgárok hétköznapi életvitelük részeként rendszeresen megfordulnak. Számos településen pedig kizárólagosan ezek vagy hasonló helyszínek jelentik a kikapcsolódás, szabadnapi tartózkodás megszokott helyeit. Ezeken a helyeken van tehát lehetőség arra, hogy az ajánlásgyűjtés időben rendkívül korlátozott időszakában – különösen a mindenkori újabb vagy erőforrásokban szegényebb – jelöltek, jelölő szervezetek nagyszámú választópolgárt tudjanak elérni ajánlásgyűjtés céljából. A módosítás tehát aláásná a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségét, vagy akár ellehetetlenítené az ajánlásgyűjtést, s ezáltal a passzív választójog gyakorlását.

A tulajdon védelme a demokrácia rovására a kampányszabályozásban is megnyilvánulna. A Javaslat értelmében a kampányszabályok kiegészülnének egy generálklauzulával, miszerint a kampányszabályok nem korlátozzák a nem állami vagy önkormányzati jogalany más jogszabályban biztosított, tulajdonjog védelméhez fűződő jogosultságainak érvényesítését (54. §). Félő, hogy a rendelkezés a különös szabályokkal nem vagy alig szabályozott kampányeszközök, kampánytevékenységek elhallgattatásához vezet. Így például a rendelkezés – a választási szervek, bíróságok jogértelmezésétől függően – akár azt is eredményezheti, hogy nem csupán ajánlást gyűjteni nem lehet, de választási gyűlést sem lehet tartani semmilyen körülmények között a közforgalom számára nyitva álló magántulajdonban álló területeken tulajdonosi hozzájárulás nélkül. Sőt: a magánterületen engedély nélkül folytatott kampány ellenében a Javaslatban szereplő rendelkezés rendkívül erős megfogalmazásának következtében a tulajdonos akár a vagyonvédelmi intézkedések, birtokvédelem igénybe vételére is törvényi felhatalmazást kapna. A magántulajdon ilyen általános védelme semmiképp sem tekinthető alkotmányosnak a tulajdonjog és a kampányjogok konfliktusa esetén, az összes körülmény mérlegelésének kizárásával.

Szintén a kampány további elcsendesítését, s ezzel a politikai véleménynyilvánítást, tájékozódást korlátozná a kampányban a plakátelhelyezés új korlátozása is. Eszerint az épületnek, kerítésnek nem minősülő objektumokra történő plakátelhelyezés – amely az eddigi bírósági gyakorlat szerint nem volt engedélyköteles – ezentúl tulajdonosi, bérlői, vagyonkezelői hozzájáruláshoz kötött lesz (56. §). A gyakorlatban tehát a fákon, villanyoszlopokon stb. történő plakátelhelyezés esetén válnak a kampány alanyai teljesen kiszolgáltatottá a tulajdonosi, bérlői vagyonkezelői akaratnak. Ez azért is rendkívül aggályos, mert az épületnek, kerítésnek nem minősülő, de nem is uratlan, plakát elhelyezésére fizikailag alkalmas dolgok jelentős része köztulajdonban van, vagy legalábbis monopolisztikus, kvázi-monopolisztikus helyzetű, közszolgáltatásokat kínáló, részben vagy egészben állami tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonában áll. A politikai alapú tulajdonosi döntések esélye ezekben az esetekben különösen nagy, és voltaképpen a kampány bújtatott állami, önkormányzati korlátozásának nyit teret.

A kampány további korlátozásai

A kampánytevékenységek aránytalan korlátozását jelenti, hogy a Javaslat értelmében a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres körzeten belül tartózkodó választópolgárok választói akaratának bármilyen formában történő befolyásolására alkalmas kampánytevékenység tilalmas lenne (55. §). A túlságosan inkluzív rendelkezés például az összes, szavazás napján interneten keresztül megvalósított kampánytevékenységet jogszerűtlenné tenné. A választópolgárok ugyanis a relatív területi kampánycsend területén belülre is magukkal viszik mobiltelefonjukat, az e körzeten belül lakó választópolgárok pedig otthonaikban is internetezhetnek és elérhetik a kampánytevékenység körében közzétett tartalmakat.

