Frissített kiadvány gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak

2012 őszén jelent meg kiadványunk, amelyben gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára találhatóak hasznos információk. A tájékoztató füzetet az új Büntető Törvénykönyv 2013. július 1-i hatálybalépésére tekintettel módosítottuk. A frissített kiadvány augusztustól ingyenes átvehető irodánkban.

A kiadványt innen le is töltheti (pdf).

Az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény, továbbiakban: új Btk.) 2013. július 1-jén lépett hatályba, szabályait az ezután elkövetett cselekményekre kell alkalmazni.

Mi is az a gyűlölet-bűncselekmény?

A gyűlölet-bűncselekmény mint fogalom félreértelmezésre ad lehetőséget, ugyanis a gyűlölet-bűncselekmények lényege, megkülönböztető eleme nem a gyűlölet, hanem az előítélet. Ahhoz, hogy egy bűncselekmény gyűlölet-bűncselekménynek minősüljön, nem kell az, hogy az elkövető gyűlölje az áldozatot. Sőt, a gyűlölet-bűncselekményeket jellemzően véletlenszerűen kiválasztott személy(ek) ellen követik el, vagyis az elkövető többnyire nem is ismeri személyesen az áldozatot, így őt személyszerint nem is gyűlölheti. A gyűlölet-bűncselekmény elkövetője előítélettel viseltetik aziránt a csoport iránt, amelyhez az áldozat is tartozik (akkor is, ha valójában nem tartozik ehhez a csoporthoz: itt ugyanis az elkövető percepciója, vélelme a döntő). Alacsonyabb rendűnek, a társadalom nem azonos méltóságú tagjainak gondolja a csoporthoz tartozókat valamely közös tulajdonságuk miatt, például azért, mert másmilyen a bőrszínük, vagy a szexuális orientációjuk, vagy a vallásuk. Az elkövetőnek teljesen mindegy, hogy a csoport mely tagja ellen követ el erőszakot, az áldozatot kizárólag, vagy túlnyomórészt a lenézett tulajdonsága alapján választja ki. Potenciálisan tehát a csoport bármely másik tagja is áldozattá válhat, ezért ezek a bűncselekmények üzenetet közvetítenek: azt, hogy a csoporthoz tartozók a társadalomnak nem azonos értékű tagjai.

A gyűlölet-bűncselekmény fogalom tehát olyan káros, de világszerte erősen jelenlévő társadalmi jelenségekre reflektál, mint a rasszizmus, antiszemitizmus, homofóbia, idegengyűlölet: tehát általában valamely társadalmi csoporttal szembeni erőszakban megnyilvánuló intolerancia.

A fent említett előítéletes nézetrendszerek sajnálatos módon Magyarországon is meghatározzák a közhangulatot, és az utóbbi évtizedben számos nagyon súlyos gyűlölet-bűncselekményt követtek el hazánkban, gondoljunk csak példának okáért a romák elleni sorozatgyilkosságra (amelyben 2013. augusztus 6-án várható az elsőfokú ítélet), a Meleg Méltóság Menetének résztvevőit ért támadásokra - az utóbbi években és idén is - , a gyöngyöspatai incidens-sorozatra, vagy a zsidó hitközségi vezető megtámadására.

A magyar Büntető Törvénykönyv két olyan bűncselekményt szabályoz, amelyeket gyűlölet-bűncselekménynek nevezünk: a közösség tagja elleni erőszakot és a közösség elleni uszítást. Ez nem jelenti azt, hogy más bűncselekményeket, például emberölést vagy zaklatást ne követhetnének el előítéletes indítékkal. Egy rasszista indítékú gyilkosság vagy egy homofób motivációjú zaklatás szintén gyűlölet-bűncselekmény.
Akiket a kiadványban foglaltaknál részletesebben érdekel a jogi szabályozás és annak változása, azok számára ajánljuk az alábbi információkat:

Az új Btk. kodifikációja során a később Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport elnevezés alá rendeződő civil szervezetek, közöttük a TASZ, a gyűlölet-bűncselekmények szabályozásának átfogó reformjára tettek közösen javaslatot.

Bár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium akkor nem fogadta meg  javaslatcsomagunkat, nem reformálta meg a szabályozást, az bizonyos részletekben mégiscsak javult a jogvédő szervezetek közös fellépésének eredményeként.

Nézzük tehát, hogy miben hoz (és miben nem hoz) mást az új Btk. 216.§-a a korábbi törvénykönyv közösség tagja elleni erőszak bűntettét szabályozó tényállásához, a híres 174/B.§-hoz képest.

Közösség tagja elleni erőszak

216. § (1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a közösség tagja elleni erőszakot

a) fegyveresen,b) felfegyverkezve,c) jelentős érdeksérelmet okozva,d) a sértett sanyargatásával,e) csoportosan vagyf) bűnszövetségbenkövetik el.

(4) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A civilek javaslata a kodifikáció során az volt, hogy a jogalkotó kifejezetten, zárt listás felsorolásban jelölje meg azokat a védett tulajdonságuk alapján rendeződő csoportokat, amelyek esetében Magyarországon, a tapasztalatok alapján indokolt a fokozott – az előítélet indíték miatti súlyosabb büntetést kilátásba helyező – büntetőjogi védelem. A jogalkotó sajnos nem zárta le a védett csoportok listáját, vagyis továbbra is tartalmazza a tényállás a “lakosság egyes csoportjai” kitételt. Ezzel az a probléma, hogy túl tág teret ad a bírói mérlegelésnek, ennél fogva jogbizonytalanságot szül, nem teszi elég egyértelművé, hogy mely csoportok “érdemlik meg” a fokozott védelmet, vagyis mely csoportok sérülékenyek az őket sújtó előítéletek és diszkrimináció miatt.

