A köznevelési törvény 2019 nyári módosítása a maradék szabadságot is igyekszik kiszorítani a rendszerből – gyakorlatilag államosítják a gyerekeket. Akkor végigvettük, hogy mik a legfontosabb változtatások, és arra is felhívtuk a figyelmet, hogy ez nem csak egy szűk réteg problémája: ez a közoktatási ámokfutás mindenkit érint. Nincs azonban veszve minden! A jogszabály sok esetben nem fogalmaz egyértelműen, de ezek a hiányosságok egyben lehetőséget is jelentenek. Ha az iskolához, a hatóságokhoz és a bírósághoz olyan érveket juttatunk el, amelyek a pontatlanul meghatározott fogalmakat úgy értelmezik, ahogy az valamennyi gyerek érdekét a leginkább szolgálja, akkor van esély arra, hogy pozitív, a családok, szülők és gyerekek alkotmányos szabadságát biztosító jogértelmezés alakul ki. Használjátok ezeket az érveket, hogy közösen kedvező jogértelmezést érhessünk el! Ebben az útmutatóban összeszedtük, hogyan lehet fellépni az egyes korlátozásokkal szemben. Ezekkel az érvekkel felvértezve bátran vágjatok bele a jogi eljárásokba – de ha kérdésetek van, vagy jogi képviseletre lenne szükségetek, keressétek a jogsegélyszolgálatunkat!
Visszautasíthatatlan óvoda 4 éves kortól
A szabadság ezen a területen is fokozatosan fogyott. Korábban, még a
közoktatási törvény korszakában csak az volt kötelező, hogy a gyerekek
ötödik életévük betöltésétől iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson
vegyenek részt. Ha valaki nem szerette volna, hogy a gyerekének ebben az
évben óvodába kelljen járnia, az óvoda vezetőjénél kérhette a
mentesítést. Az óvodavezető a gyerek családi körülményeit, a
képességének kibontakoztatására vonatkozó lehetőségeket, és a gyerek
sajátos helyzetét is figyelembe vette.
A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény már jóval szigorúbb
szabályt vezetett be. Először is teljes mértékben kizárta, hogy az
iskolaelőkészítő évben fel lehessen menteni a gyereket az óvodába járás
kötelezettsége alól. Ezen kívül a döntési jogkört az óvoda vezetőjétől –
aki alapvetően pedagógiai alapon hozta meg a döntéseit – a
közigazgatási hatóságnak számító jegyzőhöz tette át.
Ez a szabály 2019-ben még tovább szigorodott: már
négyéves kortól vették el a lehetőséget az óvodába járás alóli
mentesítéstől. Magyarul: már 2019. szeptember 1-jétől minden gyereknek
be kell járnia az óvodába, aki 2019-ben eléri a négyéves kort. Ezen
kívül még inkább központosították és bürokratizálták a négyévesnél
fiatalabbak esetében is a felmentésről szóló döntést. 2020-tól már nem
is a jegyző (aki, hiába hatóság, mégiscsak alapvetően a településen
dolgozik), hanem egy központi hivatal, az Oktatási Hivatal dönt a
felmentés engedélyezéséről. Aki ezzel a döntéssel nem ért egyet,
bírósághoz fordulhat.
2021-ben azonban az Alkotmánybíróság döntése nyomán lazultak a szabályok, mára akár az 5 éves kor betöltését követő nevelés évig is lehetséges az óvodakezdés halasztása.
Az óvodakezdés szabályait és a halasztásra vonatkozó eljárás
szabályait részletes tájékoztató anyagban gyűjtöttük össze, amit innen
lehet elérni: tasz.hu/ovodakotelezettseg-tankotelezettseg
Tankötelezettség 6 éves kortól
Szintén az eddigieknél jóval korlátozóbb szabály, hogy 2020. január 1-jétől abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, minden gyerek tankötelessé válik. A közoktatási törvény régi szabálya ennél jóval puhább volt: csak akkor vált tankötelessé 6 éves korában a gyerek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte – de ha a szülő nem szerette volna, hogy iskolába menjen, kérhette, hogy még egy évig óvodás maradhasson. A szigort a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény hozta meg: ez már nem a gyerek fejlettségére, iskolaérettségére koncentrált, hanem életkorhoz kötötte a tankötelezettség kezdetét, de még mindig lehetőséget adott egy év halasztására.
A 2019 nyarán elfogadott szabály már ezt is éppen hogy csak lehetővé teszi. A szülőnek nincs döntési joga, csak kérelmezheti – egy bürokratikus szervtől, az Oktatási Hivataltól –, hogy engedélyezze az iskolakezdés elhalasztását egy évvel. (Hasonlóképpen: arra is csak a hatóság pozitív döntése esetén van lehetőség, hogy a gyerek 6 éves kora előtt mehessen iskolába.) A hatóság szakértői bizottságot is kirendelhet, de ez nem feltétlenül kötelező. Arra viszont továbbra is megvan a lehetőség, hogy a szakértői bizottság azt állapítsa meg, hogy a gyerek még nem iskolaérett – ekkor automatikusan maradhat még egy évet az óvodában, nem kell kérelmet benyújtani.
A tankötelezettségről és az iskolakezdés halasztásával kapcsolatos összes jogi tudnivaló elérhető a tájékoztató oldalunkon: tasz.hu/ovodakotelezettseg-tankotelezettseg
Egyéni munkarend kérelmezése
A magántanulóság helyébe már 2019. szeptember 1-jétől az úgynevezett „egyéni munkarend” intézménye lép. Az egyéni munkarend bevezetésén kívül további alapvető változások történtek, amelyek súlyosan korlátozzák a szülők és a tanulók jogait. 2021-ben az Alkotmánybíróság határozata kibővítette az egyéni munkarend lehetőségeit: mostantól az OH-nak kell megindokolnia, hogy a szülő kérelme ellenére miért nem engedélyezi az egyéni munkarendre irányuló kérelmet.
Az egyéni munkarend kérelmezésének menetéről, és a döntés elleni jogorvoslattal kapcsolatos összes jogi tudnivaló elérhető a tájékoztató oldalunkon: tasz.hu/egyeni-munkarend-igy-adhatsz-be-sikeresen-kerelmet.