Emberi jogok az ENSZ-ben: a kormány vonja be a civileket!

Jogvédő szervezetek arra szólították fel a kormányt, hogy a civil társadalmat érdemben vonja be az ENSZ emberi jogi felülvizsgálatakor megfogalmazott ajánlások megvalósításába.

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) intézményét az ENSZ Közgyűlése hozta létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja, a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az Emberi Jogi Tanácsot alkotó ENSZ-tagállamok májusban Magyarország számára 148 ajánlást fogalmaztak meg.  A kormány ezek közül 113-at még a helyszínen elfogadott, hatot pedig elutasított, majd szeptember 2-án hozott határozatában hat ajánlást teljesen, hármat részben elfogadott, a fennmaradó 20-at viszont elutasította. A határozat megalkotásának folyamatában a kormány mindössze 3 napot biztosított véleményezésre. A jogvédők ezt különösen aggályosnak tartják annak fényében, hogy az első körben elfogadott 113 ajánlás közül kettő kifejezetten arra hívja fel a kormányt, hogy minél nagyobb mértékben vonjon be civileket a végrehajtásba.

A civil szervezetek bíráltak több elutasított ajánlást is: nem látják okát, hogy Magyarország elutasítsa a halálbüntetés tilalmának kimondását sarkalatos törvényben vagy az Alaptörvényben, ahogy azt se tartják indokoltnak, hogy ne szerepeljen az Alaptörvényben a szexuális orientáció mint diszkrimináció ellen védett tulajdonság, illetve fontosnak tartják a családon belüli erőszak törvényi szabályozását. Felülvizsgálnák továbbá a menedékkérők őrizetére vonatkozó szabályokat különösen azután, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember 20-án elmarasztalta Magyarországot.

Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár tegnap az utolsó pillanatban, két nappal Magyarország ENSZ-meghallgatása előtt tartott egyeztetést civil szervezetek képviselőivel. A szerdai találkozón a jogvédők azt kérték, hogy a kormány hozza nyilvánosságra az ajánlásokat, és nevezze meg azokat a szerveket, amelyek felelősek a teljesítésért. Javasolták kormányzati-civil munkacsoportok felállítását a végrehajtás nyomon követésére.

Az Amnesty International Magyarország, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a MONA - Magyarországi Női Alapítvány, a Mental Disability Advocacy Center, a Minority Rights Group, a NANE Egyesület, a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda, a PATENT Egyesület és Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.

A ráncfelvarrás sem teszi legitimmé az új választási rendszert

Az Országgyűlés tegnap sürgős eljárásban fogadta el a főváros önkormányzati választási rendszerének átrajzolását, mindössze négy hónappal a választások előtt, az ellenzéki erők egyhangú ellenállásával szemben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartja a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolását, a törvényt kozmetikázó újabb javaslatokkal együtt is. Ezért megkérdőjelezhető az őszi önkormányzati választás legitimitása is, amit a most megszavazott szabályok alapján bonyolítanak majd le. A három szervezet részletes állásfoglalását eljuttatta a Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) is.

Alkotmányellenes a Btk-szigorítás

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyv módosítására benyújtott törvényjavaslat alkotmányellenes, mert sérti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Az egyedi ügyre reagáló jogalkotói lépéssel a parlament mind a saját, mind az igazságszolgáltatás tekintélyét tovább rombolná.