Független Rendőrségi Panasztestület: alapjogot súlyosan sértő intézkedés is történt tavaly Hatvanban

A Hatvani Rendőrkapitányságon és annak környékén 2012. november 22-én történt durva rendőri intézkedés-sorozat öt elszenvedője képviseletében a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRPT) fordultunk az esemény után néhány nappal. Az FRPT nemrég kézbesített állásfoglalásai értelmében az alkalmazott testi kényszer nem volt aránytalan, ám a rendőri intézkedések során a panaszosok közül négyüknek az emberi méltósága és tisztességes eljáráshoz való joga is sérült, ezért – az alapjogsérelem súlyosságára tekintettel – a testület az állásfoglalásait megküldte az Országos Rendőr-főkapitánynak, akinek így a panaszokat határozattal el kell bírálnia.

2012. november 22-én a hatvani rendőrkapitányságra előállítottak tizenkét személyt kábítószerrel visszaélés gyanújával. Az előállítottak rokonai a rendőrkapitányság épülete előtt csoportosultak, aggódva a bent lévőkért. Mikor az egyik előállított távozott a kapitányságról, a kint várakozó rokonok rendőri bántalmazás nyomait észlelték rajta. Emiatt felkorbácsolódtak az indulatok, a bántalmazott fiatalember rokonai dühödten szidalmazni kezdték a rendőröket. A kapitányságról ekkor rendőrök egy nagyobb csoportja, az Agria Akció Alosztály tagjai felszólítás nélkül megindultak a szitkozódok felé, mire utóbbiak menekülni kezdtek. Ezután történtek a durva földreteperések, bilincselések, gázspré alkalmazása. A rendőri brutalitásnak olyanok is áldozatul estek, akik csak szemlélői voltak az eseményeknek.

Az ügyről részletesen beszámoltunk blogunkon, és az ott megjelentetett videófilmben. 

A mi álláspontunk az volt, hogy a rendőrség aránytalanul alkalmazott erőszakot, valamint indokolatlanul hosszú ideig tartott az előállítottak megbilincselése. Az áldozatok szerint ez annak volt köszönhető, hogy ők romák, ezért velük durvábban bánnak a rendőrök (akik az akció során – az arról nyilvánosságra került videófelvétel tanúsága szerint – a cigány származással kapcsolatos sztereotíp megjegyzéseket, mint pl. "dolgozni kéne nem bűnözni” engedtek meg maguknak), ezért panaszunkban az egyenlő bánásmódhoz való jog sérelmét is felvetettük az emberi méltósághoz és a személyi szabadsághoz fűződő joggal összefüggésben.

Az FRPT elfogadta a rendőrség érvelését, miszerint a kapitányság előtt hangoskodók ezzel a magatartásukkal megvalósíthatták a csoportos garázdaság bűncselekményét, tehát a velük szembeni intézkedésnek, az előállításnak, valamint a menekülés, ellenállás miatt a testi kényszer alkalmazásának megvolt a jogalapja. Az FRPT továbbá arra a megállapításra jutott, hogy a testi kényszer alkalmazása az ellenállás miatt nem volt aránytalan. Az egyenlő bánásmódhoz való jog pedig a panaszosok tekintetében a testület - szerintünk megkérdőjelezhető - magyarázata szerint azért nem sérült, mert a cigány származásra dehonesztáló megjegyzések nem a panaszosoknak, hanem más, az intézkedés közelében tartozkodó roma személyeknek szóltak, akik azonban nem fordultak panasszal az FRPT-hez.

Ugyanakkor a panasztestület megállapította azt is, hogy a panaszosok megközelítőleg 11 órán át tartó megbilincselése nem felelt meg az arányosság követelményének, az elérni kívánt célhoz a szükséges mértéket meghaladta, ezért sértette a panaszosok emberi méltóságát. Azzal pedig, hogy a rendőrség tagjai nem igazolták magukat, és az intézkedés célját – sem azt megelőzően, sem azt követően – nem közölték, megsértették a panaszosok tisztességes eljáráshoz való jogát. Az FRPT megállapította azt is, hogy az a körülmény, hogy az egyik, női panaszos egy férfi rendőr jelenlétében volt kénytelen használni az illemhelyiséget (a rendőr nem engedte, hogy magára csukja az ajtót), a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelmét eredményezte.

A megvalósult alapjogsértés az FRPT szerint elérte a súlyosság azon fokát, amely indokolttá tette a panasz és az állásfoglalás megküldését az országos rendőr-főkapitánynak.

Az FRPT a rendőrségi törvény szerinti jogorvoslati fórum, amely független testületként azt vizsgálhatja, hogy valamely, a rendőrségi törvény szerinti intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz alkalmazása, vagy ezek elmulasztása sértette-e a panaszos valamely alkotmányos jogát. Olyan esetben, amikor az FRPT megállapítja az alapjogsérelmet, mérlegeli annak súlyosságát. Amennyiben súlyosnak tartja az alapjogsérelmet – ahogy tette azt a hatvani esetben is – úgy az Országos Rendőr-főkapitánynak (vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának illetőleg a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójánaktovábbítja állásfoglalását. A rendőrfőkapitány az állásfoglalás alapján dönt a panaszról. Ha határozatában eltér az FRPT állásfoglalásától, azt köteles megindokolni. A rendőr-főkapitány határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, de annak felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint. (Ha a panasztestület nem tartja olyan súlyosnak az alapjogsértést, akkor az illetékes rendőri szerv vezetőjének küldi meg állásfoglalását, és annak alapján ő fog határozatot hozni.) 

Üdvözöljük az állásfoglalásnak az alapjogsértések megállapítására vonatkozó részeit. Amint az Országos Rendőr-főkapitány határozatát kézhez kapjuk, azt is közzé fogjuk tenni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jobb későn mint soha: négy év után ítélet

Egy viszonylag egyszerű megítélésű, a sértettek roma illetve zsidó származása miatti, garázda magatartással elkövetett bűncselekmény ügyében az elkövetéstől számított több, mint négy év után született elsőfokú ítélet. Az ügy azért húzódott el, mert a rendőrség, és első körben a bíróság is képtelen volt megfelelően minősíteni a cselekményt. A sértettek jogi képviseletét a mi láttuk el. Számos panasz és beadvány kellett ahhoz, hogy az ügyben végül az ügyészség megfelelő minősítéssel vádat emeljen, és a bíróság – az álláspontunk szerint helyes és arányos – ítéletét meghozza. A döntés elsőfokon jogerőre emelkedett.

A konyári felvétel nem cáfolja a rasszista cselekmény gyanúját

A rendőrség álláspontja szerint az általa közzétett, hang nélküli, homályos felvételek alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem történt jogsértés szeptember 5-én a konyári általános iskola előtt. A rendőrségi eljárás jogszerűségét vitató emberi jogi szervezetek, közöttük a TASZ szerint azonban a közzétett felvétel nem alkalmas annak tisztázására, hogy mi történt Konyáron.