Gyermeket várok. Irány az orvos?

Magyarországon évek óta vitatott kérdés, hogy ha valaki gyermeket vár, akkor részt kell-e vennie orvosi vizsgálatokon vagy sem. A szabályokból ugyanis nem derül ki teljes bizonyossággal, hogy a szokásos 12. és 18. heti ultrahang vagy a vérvétel kötelező-e, esetleg megteheti-e a várandós nő, hogy ezeken nem jelenik meg. Emberi jogi szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a polgárokat kötelezik valamire, vagy azt csupán lehetővé teszik nekik. Erre a kérdésre szeretnénk végre választ kapni, ezért tavaly decemberben az ombudsmanhoz fordultunk. Pár napja kaptuk a hírt, hogy átfogó vizsgálat indult az ügyben. Ez azt jelenti, hogy az ombudmsan ki fogja deríteni, hogyan kell értelmeznünk a jogi szabályozást.

Miért nem egyértelmű a szabályozás?

Magyarországon csak akkor lehet bárkit arra kötelezni, hogy orvosi vizsgálaton vegyen részt, ha ezt törvény írja elő. Kötelező például részt venni egyes szűrővizsgálatokon (ilyen a tüdőszűrés vagy a mellrákszűrés). A törvény teljesen egyértelműen kimondja, hogy ezekre a vizsgálatokra el kell mennünk, mert bizonyos betegségeket csak így lehet kiszűrni. Ez ugyan beavatkozás a magánszférába, de igazolható a célja, így ezt a szabályt mi is helyesnek tartjuk.

A várandósság alatti orvosi vizsgálatokra vonatkozóan viszont nincs ilyen törvényi előírás. A várandósgondozásról szóló rendelet ugyan említ „kötelező” vizsgálatokat, de egyáltalán nem egyértelmű, hogy a kismama számára kötelező ezekre elmenni, vagy az egészségügyi dolgozók számára kötelező ezeket elvégezni. Álláspontunk szerint a helyes értelmezés az utóbbi, vagyis az, hogy ha a kismama a vizsgálat mellett dönt, akkor azt az orvos köteles elvégezni. Az egészségügyben és a gyermekvédelemben viszont általában úgy értelmezik, hogy a kismama mulasztást követ el, ha nem megy el a vizsgálatokra. Ez járhat azzal, hogy a várandósgondozásban részt nem vevő nő gyermekét a szülés után azonnal védelembe, rosszabb esetben nevelésbe veszi a gyámhatóság.

De akkor hogyan védjük a gyereket?

A szabályozásnak tehát egyensúlyt kellene találnia a születendő gyermek védelme és az anya önrendelkezési joga között. Nagyon jónak tartjuk, hogy Magyarországon a gyermeket váró nőnek, ha igényli, elérhető a támogatás és segítség az orvostól vagy a védőnőtől. A várandósság során lehetnek olyan testi-lelki változások, amelyek szakmai hozzáértést igényelnek. Az állam nem hagyhatja védelem nélkül a születendő gyermeket sem, kötelessége, hogy a magzat egészségét és életét védje. De nem mindegy, hogy eközben hogyan gondolkodik az anya jogairól és döntési lehetőségeiről. A kérdés tehát az, hogy sérülne-e a születendő gyereknek bármilyen joga, ha nem lenne kötelező a vizsgálat.

Most is van arra vonatkozó szabály, hogy a várandós nőnek kötelessége együttműködni a védőnővel. Ez azt jelenti, hogy a kismamának és a védőnőnek időről időre találkoznia kell egymással. A védőnő e találkozások során meghatározott vizsgálatokat végez, és lehetőséget ad a várandós nőnek arra, hogy megbeszélje vele a problémáit. Ezek a találkozások betegségmegelőzési célból is jelentősek. Erről törvény szól, és az ebből fakadó kötelességek mindenki számára világosak.

Úgy gondoljuk, a várandósság alatti vizsgálatok esetében sem lehetne ez másként. Bármennyire is fontos a magzat érdeke, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kötelező orvosi vizsgálatok az anya jogait korlátozzák. Egy ilyen korlátozás pedig csak törvényben lefektetett és egyértelmű szabályozással valósulhat meg. A másik oldalaról nézve: mivel csak rendelet szól a várandósgondozásról, az jogszerűen nem kötelezheti az anyát a vizsgálatban való részvételre. Különösen nem jogszerű emiatt szankcionálni.

Szankciók helyett ösztönzés

Annak, hogy egy várandós nő nem megy el orvosi vizsgálatra, sok oka lehet. Lehetséges, hogy anyagi nehézségei vannak, és nem jut el a másik településre a nőgyógyászhoz – ekkor az államnak egyébként illene segítenie. De az is lehetséges, hogy szeretné teljesen háborítatlanul megélni a várandósságát, vagy elvi, vallási okokból nem akarja semmivel – például egy orvosi vizsgálat eredményével – befolyásolni a terhességét. A legjobb eszköz arra, hogy minden nő élhessen a jogaival, ha az állam ösztönöz a várandósgondozáson való részvételre, de nem büntet, ha a nő mégsem vesz részt ezen. A jelenlegi szabályozásnak van ösztönző eleme: csak az kaphat anyasági támogatást, aki a várandóssága alatt legalább négyszer részt vett várandósgondozáson. A jövőben tehát csak azt kéne egyértelművé tenni, hogy az orvosi vizsgálatok sem kötelezőek. Reméljük, az általunk kezdeményezett ombudsmani vizsgálat is ugyanerre a következtetésre jut.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Úgy kiabált velem a nővérke, mintha én tehettem volna a fertőzésről

Szilvia két éve munkaképtelen egy olyan fertőzés miatt, amiben elismerte a kórház is a felelősségét. Megdöbbentő, hogy fertőző betegként kismamákkal egy szobába fektették a kórházban, ahogy az is, hogy a nővérektől segítség helyett szemrehányást kapott. Ahhoz, hogy kártérítéshez jusson, a biztosítónak egy független orvosszakértő véleményére lenne szüksége. Ennek költségeit Szilvia 39 ezer forintos rokkantnyugdíjából természetesen nem képes fedezni.

A TASZ álláspontja az abortuszmentes kórházak támogatásával összefüggésben

2017. február 9-én jelent meg a hír, amely szerint nagy összegű állami támogatásban részesül két kórház, amely vállalta, hogy nem végez terhesség-megszakítást. A támogatás részletei egyelőre nem ismertek, ezért a TASZ lépéseket tett annak érdekében, hogy ezekről pontos képet kapjon. A feltételrendszer alapos ismeret hiányában is tehető azonban néhány elvi megállapítás a kérdésről.

Elértük, hogy többé ne diszkriminálják a HIV-vel élő pácienseket a fogászatokon!

Néhány hete telefonált hozzánk egy srác vidékről. Fogorvoshoz kellett mennie, és amikor be akart jelentkezni, közölték vele, hogy nem látják el. Az asszisztensnek ugyanis elmondta, hogy HIV-vel él. Ezért nem akarták fogadni. Tőlünk azt szerette volna megtudni, hogy ez rendjén van-e, mi pedig elmondtuk neki, hogy nagyon nincs rendjén. Az egészségügyi törvény szerint megilleti az ellátás, ugyanúgy, mint bárki mást. Most kaptuk a hírt, hogy hivatalosan is változtattak a szabályokon: remélhetjük, hogy ez a srác volt az utolsó, akit jogellenesen nem láttak el.