Emberi jogok az ENSZ-ben: a kormány vonja be a civileket!

Jogvédő szervezetek arra szólították fel a kormányt, hogy a civil társadalmat érdemben vonja be az ENSZ emberi jogi felülvizsgálatakor megfogalmazott ajánlások megvalósításába.

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) intézményét az ENSZ Közgyűlése hozta létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja, a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az Emberi Jogi Tanácsot alkotó ENSZ-tagállamok májusban Magyarország számára 148 ajánlást fogalmaztak meg.  A kormány ezek közül 113-at még a helyszínen elfogadott, hatot pedig elutasított, majd szeptember 2-án hozott határozatában hat ajánlást teljesen, hármat részben elfogadott, a fennmaradó 20-at viszont elutasította. A határozat megalkotásának folyamatában a kormány mindössze 3 napot biztosított véleményezésre. A jogvédők ezt különösen aggályosnak tartják annak fényében, hogy az első körben elfogadott 113 ajánlás közül kettő kifejezetten arra hívja fel a kormányt, hogy minél nagyobb mértékben vonjon be civileket a végrehajtásba.

A civil szervezetek bíráltak több elutasított ajánlást is: nem látják okát, hogy Magyarország elutasítsa a halálbüntetés tilalmának kimondását sarkalatos törvényben vagy az Alaptörvényben, ahogy azt se tartják indokoltnak, hogy ne szerepeljen az Alaptörvényben a szexuális orientáció mint diszkrimináció ellen védett tulajdonság, illetve fontosnak tartják a családon belüli erőszak törvényi szabályozását. Felülvizsgálnák továbbá a menedékkérők őrizetére vonatkozó szabályokat különösen azután, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember 20-án elmarasztalta Magyarországot.

Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár tegnap az utolsó pillanatban, két nappal Magyarország ENSZ-meghallgatása előtt tartott egyeztetést civil szervezetek képviselőivel. A szerdai találkozón a jogvédők azt kérték, hogy a kormány hozza nyilvánosságra az ajánlásokat, és nevezze meg azokat a szerveket, amelyek felelősek a teljesítésért. Javasolták kormányzati-civil munkacsoportok felállítását a végrehajtás nyomon követésére.

Az Amnesty International Magyarország, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja (ERRC), a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a MONA - Magyarországi Női Alapítvány, a Mental Disability Advocacy Center, a Minority Rights Group, a NANE Egyesület, a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda, a PATENT Egyesület és Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A romagyilkosságok évfordulóján emlékezni kell

Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.

A TASZ bojkottál. A jogsértő civiltörvény el fog bukni 1x1

A ma elfogadott törvény azoknak a szervezeteknek ír elő kötelezettséget, amelyek évente legalább 7,2 millió forintot kapnak külföldről. Az ilyen szervezeteknek három kötelezettségük lesz:

  • Be kell jelenteniük a bíróságnak azt, hogy külföldről támogatott szervezetté váltak. Nyilvános lista is készül ezekről a szervezetekről.
  • Az érintett szervezeteknek a honlapjukon és kiadványaikon fel kell tüntetni, hogy külföldről finanszírozott szervezetnek minősülnek.
  • Évente a már most kötelező beszámolón felül be kell számolniuk a külföldi támogatóikról. Azok esetében, akik éves szinten legalább 500.000 forint értékben adományoznak a beszámolónak a szervezet vagy személy nevét és címét is tartalmaznia kell.

Első fokon nyert a szólásszabadság

Tóta W. Árpád 2013 elején részletgazdag publicisztikában kritizálta Zsiga Marcell miskolci alpolgármester vagyonosodását és az őt segítő politikai rendszert. A politikus azt gondolta helyes válaszlépésnek, hogy büntetőeljárást kezdeményez a publicista ellen. Rágalmazással vádolta a szerzőt és felfüggesztett fogházbüntetést kért rá büntetésként.