Emberi jogok az ENSZ-ben: a kormány vonja be a civileket!

Jogvédő szervezetek arra szólították fel a kormányt, hogy a civil társadalmat érdemben vonja be az ENSZ emberi jogi felülvizsgálatakor megfogalmazott ajánlások megvalósításába.

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) intézményét az ENSZ Közgyűlése hozta létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja, a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az Emberi Jogi Tanácsot alkotó ENSZ-tagállamok májusban Magyarország számára 148 ajánlást fogalmaztak meg.  A kormány ezek közül 113-at még a helyszínen elfogadott, hatot pedig elutasított, majd szeptember 2-án hozott határozatában hat ajánlást teljesen, hármat részben elfogadott, a fennmaradó 20-at viszont elutasította. A határozat megalkotásának folyamatában a kormány mindössze 3 napot biztosított véleményezésre. A jogvédők ezt különösen aggályosnak tartják annak fényében, hogy az első körben elfogadott 113 ajánlás közül kettő kifejezetten arra hívja fel a kormányt, hogy minél nagyobb mértékben vonjon be civileket a végrehajtásba.

A civil szervezetek bíráltak több elutasított ajánlást is: nem látják okát, hogy Magyarország elutasítsa a halálbüntetés tilalmának kimondását sarkalatos törvényben vagy az Alaptörvényben, ahogy azt se tartják indokoltnak, hogy ne szerepeljen az Alaptörvényben a szexuális orientáció mint diszkrimináció ellen védett tulajdonság, illetve fontosnak tartják a családon belüli erőszak törvényi szabályozását. Felülvizsgálnák továbbá a menedékkérők őrizetére vonatkozó szabályokat különösen azután, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember 20-án elmarasztalta Magyarországot.

Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár tegnap az utolsó pillanatban, két nappal Magyarország ENSZ-meghallgatása előtt tartott egyeztetést civil szervezetek képviselőivel. A szerdai találkozón a jogvédők azt kérték, hogy a kormány hozza nyilvánosságra az ajánlásokat, és nevezze meg azokat a szerveket, amelyek felelősek a teljesítésért. Javasolták kormányzati-civil munkacsoportok felállítását a végrehajtás nyomon követésére.

Az Amnesty International Magyarország, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a MONA - Magyarországi Női Alapítvány, a Mental Disability Advocacy Center, a Minority Rights Group, a NANE Egyesület, a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda, a PATENT Egyesület és Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Semmi köze az önkormányzatnak ahhoz, hogy takarítja-e valaki a WC-jét

2018 végén 5 megye valamennyi közösségi együttélési rendeletét megvizsgáltuk, és 125 helyi önkormányzati rendeletben találtunk a magánszférát sértő, jogellenes rendelkezéseket. Ezért Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatalaihoz fordultunk és kértük, hogy bocsássanak ki törvényességi felhívást az érintett önkormányzatok képviselő-testületei részére a támadott rendelkezések hatályon kívül helyezése iránt. Akciónk sikeresen zárult, a kormányhivatalok sok érvünkkel egyetértettek, és felhívásuk folytán a képviselő-testületek a támadott rendelkezések jó részét hatályon kívül helyezik.

Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Vallásszabadság nélkül a NER-ben

 (a kép forrása: Magyar Szekuláris Egyesület)

  • Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a magyar állam jogsértést követett el egyes magyar egyházakkal szemben. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította.
  • A TASZ kilenc érintett egyház képviseletét látta el.
  • Az EJEB hat hónapot adott a kormánynak arra, hogy az egyházakkal megegyezzen a jogorvoslatról. Az idő lejárt.
  • A tárgyalások nem úgy alakultak, ahogyan az elvárható lett volna – a kormány által végül felajánlott kártérítés meg sem közelítette az egyházak kártérítési igényeit.
  • A kártérítés összegét az EJEB fogja meghatározni azon egyházak esetén, amelyekkel a kormánynak nem sikerült megállapodnia – a kifizetést nem tagadhatja meg a magyar állam.
  • A magyar állam úgy kényszerül várhatóan több száz millió forintos kártérítés kifizetésére, hogy mindezt kizárólag magának köszönheti. A kártérítés kifizetésével a teljes jogsértést nem orvosolja – ahhoz az egyháztörvényt és az Alaptörvényt is meg kellene változtatni.