Jogvédő szervezetek a „semmisségi törvény“ megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványban kérik a 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól. A jogvédő szervezetek szerint a törvény súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget.

  1. A jogvédő szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy a törvény azt sugallja, a rendőrök hamisan vádolták a terhelteket minden olyan esetben, amikor a cselekmény elkövetését az ő vallomásuk támasztotta alá, hogy ilyenkor az ügyészek tévesen emeltek vádat, hogy első és másodfokon a bíróságon téves ítéletet hoztak. Egy ilyen törvény nem visszaadja, hanem aláássa az igazságszolgáltatás szakszerűségébe és tisztaságába vetett társadalmi bizalmat. A jogállamot súlyosan veszélyezteti, ha az országgyűlési képviselők politikai okokból felülírják a független igazságszolgáltatás által hozott ítéleteket.
  2. A semmisségi törvény sérti a jogbiztonságot. A jogbiztonság követelményének megvalósulását a jogerő intézménye biztosítja, amelyet csak kivételes esetben lehet áttörni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a perújításon keresztül továbbra is van jogi lehetőség a nem megfelelő bizonyítékok alapján elítéltek sérelmének orvoslására jogállami keretek között.
  3. A semmisségi törvény a törvényhozó hatalomnak a bíróságok munkájába, a büntetőeljárás keretében lefolytatott bizonyítási eljárásba való durva beavatkozását jelenti. Alkotmányunk alapján a bizonyítékok értékelését kizárólag bíróság végezheti el, a törvényhozó a tényállás és a bűnösség, illetve az ártatlanság megállapításába nem szólhat bele.
  4. A 2006-os tüntetésekkel kapcsolatban a MHB és a TASZ számos alkalommal emelte fel szavát a rendőri visszaélésekkel szemben. Az események után a két szervezet ügyvédei több olyan személyt képviseltek, akik ellen büntető vagy szabálysértési eljárás indult. A büntető ügyekben egyik ügyfelünk ellen sem emeltek vádat, tehát közvetlen tapasztalatunk az, hogy ahol csak rendőri jelentések és rendőr tanúk általánosságokat tartalmazó vallomásai bizonyították az elkövetést, ott az ügyész ezt a bizonyítékot nem tartotta elégségesnek, és ezért megszüntette a nyomozást.

„A semmisségi törvény elfogadásával a jogalkotó azt deklarálta, hogy a 2006 őszén nem volt független és pártatlan az igazságszolgáltatási rendszer. Ez súlyosan rombolja az igazságszolgáltatási rendszer legitimitását és a jogbiztonságot.” – mondta dr. Pelle Andrea, a TASZ ügyvivője.

Az alkotmánybírósági indítvány teljes szövegét itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Abszurd vádra groteszk amnesztia

A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ véleménye szerint abszurd drámába illő fordulat a kormány közkegyelmi javaslata a Parlament körüli karácsonyi élőlánc ügyében.

Miért nem tüntethetett az, aki nem ért egyet Kína politikájával?

A TASZ levelet írt a Legfőbb Ügyészségnek a 2011. június 24-én és 25-én, a kínai miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával történt gyülekezésekkel kapcsolatban. Felvilágosítást kérünk az ügyészségtől, hogy nyomoz-e a gyülekezési szabadság megsértésének megalapozott gyanúja miatt. UPDATE: az ügyészség válasza (és annak értékelése) is itt olvasható.

Az alapjogok gyakorlásának biztosítása kötelessége az államnak

Az Alapvető Jogok Biztosa június 11-én adta ki az AJB-3449/2012. számú ügyben készített jelentését, melyben eloszlatott egy súlyos félreértést a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó állami kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ombudsman szerint alkotmányos visszásságot és jogbizonytalanságot eredményez az a gyakorlat, ha az Országos Mentőszolgálat a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények mentési biztosítását csak térítés ellenében végzi.