A műemléki védelem alatt álló épületeken a plakát elhelyezése általános tilalom alá kerülne (56. §) – ez eddig önkormányzati mérlegelés tárgya volt. Ezentúl mérlegelés nélküli, általános tilalom alá esne a plakátok elhelyezése a védett örökségi elemen, az építészeti örökség védett elemén, valamint a védett természeti területen és értéken is. Egyértelmű azonban, hogy azon objektív alkotmányos értékek védelme, amelyek a politikai véleménynyilvánítás e korlátozásainak céljául szolgálnak, nem igazolja ezt az általános tilalmat. Bizonyosan nem szükséges és arányos eszköz bármilyen méretű, formátumú, anyagú plakát tetszőleges technikával történő elhelyezésének, rögzítésének, majd eltávolításának tilalma a védendő alkotmányos értékek védelméhez. Emellett súlyos jogbiztonsági problémát vet fel, hogy a kampány alanyai szemrevételezéssel vagy akár hatósági nyilvántartásokba való betekintéssel sem minden esetben tudják eldönteni, hogy mely épületekre terjed ki a korlátozás. A Javaslat pedig arra vonatkozó kötelezettséget sem telepít egyetlen állami, önkormányzati, választási szervre, hogy a korlátozás pontos területi hatályáról hiteles tájékoztatással lássa el kellő időben a nyilvánosságot.

A jogsértő kampány elleni jogorvoslat korlátozása

A Javaslat olyan mértékben szűkítené a jogsértő kampányeszközök, kampánytevékenységek egyes formái elleni jogorvoslati lehetőségeket, hogy bizonyos kampányeszközök és kampánytevékenységek vonatkozásában a kampányszabályozás a gyakorlatban szinte kikényszeríthetetlenné válna.

Egyrészt a Javaslat értelmében a nyomtatott sajtóban megjelenő, jogsértő tartalmak oldalhű, internetes terjesztése esetén ezentúl a jogorvoslati határidő a nyomtatott megjelenéshez igazodna (59. §). Ez a rendelkezés felülírná a kialakult kúriai gyakorlatot, miszerint a jogsértő internetes tartalmak esetében a jogorvoslati eljárás megindítására a határidő a tartalom elérhetőségének utolsó napjától telik. A jogorvoslati határidő jelentősen szűkül tehát. A Javaslat e vonatkozásában egyfelől figyelmen kívül hagyja, hogy az internetes tartalmak -- ellentétben a nyomtatott változatukkal -- nem kerülnek ki rövid úton a terjesztésből, forgalomból, és ezáltal folytatólagosan jogsértő kampánynak teszi ki a választópolgárokat. Másfelől a szabályozás maga teremti meg a visszaélés lehetőségét, hiszen a jogsértő tartalommal egyező internetes tartalom e rendelkezés alapján a jogorvoslati határidő eltelte után bármiféle szankció nélkül korlátlanul közzétehető lenne online. Csupán reménykedhetünk benne, hogy az utóbbi, kifejezetten rosszhiszemű, visszaélésszerű kampányolással szemben a választási szervek, bíróságok a Ve. választási eljárási alapelvi rendelkezései alapján továbbra is fellépnének.

