Jogalkotás reloaded

Májusban a www.miniszterelnok.hu-n többek között egy új jogalkotási törvénytervezetet is közzétett Gyurcsány Ferenc. Ezt véleményeztük most.

 „Nyilvánosságra hozta Gyurcsány Ferenc azt a kilenc törvényjavaslatot, amelyek az országreform elindítását jelentik, s amelyeket elküldött az ellenzéki pártoknak is egyeztetésre.” – ez állt a miniszterelnok.hu-n május 28-án publikált cikkben.!!! Azóta viszont már szinte lehetetlen megtalálni az oldalon a törvénytervezeteket, melyek közül nyolcat benyújtott a Kormány az Országgyűlésnek; az a tervezet, amelyet nem nyújtottak be, a jogalkotásról szóló törvény tervezete.

A jelenleg hatályos, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosítása a rendszerváltozás óta időről időre felmerül, de mindeddig csak odáig jutott a kérdés, hogy 2003-ban az igazságügy-miniszter benyújtott az Országgyűlésnek egy törvényjavaslatot, amely egészen a részletes vitáig eljutott. Azonban ezt is visszavonták a 2002-2006-os országgyűlési ciklus vége miatt. Az 1987-ből származó törvény időszerűtlensége nem vitatható, az elavult rendelkezések mellett az is felróható, hogy nem felel meg a nyitott jogalkotás követelményének. A gyakori módosításokon átesett törvény helyett jogalkotási szempontból helyesebb lenne egy egységes szerkezetű, új törvény létrehozása. (Még ha az nem is igaz, hogy „olyan anakronizmusok jellemzik, mint például hogy a köztársasági elnök törvényerejű rendeletet alkothat”, amit szintén a miniszterelnok.hu-n olvashatunk.) A 2003-ban benyújtott törvényjavaslatot véleményeztük, három év elteltével az új tervezettel ismét ezt tesszük.

A tervezet azon internetes oldal tanúsága szerint, amelyen megjelent, a következőket törekszik megvalósítani: az elavult rendelkezések elhagyása, a hatásvizsgálat kötelezővé tétele minden jogszabály előkészítésekor, valamint a jogalkotásban a szélesebb körű nyilvánosság bevonása, a véleményezési lehetőségek bővítése. A célunk az volt a véleményezésnél, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a tervezet miként valósítja meg e céljait, illetve, hogy mennyiben felel meg a nyitott jogalkotás követelményeinek.

Alapvetően elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a miniszterelnök olyan új jogalkotási törvénytervezetet hoz nyilvánosságra, amely több ponton is visszalép a korábban nyilvános vitára bocsátott, többször is egyeztetett és az Országgyűlésen részletes vitáig jutó törvényjavaslat konszenzusos megoldásaitól. Emellett a törvénytervezet komoly hiányosságai közé tartoznak a következők: nem mondja ki, hogy a jogszabálytervezetek közérdekű adatok, nem nevezi meg egyes jogalkotási feladatok felelőseit, illetve nem rendelkezik arról, hogy mi történik abban az esetben, ha a jogszabály előkészítői nem tesznek eleget a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályoknak. Ezek a rendelkezések mind segítenék a jogszabály kikényszeríthetőségét, ami pedig a jogbiztonság fontos feltétele.

A tervezet több ponton is szabályoz olyan kérdéseket, amelyekről az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény már rendelkezik, de a tervezet nem rendelkezik e szabályok hatályon kívül helyezéséről. Így felmerül a kérdés, hogy ugyanazt a kérdést miért szabályozza két törvény egyidejűleg, illetve, azokon a pontokon, ahol nem teljesen egyezik a két törvény, melyik rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez teljességgel ellentmond azon szabálynak, miszerint a szabályozás nem lehet párhuzamos, amit a tervezet, a 2003. évi törvényjavaslat, valamint a jelenleg hatályos jogalkotási törvény is kimond.

Pozitívnak tartjuk azt, hogy a tervezet minden jogszabály előkészítése során kötelezővé teszi az előzetes hatásvizsgálatot. Előremutatónak tartjuk a tervezet elektronikus közzététel definícióját, mely szerint ez a személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen való hozzáférhetővé és kimásolhatóvá tételt jelenti. Szintén a nyitott jogalkotás irányába való lépésnek értékeljük az Önkormányzati Rendeletek Gyűjteményének létrehozását.

Olvassa el a TASZ véleményét a tervezetről!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levél Fellegi Tamás részére a közérdekű adatok megismerhetőségéről

Olvassa el a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Transparency International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös nyílt levelét, melyet az állami működés átláthatósága érekében küldünk el Fellegi Tamás részére.

Pert nyert a TASZ Strasbourgban a magyar állam ellen: történelmi információszabadság győzelem

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon nyilvánosságra hozott döntésével a Társaság a Szabadságjogokért beadványa nyomán elmarasztalta Magyarországot, és kimondta, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés egyedülálló módon, elsőként az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatában kiterjesztően értelmezte az Egyezmény 10. cikkében biztosított szólásszabadságot, hiszen közérdekű információ visszatartását értékelte a véleménynyilvánítás jogellenes korlátozásaként.

Megint kihagyják a nyilvánosságot a titoktörvény előkészítéséből

Véleményt készítettünk az új titoktörvény tervezetéről és 10 pontban foglaltuk össze a dokumentum legfontosabb hiányosságait. A nyilvánosság elé tárt legutóbbi (augusztusi) szövegváltozat messze alatta marad annak a színvonalnak, amelyet egy jogállami titkosítási rendszertől elvárhatunk. A tervezet nélkülözi az indokolatlan titkosítások elleni érdemi garanciákat, és a minősítőknek demokráciában elfogadhatatlan hatalmat ad a közérdekű adatoknak a nyilvánosságtól való elzárására.