Barion Pixel TASZ | Jogerősen lezárult az Országos Rendőr-főkapitányság elleni per

Jogerősen lezárult az Országos Rendőr-főkapitányság elleni per

Bár az Ítélőtábla elutasította a keresetünket, az ORFK belső utasításai és intézkedései egy jogszabály módosítás következtében nyilvánosak.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2006. novemberében kérte az országos rendőrfőkapitánytól a hatályban lévő valamennyi utasítás, intézkedés és azok mellékleteinek kiadását. Adatigénylésünk nagy része teljesült, mert az ORFK a kért információk körülbelül 90 %-át a rendelkezésünkre bocsátotta, a maradék joganyag vonatkozásában azonban az állam bűnüldözési és bűnmegelőzési érdekeire hivatkozva elutasító választ adott. Az utasítás a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében államirányítás egyéb jogi eszközének minősül, a rendőrök mindennapos szolgálatteljesítésük során ezek, illetve az ORFK intézkedések alapján járnak el. Tekintettel arra, hogy ez minden állampolgárt közvetlenül is érint, a TASZ úgy gondolta, hogy mindenki számára megismerhető közérdekű adatokról van szó, hiszen így ellenőrizhető, hogy a rendőrség működése megfelel-e az alkotmányos rendnek vagy sem.

Ennek megfelelően szervezetünk keresettel fordult a Fővárosi Bírósághoz. Az ORFK az eljárás során azzal érvelt, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 86.§ (5) bekezdése a rendőri intézkedés tervezetével, rendőrség egyes belső szervezeti egységeivel és technikai eszközeivel összefüggő közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához való hozzájárulást a rendőrfőkapitány megtagadhatja. E jogszabályhely alapja a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19.§ (3) bekezdésének c.) pontja, mely szerint bűnüldözési és bűnmegelőzési érdekből korlátozható a közérdekű adatok nyilvánossága. A probléma abban állt, hogy nem bizonyított, hogy a 86.§ (5) bekezdésében szereplő adatfajták miért esnek e korlátozás alá. Az alperes nyilatkozatában röviden ismertettette, hogy a nyilvánosságtól elzárt dokumentumok milyen konkrét bűnüldözési és bűnmegelőzési érdeket védenek. Megjelölt olyan dokumentumot is, amely szolgálat titokká minősítettek, ennek vonatkozásában a TASZ természetesen elállt a keresettől. A bíróság azért volt nehéz döntési helyzetben, mert arra nem volt lehetősége, hogy a kérdéses anyagokat közvetlenül megvizsgálja, hiszen akkor a peranyag részévé váltak volna, amelyet a felperes is jogosult megismerni és lemásolni a polgári perrendtartás szabályai alapján, így az egész ügy tárgytalanná vált volna. Ennek megfelelően a 27 kérdéses dokumentumra nyilatkozatta a bíróság az alperesi oldalt, és ez alapján döntötte el, hogy 2 további utasítást ki kell adni, a fennmaradó anyagok vonatkozásában jogszerű volt az ORFK álláspontja.
A TASZ a fellebbezésében arra hivatkoztunk, hogy önmagában az a tény, hogy az érintett rendelkezések a rendőrség belső életére vonatkoznak, nem jelenheti automatikusan, hogy bűnüldözési vagy bűnmegelőzési érdek húzódik mögötte. A rendőrségnek van lehetősége arra, hogy megfelelő eljárásban szolgálati titokká minősítsen érzékeny adatokat, ezen kívül az is módjában áll – sőt, ez tulajdonképpen kötelessége -, hogy a meg nem ismerhető részeket felismerhetetlenné téve adja ki a dokumentumokat. Ennek megfelelően továbbra is az összes utasítást és intézkedést kérte a TASZ.     
Az Ítélőtábla a fellebbezéssel támadott részét az ítéletnek hatályon kívül helyezte. Kifejtette, hogy a Fővárosi Bíróság nem tett eleget indoklási kötelezettségének, mert csak általánosságban utalt arra, hogy az alperesi érvelés helytálló, s nem folytatott le minden egyes utasítás esetében vizsgálatot a megtagadásra felhatalmazó jogszabályi rendelkezés alkalmazhatóságáról. Ezzel összhangban új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot azzal, hogy konkrétan vizsgálja meg, hogy a per tárgyát képző dokumentumok tartalmaznak-e az Rtv.-ben meghatározott adatfajtákat (rendőri intézkedés tervezetével, rendőrség egyes belső szervezeti egységeivel és technikai eszközeivel összefüggő közérdekű adatok), s amennyiben igen, jelölje meg, hogy melyek azok, amelyek titokban tartása indokolt. Ehhez többek között az volt szükséges, hogy az alperes minden egyes utasítás és intézkedés vonatkozásában megjelölje, hogy melyik Rtv. szerinti kivétel alá esik. Ezt egy előkészítő iratban meg is tette az ORFK, és korábbi álláspontját felülvizsgálva további 8 dokumentumot adott ki.
Az új elsőfokú ítélet tartalmilag nem jelentett újdonságot: a bíróság ezúttal is az érdemi vizsgálat akadályát abban látta, hogy a kérdéses adatok kizárólag az alperes birtokában vannak, tényleges tartalmát csak az alperes ismerheti meg. Másodfokon az Ítélőtábla ellenben kielégítőnek találta az alperes előkészítő iratában foglaltakat, s saját hatáskörben vizsgálta meg azokat. A bizonyítási eljárás eredményeként a táblabíróság elutasította a TASZ keresetét.
A TASZ örömmel tapasztalta a per során, hogy az ORFK teljes mértékben együttműködő volt, több esetben az információszabadság szellemében újragondolta álláspontját. Ez azért figyelemre méltó, mert sok állami intézmény még jogerős bírósági ítélet esetében sem hajlandó teljesíteni. 
Fontos még kiemelni, hogy azóta módosították a Rtv.-t, s eltörölték az adatelzárásra felhatalmazó rendelkezéseket. Így a hatályos utasítások és intézkedések bárki számára megismerhető közérdekű adatok, mely egy része a http://www.police.hu/jogszabalyok/orfk_ut címen elérhetőek.
Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.