Másrészt a Javaslat rendkívül megnehezíti a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlősége sérelmének szankcionálását is a kampány során. Az esélyegyenlőség sérelme a Javaslat alapján ugyanis nem lenne megállapítható, ha azt nem két, egymást követő lapszám sérti meg; ahogy akkor sem, ha a rádió vagy televízió műsorfolyamában 15 napon belül nem kerül rá sor többször (59. §). Vagyis a súlyosan kiegyensúlyozatlan, a jelöltek, jelölő szervezetek valamelyikének jogellenes előnyt nyújtó nyomtatott, rádiós, vagy televíziós kampány a jövőben kizárólag akkor lesz szankcionálható, ha a jogsértő tartalmakat nem megfelelően "adagolják". Ez a rendelkezés azonban jelentős részben – legalábbis az esélyegyenlőség jogalapjára helyezve -- szankcionálhatatlanná teszi az önkormányzati lapok, megyei lapok rendszeres kampánysértését, vagy a tévék, rádiók gondos időközönként közzétett, jogsértő kampányműsorait is.

A választási jogorvoslat szélsőséges korlátozása

A Javaslat általános jelleggel is radikálisan szűkíti a jogorvoslati eljáráshoz való hozzáférést. Ennek a választási eljárásban különös jelentősége van, hiszen a jogorvoslathoz való hozzáférés minél szélesebbre tárása nem kizárólag a választási szervek döntései által közvetlenül érintettek jogainak védelmét szolgálja, hanem közérdeket mozdít elő: a választás tisztaságának megóvása nem képzelhető el anélkül, hogy a politikai közösség tagjai érintettségük hiányában is minél aktívabb szerepet tudjanak betölteni a választási jogviták megnyugtató rendezésében. Ehhez pedig a polgárok széles körének kell jogosultnak lennie a jogorvoslati eljárás különböző szakaszainak kezdeményezésére, a jogorvoslatnak pedig a választási eljárás bármely szakaszát érintő döntések ellen rendelkezésre kell állnia.

A Javaslat először is a jogorvoslati eljárás megindítására jogosultak alanyi körét a hatályos szabályozáshoz képest – amely lényegében bármely választópolgár vagy érintett számára lehetővé tette a fellebbezést – szűkítené. Ezentúl a bírósági felülvizsgálat indítványozására jogosultak köréhez hasonlóan kizárólag az érintettek számára állnak nyitva a fellebbezés lehetősége (72. §). Az actio popularis eltűntetése a választási eljárásból ellehetetleníti a választások tisztaságát közérdekből óvni kívánó választópolgárok, civil szerveződések, a konkrét ügyben nem érintett, de a joggyakorlat alakításában érdekelt pártok, jelöltek, választási szervek aktív részvételét a jogorvoslati eljárásokban.

A jogorvoslati eljárások tárgyi hatálya is szűkülne a Javaslat szerint. A Javaslat értelmében ugyanis a jövőben jegyzőkönyvbe foglalt döntéseknek kell születnie a szavazás előkészítéséről (24. §). A jegyzőkönyvi döntések azonban támadhatatlanok [Ve. 221. § (2) bekezdés], így e rendkívül érzékeny eljárási szakasz során hozott jogsértő döntések lényegében kikerülnek a választási szervek, bíróságok ellenőrzése alól.

Különösen aggasztó, hogy a Javaslat értelmében az országgyűlési képviselők általános választásain a választás országos listás eredményét megállapító NVB határozat ellen a bírósági felülvizsgálati indítványnak a határozathozatalt követő napon (!) kell megérkeznie (100. §), továbbá csak meghatározott jogalapokra lehetne helyezni ezzel pedig tovább szűkülne a határozat megtámadhatósága. Noha a választási eljárásban indokolt a különösen szűk határidők alkalmazása, egy ennyire rövid a határidő már ellehetetleníti a jogorvoslathoz való jog gyakorlását. Semmi nem zárja ki, hogy az NVB akár éjfél előtt nem sokkal hozza meg illetve nyilvánosságra hozhatja az országos listás eredményt megállapító határozatát. Ebben az esetben a másnap délután 16 órai határidőig mindössze 16 óra áll rendelkezésre a jogi álláspont kialakítására, továbbá a bírósági felülvizsgálati indítvány elkészítésére és benyújtására. Ennyi idő alatt egy ilyen összetett jogterületen megközelítőleg lehetetlen érdemi jogi érvelést felépíteni.

