Ki lesz a legény a gáton?

Egyesek kicsit, mások kifejezetten fel vannak háborodva a jelenségen, a legtöbben pedig nem tudják, mit is gondoljanak arról, hogy egyes budapesti kerületek önkormányzatai arra szólították fel a lakosokat, adják meg bizonyos személyes adataikat, hogy egy esetleges katasztrófahelyzetben mozgósítani lehessen őket.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget súlyosbítja, hogy szabálysértési bírság fenyegeti az adatlapok kitöltését megtagadó vagy a kötelezettséget esetleg elfelejtő polgárokat.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke közleményében kijelenti, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség és az esetleges bírságolás is jogszerű.

A katasztrófavédelmi törvény megjelöli azokat a forrásokat, melyekből a szükséges adatok beszerezhetők az önkormányzat számára. Ilyen a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, az érintett munkáltatója, a hadkiegészítő parancsnokság, végső soron pedig magától a katasztrófa-elhárításban közreműködésre kötelezhető állampolgár is köteles az adatszolgáltatásra. Kulcsfontosságú, hogy a törvény differenciál az adatok között abból a szempontból, hogy az adatkezelő (jelen esetben a polgármester vagy a katasztrófavédelmi szerv) kitől hányadik lépcsőben jogosult beszerezni az adott információt. Az önkormányzatok a szakképzettség, foglalkozás, a munkahely (neve és címe), illetve a mentességi okok bizonyos köre tekintetében például elsőként a munkáltatót kell, hogy megkeresse, és nem az állampolgárokat. Kizárólag akkor fordulhat a kötelezetthez az adatok beszerzése érdekében, ha az egyéb megkeresés eredménytelen.

A személyi- és lakcímnyilvántartásban a név, cím, születési hely és idő, illetve édesanyánk neve is benne van. Ezek azok az adatok, amiket teljesen biztos, hogy a közreműködésünk nélkül is be tud szerezni az önkormányzat. Nem véletlenül rendelkezik úgy a katasztrófavédelmi törvény, hogy a személyi- és lakcímnyilvántartásból beszerezhető adatokra nem vonatkozik az állampolgárok adatszolgáltatási kötelezettsége.

Az nyilvánvaló, hogy az önkormányzat spórol egy kört, ha minden szükséges információt kényelmesen rögtön az érintettől kér, ugyanakkor a TASZ álláspontja szerint közigazgatási munkaszervezési okok és érdekek nem adhatnak alapot a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog korlátozására. Ebből következően az adatok egyes köre tekintetében az állampolgárok szabálysértési bírsággal való fenyegetését jogsértőnek találjuk. Sajnos erre a NAIH állásfoglalás egyáltalán nincsen tekintettel.

A TASZ szomorúan látja, hogy a NAIH állásfoglalás nem alapjogi szempontú adatvédelmi hozzáállást tükröz. A TASZ részletesen kifejtette aggályait azzal kapcsolatban, hogy a parlamentnek felelősséggel tartozó ombudsman helyett egy, a végrehajtó hatalomba illeszkedő szerv vette át az adatvédelmi feladatokat. Sajnálatos módon a hivatkozott közleményből úgy tűnik, a TASZ félelme beigazolódni látszik, és az általános magánszféra védelem bástyájaként funkcionáló adatvédelmi biztos helyett az államigazgatás szárnysegédjeként működik a Hatóság.

Mit tegyünk?

Sajnos jelenleg nincsen információnk arról, hogy az önkormányzatok betartották a törvényi sorrendet, és csak azért küldtek kitöltésre adatlapokat, mert azokat az információkat nem sikerült beszerezni vagy egész egyszerűen lustaságból az állampolgárokat vegzálják. (Megjegyezzük, hogy ennek vizsgálata kifejezetten a Péterfalvi vezette hatóság feladata lenne. Lehet, hogy nem csak az önkormányzatok kényelmesek? Mindenesetre a TASZ kezdeményezte ebben a kérdésben a NAIH-nál egy vizsgálat lefolytatását.)

Amit mi tennénk (tenni fogunk), ha postaládánkban egy adatszolgáltatási lapot találunk: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban Infotv.) 14.§ a.) pont alapján személyes adatok kezeléséről szóló tájékoztatást lehet kérni az önkormányzatoktól. Kérdezzük meg, hogy 1. milyen forrásokból és milyen adatokat szereztek be eddig rólunk; 2. azokat az adatokat, amiket a kitöltendő adatlapon kérnek, azért kérik, mert nem sikerült más forrásból megszerezni. Ehhez készítettünk egy mintalevelet, amelyet saját adatainak megfelelő kitöltése után elküldhet az önkormányzatnak. A mintalevelet itt letöltheti.

Tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak 30 napja van a válaszra, egy praktikus tipp, hogy ne kelljen tűkön ülve várakozni: könnyen megkérdezhetjük a főnökünket, hogy a Polgármesteri Hivatalból kértek-e adatokat rólunk a katasztrófavédelmi nyilvántartásba.

A TASZ-hoz eljutott egy polgári védelmi szolgálatba beosztó határozat, mellyel kapcsolatos tudnivalókat itt olvashatják.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha nincs a TASZ, nem nyilvános a törvénytervezet

Nyilvánosságra hoztuk a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Vagyis azt a változatot, ami szinte biztos, hogy nem a legutolsó verzió, de biztos, hogy frissebb az első, általános meghökkenést kiváltó javaslatnál.  Nem tudjuk, hogy a múlt heti ötpárti egyeztetésen miről tárgyaltak, sőt, emlékezhetünk rá, hogy azt is csak egy parlamenti képviselő szivárogatása miatt tudjuk, hogy mi lett volna az eredeti javaslatban. Eredetileg azt is harminc évre titkosították volna, egy olyan jogszabály alapján, ami a nyilvánosság korlátozására nem lett volna alkalmas. A káoszt tetézi, hogy még azt sem tudhatjuk meg a következő tíz évben, hogy mi indokolja bevándorlási válsághelyzet fenntartását.

A megfigyelések alkonya

A 2001. szeptember 11-i támadások után az USA meghirdette a terrorizmus elleni globális háborút (War on Terror), amit az amerikai kormányok a hazafiasság álcája mögé bújva többek között arra használtak fel, hogy százmilliók magánéletéről gyűjthessenek információkat.  2015. június 1-jétől ennek vége.

El a kezekkel az adataimtól!

Az alábbi folyamatábra megmutatja, mit kell tennie adatai védelmében a választási kampányok során. Keresse ki az ábrán, mi a teendő, és lejjebb olvashatja a további lépések részleteit!