Bár a “lakosság egyes csoportjai” kategóriába eddig is beletartoztak a szexuális kisebbségek, illetve a fogyatékosok, szimbolikusan mégis van jelentősége annak, tehát örvendetes, hogy védett tulajdonságként nevesítésre került a fogyatékosság, szexuális irányultság és a nemi identitás (korábban csak a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok voltak nevesítve).

Amit továbbra sem tisztázott a jogalkotó, az az indíték kérdése. Bár a nemzetközi (EBESZ) definícióból és a bűncselekménynek a Btk-n belüli elhelyzéséből is következtetni lehet arra, hogy a “csoporthoz tartozás miatti elkövetés” valójában a csoporttal szembeni előítélet indítékból történő elkövetést jelenti, nagyon fontos lett volna, hogy ezt a jogalkotó világossá tegye.

A tényállás első bekezdésébe került a közösség tagja elleni erőszaknak a garázda (kihívóan közösségellenes, riadalomkeltésre alkalmas) magatartással elkövethető enyhébb formája, amelyet a gyöngyöspatai szélsőséges “járőrözést” követően, 2011 májusában iktatott az Országgyűlés a törvényhely (1a) szakaszába. Sikerrel javasoltuk a jogalkotónak, hogy az új Btk. megfelelő tényállásából kerüljön ki a konkrét sértettre való utalás (“aki mással szemben …”), hiszen a garázdaságnak (sem a szabálysértési, sem a vétségi-bűntetti alakzatainak) sem tényállási eleme a konkrét sértett, vagyis a garázda magatartást gyakran nem egy/több személy sérelmére követik el.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bűntettnek ez az alkazata szóban, szimbolikus jelek használatával is elkövethető, illetve dolog ellen is. Tehát rongálás mellett közösség tagja elleni erőszak miatt is felelősségre kell vonni az elkövetőt, ha a rongálást a dolog tulajdonosával szembeni előítéletből követték el, például amikor horogkeresztereket festenek fel cigányok házára, ahogy az történt Nagykanizsán és Forrón a közelmúltban. Érdemes nyomatékosítani, hogy a garázda alakzat gyűlöletbeszéddel is megvalósítható, amennyiben a beszéd az eset összes körülménye alapján kihívóan közösségellenes, és az adott csoport tagjában riadalomkeltésre alkalmas. Ez alapján tehát büntetendő például, amikor romákat megfélemlítő felvonulásokon mocskolódó, rasszista jelszavakat skandálnak. Kíváncsian várjuk a jogalkalmazást!

A második bekezdés szerinti alakzat, vagyis a bántalmazással illetve kényszerítéssel megvalósuló bűncselekmény tényállása – a bekezdés átszámozásán túl - csak annyiban változott, hogy belekerültek nevesítve a már fent említett védett tulajdonságok (fogyatékosság, szexuális irányultság, nemi identitás).

A másik gyűlölet-bűncselekmény a tipikusan szóban megvalósuló uszítás, amit a korábbi Btk. közösség elleni izgatásnak nevezett, az új Btk. viszont közösség elleni uszításnak.

Közösség elleni uszítás

332. § Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet ellen,b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy c) a lakosság egyes csoportjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel -

gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A tényállás az elnevezésen túl annyiban változott csak, hogy – hasonlóan és megfelelően a közösség tagja elleni erőszak tényállásához – bekerült az addig  nem nevesített három védett tulajdonság.

A TASZ álláspontja eddig is az volt, és most is az, hogy bár a jogi szabályozás nem (volt és most sem) tökéletes, annak a rendszerszintű problémának az okai, amire visszatérően hívjuk fel a figyelmet, nevezetesen, hogy a legveszélyesztetettebb csoportok (romák, LMBTQ, bevándorlók, zsidók) esetén gyakori az alulminősítés és nem kellően hatékony a nyomozás, elsődlegesen nem a szabályozás hiányosságaiban, hanem a jogalkalmazás defektusaiban keresendők. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

TASZ álláspont gyűlölet-bűncselekményekről

Részletes szakmai anyagunkban a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása és alkalmazása során felmerülő kérdésekkel foglalkozunk. Az anyagot megküldjük a jogalkalmazó szerveknek annak érdekében, hogy segítsük a hatékony fellépést a gyűlölet-bűncslekeményekkel szemben.

Aránytalanul alkalmazott erőszakot a rendőrség Hatvanban

Bűncselekmények elkövetőivel szemben a rendőrségnek fel kell lépnie, az intézkedés jogszerű lefolytatása rendőrszakmai kérdés. Ha viszont az állam erőszakmonopóliumát gyakorló rendőrség embereket bántalmaz, az emberi jogi kérdés – a Társaság a Szabadságjogokért azt várja az ügyészségtől, hogy kezdeményezzen vizsgálatot a múlt héten csütörtökön Hatvanban történtek ügyében.

Öt jogvédő szervezet fordult a miniszterhez a gyűlölet-bűncselekmények megfelelő szabályozása érdekében

A gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés hazánkban a jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik. Erre a megállapításra jutottunk, amikor az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan négy másik, a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezettel együtt áttekintettük az ilyen bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.