A levélben szavazás eljárási garanciáinak aláásása

A Javaslat lehetőséget teremtene a külképviseleti szavazás lezárására akkor, ha minden, a névjegyzékben szereplő választópolgár megjelent. Ez önmagában nem okoz hátrányt a személyesen szavazó, a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgároknak. A Javaslat szövege azonban bizonytalanságot teremt a levélben szavazók számára. A levélben szavazó polgárok ugyanis a külképviseleten is leadhatják, a külképviseleti választási iroda útján a szavazatukat -- a “szavazás idején”. A “szavazás ideje” de facto, nem pedig de iure értelmezése esetén a Ve. 279. § (1) b) pontja szerinti, a szavazási levélcsomag eljuttatására rendelkezésre álló lehetőséget azonban kiszámíthatatlanul beszűkítheti a levélben szavazó választópolgárok számára, akik értelemszerűen nem tudhatják, mikor adja le szavazatát az utolsó személyesen szavazó választópolgár az adott külképviseleti választási irodában, hanem csupán arról lehet tudomásuk, hogy a törvény milyen idősávban határozza meg a szavazásra rendelkezésre álló időt. Az értelmezési bizonytalanság tehát komoly jogbiztonsági aggályokat vet fel, és akár a választójog gyakorlásának ellehetetlenülését is eredményezheti (86. §).

A Javaslat lehetővé tenné, hogy a szavazási levélcsomagot ne csak a biztonsági csíkkal, a levélcsomag manipulálását, a választási szervhez történő megérkezése előtti felnyitását felfedő borítékban lehessen postázni, hanem bármely más borítékban is. (89. §, 95. §) Ez alapvetően ássa alá a levélben szavazás tisztaságának eddigi, meglehetősen csekély garanciáit is, és tálcán kínálja bárkinek a csalás lehetőségét, hiszen a levélcsomag eljuttatására, addig pedig meghatározatlan ideig történő birtoklására bárki jogosult a Ve. szerint. A javaslat ezen részében nehéz továbbá nem jogalkotói megtorlást feltételezni, hiszen éppen az országgyűlési képviselők 2018. évi országos választás során számottevő jogvita alakult ki egyes levélszavazatok érvényessége körül. A Kúria álláspontja [Kvk.III.37.503/2018/6. számú határozat] szerint sem zárható ki, hogy a biztonsági garanciák hiányában a levélszavazatok harmadik személy által manipulált válaszborítékban, akár a választópolgár akaratával ellentétes szavazatot tartalmazva érkeznek a Nemzeti Választási Irodához.

Aggasztó továbbá, hogy az érvénytelennek nyilvánított szavazási iratokat tartalmazó válaszborítékok tartalmát, a szavazattal együtt ezentúl a javaslat értelmében nem kellene visszahelyezni a borítékba. Ráadásul az érvénytelenség tényét nem a szavazólapon, hanem a külső válaszborítékon rögzítenék. Az érvénytelen szavazatok útjának nyomon követését mindez jelentősen megnehezíti, a szavazatszámlálás során történő visszaéléseket pedig esetlegesen megkönnyítheti -- de mindenképpen aláássa a választási eljárás átláthatóságát, nyilvánosságát. (96. §)

