Ismét a mélyszegénységben élőket büntetné a kormány

A kormány által jegyzett törvényjavaslat lehetővé tenné emberek kizárását a közmunkából azon az alapon, hogy gyermekük iskolai hiányzása miatt velük szemben eljárás indult. A törvényjavaslat megszavazása esetén továbbá azok is elesnek majd a közmunkától, akiknek nincsenek meg az anyagi lehetőségeik lakókörnyezetük tisztántartására, ami egyébként - önkormányzati rendelet alapján - több szociális támogatás megvonásához is vezethet.

A TASZ álláspontja szerint a T/10241. számú törvényjavaslat, amely a tankötelezettséggel kapcsolatos mulasztás, valamint a lakókörnyezet tisztántartásával kapcsolatos szabályok megszegése miatt lehetővé teszi a közfoglalkoztatás rendszeréből történő kizárást, súlyosan sérti Magyarország nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeit és számos ponton ütközik az Alaptörvénnyel. Ezenkívül megkerüli a korai iskolaelhagyással, lemorzsolódással kapcsolatos szakmai, tudományos megállapításokat, javaslatokat – összességében az értelmetlen, alkalmatlan és súlyosan jogsértő rendészeti intézkedéscsomagok egy riasztó példája. 

A TASZ véleménye összefoglalóan a következő:    

  • A törvényjavaslatnak a tankötelezettség mulasztásával kapcsolatos rendelkezései sértik az ENSZ által 1989-ben, New Yorkban elfogadott, a gyermekek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseit, mivel többnyire a leghátrányosabb helyzetben lévő, szegény, sokgyermekes családokat fosztják meg a túlélést jelentő közfoglalkoztatás, az ebből származó munkajövedelem lehetőségétől.
  • A tervezett szabályozás sérti továbbá az Alaptörvény által védett emberi méltósághoz való jogot, ellentmond a jogállamiság alapelvéből levezethető jogbiztonság követelményének, a tisztességes eljáráshoz való jognak és a jogorvoslathoz való jognak, mivel a tankötelezettség elmulasztása miatti szabálysértési felelősség megállapítása előtt teszi lehetővé a közfoglalkoztatásból való kizárást azzal, hogy a folyamatban lévő eljárás elegendő ok a kizáráshoz.  
  • A fentiek miatt a törvényjavaslat rendelkezései ütköznek a szabálysértési törvény alapelvi rendelkezéseibe: az ártatlanság vélelmét, a védekezéshez és a jogorvoslathoz való jogot lefektető garanciális szabályokba.
  • A törvényjavaslat az önkormányzati rendeletben előírt lakókörnyezet tisztántartására vonatkozó feltétellel ugyancsak sérti a jogbiztonság követelményét, az emberi méltóságot és az egyenlő bánásmódhoz való jogot.

A vélemény teljes terjedelmében itt (pdf) érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Varga Zs. cinikus határozatai - A Kúria leendő elnöke alkotmánybíróként

Öt éve alkotmánybíró Varga Zs. András, akit a köztársasági elnök a Kúria elnökének jelölt. Nézetei, az alkotmányosságról és általában a jogról alkotott felfogása rajta hagyta a nyomát az Alkotmánybíróságon. A Kúria elnökévé választása előtt fontosnak érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet alkotmánybírói ténykedésének néhány elemére.

Állásfoglalásunk a bírósági szervezettől elkülönült közigazgatási bíróságok felállításáról

Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló két törvényt, amellyel megvalósul a közigazgatási bírósági ügyeket tárgyaló szervezet teljes elválasztása a rendes bírósági szervezettől. Az indokolás szerint a törvény célja a jog uralmának biztosítása a közigazgatás minden területe felett, valamint a közigazgatási jogviták elbírálásához szükséges szakismeret megteremtése.

Strasbourgi bírójelölés: a civilszervezetek nyilvánosságot követelnek

Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak. Kritikájukról nyílt levélben tájékoztatják Trócsányi László igazságügyi minisztert, és arra kérik a pályázókat: az átláthatóság és a közvélemény tájékoztatása érdekében járuljanak hozzá pályázataik nyilvánossá tételéhez a civilek által működtetett http://emberijogibiro.hu/ honlapon.