Jogvédők kritizálják a kormány közbiztonsági törvénycsomagját

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetek szerint a Kormány közbiztonság javítását célzó törvénycsomagja átgondolatlan és indokolatlan. A törvénycsomag nem magyarázható szigorításokat tartalmaz, és ellentétes Magyarország nemzetközi szerződésekbe foglalt kötelezettségvállalásaival. A két szervezet ezért a törvényjavaslat visszavonását kéri a Kormánytól és az előterjesztő Belügyminisztériumtól.

1.    A szabálysértési jog nem lehet szigorúbb, mint a büntetőjog.
A Javaslat felborítja az összhangot a szabálysértési és a büntetőjog között, mert olyan megoldásokat vezetne be a szabálysértésekre, melyek alkalmazására a büntetőjogban sincs példa, ugyanakkor az elkövetők és a sértettek közötti közvetítői eljárásokat, melyek a büntetőjogban ismertek, nem alkalmazza.

2.    Szabálysértések esetén az elzárás büntetés széles alkalmazása indokolatlan és átgondolatlan.
A törvényjavaslat tulajdon elleni szabálysértések és a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel esetén bevezeti az elzárás büntetés alkalmazhatóságát. A szabadság megvonása néhány ezer forint kárértékű szabálysértéseknél szükségtelen és aránytalan. Az elzárás büntetés a legdrágább szankcióforma, és a hazai börtönök jelenleg is túlzsúfoltak. Semmilyen elfogadható indok nem hozható fel arra, miért volna szükség ezekre a szigorításokra.

3.    A fiatalkorúak elzárás-büntetése jogsértő és elfogadhatatlan.
18 év alatti gyermekeket kis kárértékű szabálysértések miatt elzárás büntetéssel szankcionálni ellentétes a Gyermekek Jogairól Szóló New York-i Egyezménnyel és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A szabálysértést elkövető fiatakorúaknak segítségre és asszitenciára van szükségük, nem pedig arra, hogy jelentéktelen súlyú cselekményükért több hétre megfosszák őket szabadságuktól.

4.    A bírósági titkárok nem vehetnek át bírói feladatokat.
Az a tény, hogy a Kormány annak érdekében, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhassanak, kész az Alkotmány módosítására, nem teszi a bírósági titkárok jogkörébe utalt szabálysértési határozathozatalt elfogadhatóvá. A bírósági titkárok nem rendelkeznek a bírói függetlenség alkotmányos követelményével, önálló eljárásra feljogosítani őket alkotmányellenes, és nemzetközi emberi jogi elveket sért.


A TASZ és Magyar Helsinki Bizottság közös álláspontját elolvashatja itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közös civil álláspont a 7-es cikk szerinti eljárás kapcsán

Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös álláspontot alakított ki az Európai Unió által a magyarországi jogállamiság helyzetének vizsgálatára indított ún. 7. cikkely szerint eljárásban a magyar kormány álláspontját tartalmazó jelentésben foglaltak cáfolatára.

Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk.

Az Alkotmánybíróságot kisajátította a Fidesz-KDNP

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.