EGYÉB AGGÁLYOS RÉSZEK

A jelöltek jelöltségről való lemondási határidejének szabályozása törvényi szinten önmagában indokolt, hiszen ez garantálhatja, hogy a választópolgárok a valóságnak megfelelő, a tényleges jelölteket tartalmazó szavazólapot kaphatnak, és választójogukat érvényesen gyakorolhatják. Eddig ezt a kérdést a törvény nem szabályozta kielégítő egyértelműséggel, ezért az NVB 4/2018. számú iránymutatása -- helyes -- értelmezése volt az irányadó, miszerint a jelölt lemondására legkésőbb -- a szavazás magyarországi megkezdésénél az amerikai kontinensen jóval korábban kezdődő -- külképviseleti szavazás kezdetéig van lehetőség. A Javaslat 53. §-a azonban a jelölt lemondáson kívüli okokból történő kiesését lehetővé teszi, és ennek okán az egyéni szavazólapokról való törlését elrendelni még a magyarországi szavazás megkezdése előtt. Ez ahhoz vezethet, hogy a külképviseleten szavazó választópolgárok egy része olyan jelöltre adhatja le szavazatát, aki kiesett és akit a magyarországi szavazólapokról már töröltek is, vagyis a Ve. 193. § (2) bekezdés b) pontja értelmében ők -- tudtukon kívül -- érvénytelen szavazatot adnának le. Ez az aktív választójoguk tájékozott, önkéntes gyakorlásának ellehetetlenítését jelenti, és kizárólag az orvosolhatná, ha a jogalkotó a jelöltek kiesésére a határidőt a kiesés okától függetlenül a külképviseleti szavazás megkezdésénél nem későbbi időpontban állapítaná meg.

A választópolgárok szállítására vonatkozó szabályozás szövege is jelentősen bővül, változik. A Javaslat lényegében kodifikálja a bíróságok kialakult gyakorlatát, amely eddig alapelvi rendelkezésekből vezette le -- különösen a választási eljárásban való önkéntes részvételből és a választás tisztaságának megóvásából --, hogy nem csak a Ve. explicit szabályában [Ve. 143/A. § (2) bekezdés] tiltott autóbuszos személyszállítás, hanem bármilyen szervezett személyszállítás a szavazóhelyiségbe jogellenes (Javaslat, 55. §; vö. pl. Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.021/2014/2.sz. döntése). Egyfelől a jogalkotói cél helyes: a választási visszaélések szélesebb körben történő szankcionálhatóságának elősegítése. Noha a javasolt szöveg kevéssé változtat a kialakult gyakorlaton, azonban mindenképp szerencsés, hogy a jogalkotó kifejezetten felülírná a választási szervek korábbi, az NVB 3/2014. sz. iránymutatása alapján kialakult abszurd gyakorlatát, amely a választópolgárok szervezett szállítása jogi értékelésének leglényegét a KRESZ autóbusz-definíciójában vélte megtalálni. Másfelől azonban a Javaslat -- ahogy a jelenlegi bírósági gyakorlat is -- túlkorlátoz, hiszen nem veszi figyelembe, hogy csak az összes körülmény mérlegelésével dönthető el, a szervezett személyszállítás visszaélési kísérlet-e, vagy pedig a választópolgárok esélyegyenlőségét előmozdító, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás körébe eső segítségnyújtás. Így például a Javaslat jelen formájában a külképviseleti szavazóhelyiségekhez történő eljutás nehézségét tekintve a választójog-gyakorlás aránytalan korlátozásának minősül a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön, személyesen szavazni kénytelen választópolgárok vonatkozásában.

A Javaslat értelmében a nemzetiségi névjegyzékből lejelentkezni ezután legkésőbb csak a szavazást megelőző 4. napon lehetne, a hatályos szabályozás szerinti, a szavazás napját megelőző 2. nap helyett (77. §). Ez a módosítás rendkívül aggasztó az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választását övező botrányok, visszaélések kapcsán: e választás folyamán arra derült fény, hogy számos választópolgár akarata ellenére, tudomása nélkül került az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal a nemzetiségi névjegyzékbe, és vesztette el ezáltal azt a jogát, hogy leadhassa pártlistára szavazatát. E visszaélések tükrében különösen fontos lenne, hogy a választópolgárok a lehető legkésőbb is meg tudják változtatni döntésüket arról, hogy nemzetiségi választópolgárként kívánnak-e élni az országgyűlési választáson listás szavazatukkal. A Javaslat éppen ezzel ellentétesen szabályoz újra, és megnehezíti a nemzetiségi választópolgárként való szavazásról szóló döntés megváltoztatását -- holott ennek a visszaélések nélkül is garanciális jelentősége lenne.

