HIV/AIDS prevenció a középiskolákban – Magyarország 2011

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2009 év végén azzal a céllal kereste meg e-mailben az ország összes középiskoláját, hogy az egészségnevelés programjukról és azon belül a HIV/AIDS prevencióról felmérést készíthessünk. A megkeresésre, sajnos, minimális válasz érkezett (19 intézmény) ezért úgy döntöttünk, hogy a kérdéssort újra feltesszük, immár rétegzett mintavétellel kiválasztott 50 középiskolának. 

Közérdekű adatigénylő levelünkben a következő kérdésekre vártunk választ:

  1. Az Önök intézményében megvalósul-e a Nemzeti Kerettantervben előírt egészségfejlesztés a 2009/2010-es tanévben? Amennyiben igen, milyen óraszámban évfolyamonkénti (9-12.) lebontásban?
  2. A HIV/AIDS prevenció része-e az egészségfejlesztésnek? Amennyiben igen, évfolyamonként (9-12.) milyen óraszámban valósul meg?
  3. Milyen segédanyagok alapján állították össze az egészségnevelés HIV/AIDS-szel foglalkozó részét?

A megkeresett 50 iskola közül 29 válaszolt, 21 intézményből ismétlő levelünkre sem érkezett semmilyen válasz. A beérkezett adatokat anonim módon dolgoztuk fel, sem az iskolák, sem a válaszadó munkatársak nem azonosíthatóak be a kutatási eredményekből.

Kutatási eredmények:

A magyar Nemzeti Kerettantervben előírt egészségfejlesztés 1 kivétellel minden iskolában megvalósul. Az iskolák saját programot dolgoznak ki, az intézmények 31%-ában integrált komplex egészségfejlesztési program zajlik. Ez azt jelenti, hogy nincs külön óraszám biztosítva az egészségfejlesztésre, hanem az iskola általános nevelési programjának részeként épül be az egészségfejlesztés a különböző tantárgyak tanmenetébe illetve a nevelési munkába. Az intézmények 63%-ában külön óraszámot biztosítanak az egészségfejlesztésnek, a természettudományos tantárgyak (biológia, kémia) illetve az osztályfőnöki órák tanmenetébe illesztve: 17%-uk több mint 10, 29%-uk 5-10, 17%-uk pedig kevesebb, mint 5 órát biztosít évfolyamonként egy tanévben erre a célra. 

A HIV/AIDS prevenció az összes válaszoló középiskolában megvalósul. Az intézmények 14%-a építi be az egészségfejlesztési programjukba a HIV/AIDS-ről szóló információt, 86%-uk pedig külön óraszámot biztosít erre a célra, biológia, osztályfőnöki óra keretében vagy külsős szakemberek meghívásával iskolán kívüli foglalkozás keretében. HIV/AIDS prevencióra az iskolák 45%-a évente 1-2 órát szán évfolyamonként. Több mint 5 órát a válaszadó intézmények 3%-a biztosít évfolyamonként, míg az évente kevesebb, mint egy órát (nem minden évfolyamon van HIV/AIDS prevenciós foglalkozás vagy tanóra) biztosító intézmények aránya 18%.

A HIV/AIDS-szel kapcsolatos információk összeállításához az iskolák 52%-a használ valamilyen segédanyagot. Ezek főleg könyvek, intézmények szóróanyagai (ÁNTSZ: 1 iskola, Vöröskereszt: 2 iskola, Oktatási Minisztérium: 1 iskola).  A kilencedik éve futó A-HA! – országos szexuális és mentálhigiénés felvilágosító programban az iskolák 17%-a vesz részt. 

Az intézmények 24%-ában vesz részt védőnő a HIV/AIDS-szel kapcsolatos információk átadásában, 28%-uk veszi igénybe külső szakember (nőgyógyász, orvostanhallgatók, szexuálpszichológus) közreműködését. A megkeresett iskolák közül egy intézmény, ahol külsős szakember végzi a HIV/AIDS-szel kapcsolatos felvilágosítást, úgy nyilatkozott, hogy nincs információjuk az átadott ismeretekkel kapcsolatban.
Összesen 1 iskola számolt be arról, hogy a HIV/AIDS-szel kapcsolatos információk átadásához HIV-pozitívokat is meghívnak előadni, a diákokkal beszélgetni az intézményükbe.

A TASZ-hoz eljuttatott információk szerint tehát ha kevés óraszámban is, de minden iskolai tanmenetben szerepel az egészségfejlesztés valamint a HIV/AIDS-prevenció. Azonban az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) 2010-es kutatása, valamint a 2007-ben az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) által kiadott HBSC kutatás eredményei szerint a fiatalok szexszel és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudása nem megfelelő. Ugyanakkor egyre korábban kezdik szexuális életüket: a 9. évfolyamosok majdnem fele (49.7%) 14 éves kora előtt kezdte el szexuális életét az OGYEI jelentés szerint; az OEFI kutatás szerint a fiúk átlagéletkora 13.56, a lányoké 13.97 volt az első szexuális kapcsolatuk idején. Jelentős részük senkivel nem tudja megbeszélni a szexualitással kapcsolat kérdéseit, problémáit: lányok 50%, fiúk 62% (OEFI kutatás). Az OEFI kutatásban résztvevők 87%-a soha nem beszélné meg tanárával az ilyen jellegű problémáit, míg védőnőkhöz sem fordulna soha 78%-uk. Szintén az OEFI kutatásban megkérdezett diákoknak több mint a fele (fiúk, 51%, lányok 52%) nem rendelkezik elégséges ismeretekkel, a fiúk 9%-a, a lányok 6%-a szinte semmit nem tud a nemi úton terjedő fertőzésekről és azok megelőzéséről.

