Független Rendőrségi Panasztestület: alapjogot súlyosan sértő intézkedés is történt tavaly Hatvanban

A Hatvani Rendőrkapitányságon és annak környékén 2012. november 22-én történt durva rendőri intézkedés-sorozat öt elszenvedője képviseletében a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRPT) fordultunk az esemény után néhány nappal. Az FRPT nemrég kézbesített állásfoglalásai értelmében az alkalmazott testi kényszer nem volt aránytalan, ám a rendőri intézkedések során a panaszosok közül négyüknek az emberi méltósága és tisztességes eljáráshoz való joga is sérült, ezért – az alapjogsérelem súlyosságára tekintettel – a testület az állásfoglalásait megküldte az Országos Rendőr-főkapitánynak, akinek így a panaszokat határozattal el kell bírálnia.

2012. november 22-én a hatvani rendőrkapitányságra előállítottak tizenkét személyt kábítószerrel visszaélés gyanújával. Az előállítottak rokonai a rendőrkapitányság épülete előtt csoportosultak, aggódva a bent lévőkért. Mikor az egyik előállított távozott a kapitányságról, a kint várakozó rokonok rendőri bántalmazás nyomait észlelték rajta. Emiatt felkorbácsolódtak az indulatok, a bántalmazott fiatalember rokonai dühödten szidalmazni kezdték a rendőröket. A kapitányságról ekkor rendőrök egy nagyobb csoportja, az Agria Akció Alosztály tagjai felszólítás nélkül megindultak a szitkozódok felé, mire utóbbiak menekülni kezdtek. Ezután történtek a durva földreteperések, bilincselések, gázspré alkalmazása. A rendőri brutalitásnak olyanok is áldozatul estek, akik csak szemlélői voltak az eseményeknek.

Az ügyről részletesen beszámoltunk blogunkon, és az ott megjelentetett videófilmben. 

A mi álláspontunk az volt, hogy a rendőrség aránytalanul alkalmazott erőszakot, valamint indokolatlanul hosszú ideig tartott az előállítottak megbilincselése. Az áldozatok szerint ez annak volt köszönhető, hogy ők romák, ezért velük durvábban bánnak a rendőrök (akik az akció során – az arról nyilvánosságra került videófelvétel tanúsága szerint – a cigány származással kapcsolatos sztereotíp megjegyzéseket, mint pl. "dolgozni kéne nem bűnözni” engedtek meg maguknak), ezért panaszunkban az egyenlő bánásmódhoz való jog sérelmét is felvetettük az emberi méltósághoz és a személyi szabadsághoz fűződő joggal összefüggésben.

Az FRPT elfogadta a rendőrség érvelését, miszerint a kapitányság előtt hangoskodók ezzel a magatartásukkal megvalósíthatták a csoportos garázdaság bűncselekményét, tehát a velük szembeni intézkedésnek, az előállításnak, valamint a menekülés, ellenállás miatt a testi kényszer alkalmazásának megvolt a jogalapja. Az FRPT továbbá arra a megállapításra jutott, hogy a testi kényszer alkalmazása az ellenállás miatt nem volt aránytalan. Az egyenlő bánásmódhoz való jog pedig a panaszosok tekintetében a testület - szerintünk megkérdőjelezhető - magyarázata szerint azért nem sérült, mert a cigány származásra dehonesztáló megjegyzések nem a panaszosoknak, hanem más, az intézkedés közelében tartozkodó roma személyeknek szóltak, akik azonban nem fordultak panasszal az FRPT-hez.

Ugyanakkor a panasztestület megállapította azt is, hogy a panaszosok megközelítőleg 11 órán át tartó megbilincselése nem felelt meg az arányosság követelményének, az elérni kívánt célhoz a szükséges mértéket meghaladta, ezért sértette a panaszosok emberi méltóságát. Azzal pedig, hogy a rendőrség tagjai nem igazolták magukat, és az intézkedés célját – sem azt megelőzően, sem azt követően – nem közölték, megsértették a panaszosok tisztességes eljáráshoz való jogát. Az FRPT megállapította azt is, hogy az a körülmény, hogy az egyik, női panaszos egy férfi rendőr jelenlétében volt kénytelen használni az illemhelyiséget (a rendőr nem engedte, hogy magára csukja az ajtót), a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelmét eredményezte.

A megvalósult alapjogsértés az FRPT szerint elérte a súlyosság azon fokát, amely indokolttá tette a panasz és az állásfoglalás megküldését az országos rendőr-főkapitánynak.

Az FRPT a rendőrségi törvény szerinti jogorvoslati fórum, amely független testületként azt vizsgálhatja, hogy valamely, a rendőrségi törvény szerinti intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz alkalmazása, vagy ezek elmulasztása sértette-e a panaszos valamely alkotmányos jogát. Olyan esetben, amikor az FRPT megállapítja az alapjogsérelmet, mérlegeli annak súlyosságát. Amennyiben súlyosnak tartja az alapjogsérelmet – ahogy tette azt a hatvani esetben is – úgy az Országos Rendőr-főkapitánynak (vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának illetőleg a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójánaktovábbítja állásfoglalását. A rendőrfőkapitány az állásfoglalás alapján dönt a panaszról. Ha határozatában eltér az FRPT állásfoglalásától, azt köteles megindokolni. A rendőr-főkapitány határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, de annak felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint. (Ha a panasztestület nem tartja olyan súlyosnak az alapjogsértést, akkor az illetékes rendőri szerv vezetőjének küldi meg állásfoglalását, és annak alapján ő fog határozatot hozni.) 

Üdvözöljük az állásfoglalásnak az alapjogsértések megállapítására vonatkozó részeit. Amint az Országos Rendőr-főkapitány határozatát kézhez kapjuk, azt is közzé fogjuk tenni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Miskolci ítélet: az ügyészség nem bizonyította a magyarellenes indítékot

Alapos, magas színvonalú másodfokú ítéletet hirdetett ma a Miskolci Törvényszék, amely szerint nem rasszista bűncselekményért, hanem elsősorban garázdaságért felelnek a szélsőségesek autójára támadó miskolci romák.

Oktató videó gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak

Gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára készített kiadványunk mellett elkészült oktató videónk is, amelyben elmondjuk a leghasznosabb információkat azoknak, akik gyűlölet-bűncselekmény áldozatává válnak, és szeretnének feljelentést tenni.

Szolgálunk és Verünk: Tomi, a rendőr (II. rész)

Tomit, a rendőrt a sok panasz után áthelyezték Taktaharkányból Taktakenézre. Itt folytatta áldásos tevékenységét - erről szólt a "Tomi, a rendőr - I. rész". A II. részben a Horváth család meséli el bántalmazásba torkollott igazoltatásuk történetét, valamint azt, hogyan verték a rendőrkapitányságon 12 éves fiúk gyomrát, miközben vizet itattak vele.