A szabad és tisztességes választásokat, az alapjogok érvényesülését a választási eljárásban előmozdító módosítások

A fenti, rendkívül aggályos módosítási javaslatok mellett a Javaslat a Ve. néhány hiányosságát is orvosolja. Az alább kiemelt rendelkezések eredménye a szabad és tisztességes választások feltételeiben történő előremozdulás, az alapjogok érvényesülésének elősegítése a választási eljárásban. Ezért a TASZ álláspontja szerint megtartandók, a jogalkotó által támogatandók a következő módosítási javaslatok:

1. A mozgóurnával szavazók esetében számos esetben súlyos jogsértést eredményezett, hogy a szavazóurnák kiszállításáért és a szavazóköri szavazás lebonyolításáért egyaránt felelős szavazatszámláló bizottságok elégtelen létszáma miatt számos esetben nem jutott el a mozgóurna az azt jogszerűen igénylő választópolgárokhoz -- amint erre a TASZ már a 2014. évi választásokat értékelő jelentésében is felhívta a figyelmet. Ahogy a TASZ korábbi kampánya nyomán az ombudsman is rámutatott, ezek a jogsértések csak a szavazatszámláló bizottságok létszámának megfelelő időben, a mozgóurnával szavazók számának kialakulása után történő bővítésével orvosolhatók, amelyre eddig a Ve. nem adott lehetőséget. A Javaslat értelmében azonban a szavazatszámláló bizottságok tagságát a helyi választási iroda vezetője akkor is póttagokkal egészíthetné ki, ha ezt nem csak az átjelentkező, hanem a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma indokolja. Az sincs meghatározva, hogy a bizottságok tagságát hány darab választópolgár névjegyzékbe vétele esetén kell kiegészíteni: a korábbi, átjelentkező választópolgárokra vonatkozó számszerű küszöb helyett a kiegészítésre akkor kell sor kerüljön, “ha [az] indokolt” (11. §).

2. Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán a levélben szavazó választópolgárok közül számosan szintén nem tudtak élni választójogukkal, mivel a szavazási levélcsomag kézbesítésére részükre késedelmesen, a határidőben történő visszajuttatást ellehetetlenítő időben került sor. Néhány, a Javaslatban szereplő módosító rendelkezés e jogsérelmek jövőbeli megelőzését segítheti elő.

Egyrészt a levélben szavazók névjegyzékébe ezentúl nem a szavazás napját megelőző 15., hanem 25. napig lehetne bekerülni, a névjegyzékbe vételt eddig lehetne kérelmezni. Ezáltal a levélszavazatok kézbesítése nagyobb eséllyel történhet időben (34. §, 85. § ). Másrészt a Javaslat értelmében a külképviseletekre is el lehetne juttatni postai úton is -- nem pedig csupán személyesen -- a levélszavazatot tartalmazó borítékot. Így a levélben szavazó választópolgárok külföldön tudják az országon belül postázni szavazatukat, a külképviseletekről pedig a továbbítás a választási szervek felé remélhetőleg a postaszolgálatoknál hatékonyabb módon történik ( 92. §)

Ugyanakkor ezen előrelépések mellett sem feledkezhetünk meg róla, hogy a Javaslat -- a fentiekben részletezett okokból -- alapjaiban ásná alá a levélben szavazás tisztaságát. Így a Javaslat hiába könnyíti meg a szavazatok eljuttatását, ha eközben nem garantálja, hogy azok valóban a szavazatot feladó választópolgár akaratát juttatják érvényre.