Ugyanakkor az OEGYI kutatásban megkérdezett diákok 76.8%-a használt óvszert, 8.7%-uk viszont egyáltalán nem védekezett a legutóbbi szexuális együttléte során.
A szexualitás a 8. évfolyamosok 43%-át nagyon, 47%-át pedig egy kicsit érdekli, ugyanez a 10. évfolyamosok esetében már 65 és 32%-ra módosul.
Az OEFI kutatási anyagból az is kiderül, hogy az intézet által biztosított, majd önfenntartó óvszer automatákat összesen 10 középiskolában (9 Budapesten, 1 vidéken) szerelték fel és működtetik.

Az OEFI és az OEGYI kutatás mellett van még 2 elgondolkodtató statisztikai adat Magyarországon. Az abortuszok száma és aránya, ugyan csökkenő tendenciát mutat, részben a fogamzásgátló módszerek jobb elterjedtségének valamint minőségének köszönhetően, de az Európai Unión belül még mindig Magyarországon a harmadik legmagasabb az abortuszok száma 1000 élve születésre számolva; a 20 év alatti korosztályban pedig a negyedik legtöbb abortuszra kerül sor nálunk évente (forrás: World Health Organization (WHO) European Regional Office). 

1. ábra: abortuszok száma 1000 élve születés (2009.)

Nyugat-európai országokban, ahol a szexuális oktatás egészen az általános iskolától illetve óvodában elkezdődik, jóval kedvezőbb a helyzet, amíg Hollandiában, Németországban és Szlovéniában az összes élve születésnek mindössze 1-2%-a esik a 20 év alatti korosztályba, addig ez nálunk 6.09%.

2. ábra: 20 év alatti szülések aránya (2009.)

Bár az Országos Epidemiológiai Központ eddig is gyűjtötte az újonnan regisztrált HIV-fertőzöttek életkorát, idén először a HIV/AIDS járványügyi jelentésében (Epinfo 18. évfolyam 15. szám) korcsoportra lebontva is közölték a 2006-2010 között regisztrált HIV-fertőzöttek megoszlását. 2010-ben 57 huszonéves HIV-fertőzöttet szűrtek ki, arányuk 40%, míg a 14-19 év közötti korosztályban 4 esetet regisztráltak (3%). Ezek a számok a 2006-os évhez viszonyítva több mint 2,5-szeres növekedést mutatnak. Sokan közülük szexuális életük elején fertőződtek meg a hiányos információk, illetve a rosszul tanult viselkedésformák miatt.

3. ábra: Az újonnan regisztrált HIV-fertőzöttek száma korcsoport szerint 2006-2010 (forrás: Országos Epidemiológiai Központ)

Ahhoz, hogy mind az abortuszok számában, mind a HIV és egyéb nemi úton terjedő fertőzések számában csökkenő tendenciát tudjunk elérni átfogó és modern stratégiát kell kidolgozni. Az információ átadás, és így a prevenció egyik színtere a család mellett az iskola lehet ha naprakész és a fiatalokat is érdeklő infromációt tud átadni, ráadásul olyan csatornákon, amelyeket a fiatalok is használnak. El kell fogadnunk, hogy nem csak a szexuális szokások, mint például az egyre korábban kezdett nemi élet, hanem az információszerzés forrásai is megváltoztak.  Azokon a felületeken lehet hatékonyan átadni információt, amelyeket a tinédzserek, már egészen fiatal kortól kezdve napi szinten használnak, a magyarországi HIV/AIDS prevenció számára azonban még kiaknázatlan területek. Ezek lehetnek a különböző közösségi oldalak, internetes fórumok és portálok vagy mobiltelefonos alkalmazások. Norvégiában néhány éve fut egy sikeres program, amelyben sms-ben feltett kérdésekre válaszolva, kiértékelik a fiatalok szexuális életének kockázatosságát, és megerősítik a helyes, biztonságos szexre való törekvést, illetve megpróbálják megfelelő információval ellátni és a kevésbé rizikós magatartás felé terelni a fiatalokat.

Az idén megújuló Nemzeti AIDS Stratégiában is fontos szerepet kell, hogy kapjon a fiatalok szexualitással és nemi úton átadható fertőzésekkel kapcsolatos tudásának fejlesztése, valamint a prevenció eszközeinek ismertetése. A stratégia és a magyarországi HIV/AIDS megelőzés csak akkor lehet sikeres, ha a fiatalokhoz is eljutó, friss és vállalható tudást próbál meg átadni a megfelelő fórumokon.

Összefoglaló táblázatok

1. táblázat: válaszoló iskolák száma és aránya

2. táblázat: egészségfejlesztést a tantervükbe beépítő iskolák száma és aránya

3. táblázat: egészségfejlesztés átlagos óraszám/tanév/évfolyam

4. táblázat: HIV/AIDS prevenciót tartó iskolák száma és aránya

5. táblázat: HIV/AIDS prevenció átlagos óraszám/év/évfolyam

6. táblázat: szakemberek, programok, segédanyagok használata

Megosztás

Kapcsolódó hírek

AIDS Világnap 2014 - Magyarország: javuló betegellátás, növekvő fertőzött szám és új fenyegetettségek

A betegellátás területén mérföldkőnek számít a vidéki központok megnyitása, ugyanakkor a megelőzés terén Magyarország rosszabbul teljesít. Míg az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint az Európai Unióban csökkent az új HIV-esetek száma az elmúlt 10 évben, hazánkban azonban négyszeresére nőtt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azonnali felelős szerepvállalásra szólítja fel az egészségügyi kormányzatot, hogy a jelenlegi trend visszafordítható legyen. A TASZ szerint a prevenciós munkát végző civil szervezetek megerősítésére és célzott szűrőprogramokra van szükség.