Felemás döntést hozott az Alkotmánybíróság

Jogállami döntést hozott az Alkotmánybíróság azzal, hogy megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát szankcionáló tényállását. A TASZ üdvözli a döntést, mert a szimbolikus beszéd büntetőjogi tilalmát a politikai beszéd szükségtelen korlátozásának tartja. Ugyanakkor a megsemmisítés indokai nem adnak okot a megnyugvásra.

A TASZ szerint régi adósságát törlesztette az Alkotmánybíróság (AB) azzal, hogy alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot vagy ötágú vöröscsillagot ábrázoló jelképek terjesztésének, nagy nyilvánosság előtti használatának, illetve terjesztésének büntetőjogi tilalmát (Btk. 269/B. §). E döntésével ugyanis az AB végre felülvizsgálta korábbi restriktív, 14/2000. (V. 12.) AB határozatát, melyben még a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátjának tekintette ugyanezt a tilalmat. A döntés jelentőségét növeli az is, hogy az AB nem korlátozta vizsgálatát az indítványban megjelölt „ötágú vöröscsillag” fordulatra, hanem a tényállás egészét vizsgálta és semmisítette meg.

Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni a határozat két további lényegi eleme mellett. Az egyik az, hogy döntése indokolásában az AB nem a szólásszabadság szükségtelen korlátozására, hanem az alkotmányos büntetőjog követelményeire hivatkozik. Igaz ugyan, hogy a tényállás a jelenlegi formájában olyan tágan van meghatározva, hogy az nem felel meg az alkotmányos büntetőjogból folyó határozottság, pontosság és egyértelműség követelményeinek sem. A jelképek használata, a szimbolikus beszéd azonban a politikai véleménynyilvánítás nélkülözhetetlen eleme, ezért a TASZ szerint annak korlátozására szigorúbb alapjogi tesztet kellett volna alkalmazni. E szigorúbb teszt alapján, amit a bíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban fejtett ki, a véleménynyilvánítás korlátozására a közlés tartalma nem adhat alapot. Bármilyen sértő vagy felháborító is egy közlés tartalma, korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha elhangzása mások alanyi jogait közvetlenül sértené vagy veszélyeztetné.

A TASZ kifejezetten aggasztónak tartja azt is, hogy az AB nemhogy szükségtelennek ítélte volna a meghatározott tartalmú vélemények kinyilvánításának büntetését, de a tényállás megsemmisítésének idejét is későbbre, április 30-ra tette. Indoklása szerint azért járt el így a bíróság, hogy lehetőséget biztosítson a jogalkotónak a tiltó szabály megfelelő módosítására. Csakhogy ezzel az AB éppen azt legitimálta, hogy a jogalkotó újból tartalmi alapon korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Ráadásul azzal, hogy az AB kifejezetten kiállt amellett, hogy egy ilyen tilalomra szükség van, a TASZ szerint megengedhetetlen módon a jogalkotó hatáskörébe tartozó kérdésben foglalt állást.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Vajnai kontra Magyrország ügyben hozott ítéletét itt elolvashatja (.pdf) >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Lehet azt mondani, hogy "szar" a tokaji bor!

A szólásszabadság erősebb a tokaji bor becsületénél. A strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága a TASZ által képviselt újságírónak, Uj Péternek adott igazat.

Kis lépés a Ptk-nak, hatalmas ugrás a szólásszabadságnak

A TASZ üdvözli az Alkotmánybíróság tegnapi döntését, mellyel megsemmisítette az új polgári törvénykönyv egy korlátozó szabályát. Az alkotmánybírósági határozat azért is nagyon fontos, mert részletesen és pontosan kijelölte azt a határt, ameddig az emberi méltósághoz való jog korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés iránymutatás a jogalkalmazó szerveknek – elsősorban a bíróságoknak – melynek segítségével a jövőben nőhet a szólás- és sajtószabadságot érvényesítő ítéletek száma.

Nem rágalmazás a közérdekű szólás!

Évek óta zajló büntetőeljárásnak vetett véget a Pesti Központi Kerületi Bíróság idén.