3. A különféle, névjegyzékekkel kapcsolatos kérelmezési eljárások során számos választópolgárnak jelentett problémát, hogy a kérelmeket indokolatlanul magas szintű adatpontossággal kellett kitölteni. A választópolgároktól -- az egyébiránt nehezen áttekinthető, fölöslegesen jogias nyelvezetű, indokolatlanul bonyolult felépítésű -- formanyomtatványokon az indokolatlan pontosság megkövetelése egyes esetekben a választójog gyakorlásának ellehetetlenüléséhez is vezetett a TASZ jogsegély-szolgálatának tapasztalatai szerint. Ráadásul a sikeres kérelmezéshez elvárt pontosság indokolatlanságát alátámasztotta az is, hogy a hatályos szabályozás a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgároktól eltérő, alacsonyabb pontossági szintet vár el a kérelmek kitöltése során. Márpedig ha a kérelmek feldolgozása a választási szervek számára nem okoz problémát az egyik csoport esetében, akkor a másik csoport -- a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok esetében sem indokolt a többletteher. A hatályos szabályozás tehát egyfelől diszkriminatív, másfelől az összehasonlítástól eltekintve is indokolatlan terheket ró egyes választópolgárokra alapvető joguk akaratuk szerinti gyakorlásához. A TASZ a 2014. évi választásokat értékelő jelentésében már megállapította, hogy a személyazonosság kétséget kizáró megállapítását lehetővé tevő adatpontosságon túl nem indokolt a pontosság megkövetelése a kérelmeken található személyes adatok vonatkozában, hiszen azok a választópolgár beazonosításán túl más célt nem szolgálnak.

A TASZ örvendetesnek tartja tehát, hogy a 2014. évi választásokat értékelő jelentésében foglaltakat megfogadva a Javaslat értelmében a jövőben a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek esetében egységesen -- függetlenül attól, hogy azok pontosan milyen célt szolgálnak és ki nyújtja be őket -- az apróbb adathibák, elírások ellenére is helyt kell majd adni a kérelmeknek, amennyiben a megadott személyes adatok alapján a személyazonosság kétséget kizáróan megállapítható (37. §).

Hasonlóképp némi előrelépést jelent mind az aktív, mind pedig a passzív választójog gyakorlásában illetve a jogbiztonság terén, hogy a Javaslat kodifikálja, az ajánlások érvényességéhez az ajánlás részét képező személyes adatok milyen pontossággal kell szerepeljenek az ajánlóíveken (50. §). E kérdést eddig csupán a jogi kötőerővel nem rendelkező 5/2014. sz., valamint az azt módosító 3/2018. sz. NVB iránymutatás szabályozta.

4. A névvjegyzékekkel kapcsolatos kérelmezés határidejét egyes esetekben a Javaslat későbbre tenné, ezzel valamelyest megkönnyítve bizonyos élethelyzetekben az aktív választójog gyakorlását. A külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelmet ezentúl ugyan egy nappal korábban, a szavazást megelőző 9. napig kell benyújtani (83. §), ám az eddigiekkel ellentétben a kérelmezés és a kérelem törlésének, visszavonásának határideje a továbbiakban nem lenne azonos, hanem a külképviseleti névjegyzékből való törlést a hatályos szabályozás szerinti időpontnál később, még a szavazást megelőző 4. napig lehetne kérelmezni (84. §). Egy meghiúsult külföldi utazás esetében például a határidő későbbre tolása akár a választójog-gyakorlás ellehetetlenülését is megelőzheti.

5. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos, valamint a mozgóurna igénylésére vonatkozó kérelmek benyújtási határideje -- utóbbi esetében első határideje -- a szavazás napja előtti pénteken telt le, a mozgóurnát pedig még a szavazás napján 15h-ig is lehetett kérelmezni. Noha ezek a viszonylag kései határidők a választópolgárok számára elvileg megkönnyítették volna az aktív választójog gyakorlását, azonban a jogalkalmazók számára 2014-ben és 2018-ban is komoly gondot okozott a betartásuk. Különösen a határidő végének közeledtével benyújtott mozgóurna iránti kérelmet teljesítése ütközött jogi és technikai akadályokba. A TASZ álláspontja szerint elsősorban a jogalkalmazókat kell felkészíteni arra, hogy a törvényi feltételeknek megfelelve biztosítsák a választójog gyakorlását a választópolgárok számára lehető legkedvezőbb módon, nem pedig a törvényi feltételeket kell lerontani a jogalkalmazók jelenlegi adottságai, kapacitásai tükrében. Ha azonban a technikai feltételek jelenleg nem adottak a joggyakorlás lehető legkedvezőbb módjainak érvényre juttatására, akkor a jogbiztonságot az mozdítja elő, ha a választójog maradéktalan érvényre jutását biztosító törvényi garanciákat úgy határozzák meg, hogy azok a jogalkalmazók számára is végrehajthatók, megvalósíthatók legyenek.

