Felemás döntést hozott az Alkotmánybíróság

Jogállami döntést hozott az Alkotmánybíróság azzal, hogy megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát szankcionáló tényállását. A TASZ üdvözli a döntést, mert a szimbolikus beszéd büntetőjogi tilalmát a politikai beszéd szükségtelen korlátozásának tartja. Ugyanakkor a megsemmisítés indokai nem adnak okot a megnyugvásra.

A TASZ szerint régi adósságát törlesztette az Alkotmánybíróság (AB) azzal, hogy alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot vagy ötágú vöröscsillagot ábrázoló jelképek terjesztésének, nagy nyilvánosság előtti használatának, illetve terjesztésének büntetőjogi tilalmát (Btk. 269/B. §). E döntésével ugyanis az AB végre felülvizsgálta korábbi restriktív, 14/2000. (V. 12.) AB határozatát, melyben még a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátjának tekintette ugyanezt a tilalmat. A döntés jelentőségét növeli az is, hogy az AB nem korlátozta vizsgálatát az indítványban megjelölt „ötágú vöröscsillag” fordulatra, hanem a tényállás egészét vizsgálta és semmisítette meg.

Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni a határozat két további lényegi eleme mellett. Az egyik az, hogy döntése indokolásában az AB nem a szólásszabadság szükségtelen korlátozására, hanem az alkotmányos büntetőjog követelményeire hivatkozik. Igaz ugyan, hogy a tényállás a jelenlegi formájában olyan tágan van meghatározva, hogy az nem felel meg az alkotmányos büntetőjogból folyó határozottság, pontosság és egyértelműség követelményeinek sem. A jelképek használata, a szimbolikus beszéd azonban a politikai véleménynyilvánítás nélkülözhetetlen eleme, ezért a TASZ szerint annak korlátozására szigorúbb alapjogi tesztet kellett volna alkalmazni. E szigorúbb teszt alapján, amit a bíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban fejtett ki, a véleménynyilvánítás korlátozására a közlés tartalma nem adhat alapot. Bármilyen sértő vagy felháborító is egy közlés tartalma, korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha elhangzása mások alanyi jogait közvetlenül sértené vagy veszélyeztetné.

A TASZ kifejezetten aggasztónak tartja azt is, hogy az AB nemhogy szükségtelennek ítélte volna a meghatározott tartalmú vélemények kinyilvánításának büntetését, de a tényállás megsemmisítésének idejét is későbbre, április 30-ra tette. Indoklása szerint azért járt el így a bíróság, hogy lehetőséget biztosítson a jogalkotónak a tiltó szabály megfelelő módosítására. Csakhogy ezzel az AB éppen azt legitimálta, hogy a jogalkotó újból tartalmi alapon korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Ráadásul azzal, hogy az AB kifejezetten kiállt amellett, hogy egy ilyen tilalomra szükség van, a TASZ szerint megengedhetetlen módon a jogalkotó hatáskörébe tartozó kérdésben foglalt állást.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Vajnai kontra Magyrország ügyben hozott ítéletét itt elolvashatja (.pdf) >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.

A véleményt védi a jog, nem a cég érzékenységét

A Fővárosi Törvényszék pénteki elsőfokú ítélete szerint nem sértette meg a TV2 személyiségi jogait Vágó István, hanem véleményt fogalmazott meg, amikor a csatornától való távozását összefüggésbe hozta annak jobboldali elköteleződésével.

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.