Remélhetőleg -- a fenti, szavazatszámláló bizottságok létszámának bővítését lehetővé tevő rendelezések kontextusában -- a jogalkalmazók törvény szerinti eljárását hivatottak segíteni a Javaslat azon rendelkezései is, amelyek értelmében mozgóurna igénylésére -- elektronikus úton -- a szavazást megelőző pénteken és szombaton is van lehetőség (40. §), de a szavazás napján csak déli 12 óráig lehet a kérelmet benyújtani a hatályos szabályozás szerinti du. 15 óra helyett. Hasonlóképpen remélhetőleg ugyanezt a célt szolgálja, hogy a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek benyújtási határideje is a hatályos szabályozás szerintinél egy nappal korábban telik el, a szavazást megelőző 4. napon (41. §, 78. §).

6. A szavazóköri névjegyzékbe vételi kérelmek rendszere a választópolgárok számára nehezen áttekinthető, a mozgóurna iránti kérelem és az átjelentkezési kérelem együttes használatának szükségessége egyes esetekben jelentősen megnehezíti a választójog választópolgári akarat szerinti helyen és módon történő gyakorlását. Ezen segít valamelyest, hogy a Javaslat értelmében mozgóurna iránti kérelmet, valamint annak módosítása iránti kérelmet ezután egyben átjelentkezési kérelemnek is kell tekinteni, ha annak benyújtása nélkül a mozgóurnával kapcsolatos kérelem nem lenne teljesíthető (78. §). Ez a megoldás választópolgár-barát, noha még egyszerűbbé tenné a kérelmezési rendszert, ha megszűnne az átjelentkezési és a mozgóurna iránti kérelem elkülönítése, és egyetlen, áttekinthető, könnyen érthető formanyomtatványon lehetne a lakcím szerinti szavazókör szavazóhelyiségétől eltérő helyszínen való szavazást kérelmezni. Hasonlóképp örvendetes, hogy a Javaslat értelmében mozgóurna lakcímre igényelhető akkor is, ha időközben átjelentkezés történt, és a szavazókröi névjegyezékekkel kapcsolatos kérelem benyújtására nyitva álló határidő eltelte okán már nincs mód az átjelentkezés visszavonására, törlésére (40. §).

7. A Ve. eddig is lehetőséget biztosított könnyített formában megírt tájékoztató igénylésére, illetve Braille-írással nyomott névjegyzékbe vételi értesítő igénylésére is. A normaszöveg azonban eddig nem tartalmazott egyértelműen meghatározott határidőt ezekre. A Javaslat értelmében ezeket a szavazást megelőző 68. napig lehet igényelni (46. §). A jogbiztonságot előmozdítja a határidők egyértelműsítése, ugyanakkor a TASZ álláspontja szerint e határidő mindkét esetben indokolatlanul korai. Az egyéniesített értesítő Braille-nyomása érthető módon némi időt igényel, azonban még ezzel együtt, a hazai postaszolgálat kézbesítési határidejeinek figyelembe vételével is jóval későbbi határidő lenne indokolt a kérelmezésre -- különösen arra figyelemmel, hogy mindkét lehetőség rendeltetése a fogyatékossággal élő választópolgárok segítése, aktív választójoguk vonatkozásában az egyenlő bánásmódhoz való joguk érvényre juttatása.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.