Kirakatrazziáktól nem lesz biztonságosabb az éjszakai élet
Nagyszabású razzia zajlott június közepén a fővárosi bulinegyedben – 900 főt igazoltattak, 93 kereskedelmi egységet és 90 autót ellenőriztek a rendőrök három nap alatt. A fokozott ellenőrzés legfeljebb arra volt jó, hogy jelentős költséggel pillanatképet nyújtson az éjszakai életről, de annak befolyásolására tökéletesen alkalmatlan.
Újra és újra fizetünk ugyanazért a leckéért
Két évvel ezelőtt közérdekűadat-igényléssel fordultunk a rendőrséghez azután, hogy a Corvintető bezáratásához vezető razzián hét embert előállítottak kábítószer miatt. A válaszból megtudtuk, hogy az akció a BRFK számára 1,1 millió forintba került, de ebben még nincsenek benne a Készenléti Rendőrség költségei, amiről nem kaptunk tájékoztatást. Sejthető, hogy egy háromnapos, 93 üzletre és autósokra is kiterjedő razzia ennek a többszörösébe került, miközben semmivel sem hozott több eredményt.
A bulinegyedben összesen nagyjából egy tucat embert állítottak elő garázdaság, drog és ittas vezetés miatt, illetve négy körözött személyt sikerült azonosítani. Kábítószer-birtoklás miatt hat, kereskedelem miatt két főt állítottak elő, utóbbiak alighanem kisstílű dílerek lehettek. Ha azt vesszük, hogy a fiatal felnőttek 18 százaléka próbált ki és 5 százalékuk használ aktuálisan kábítószereket (), illetve tudjuk azt, hogy leggyakrabban a szórakozás velejárója a droghasználat, akkor kifejezetten alacsony hatásfokúnak kell minősítenünk az akciót, hiszen az igazoltatottak kevesebb, mint 1 százalékánál találtak kábítószert.
Évek óta hangoztatjuk, hogy a hasonló kirakatintézkedések csak véletlenszerű eredményt hoznak és alkalmatlanok arra, hogy érdemi hatást gyakoroljanak az éjszakai élet biztonságára. A legjobb példa erre az utóbbi időkből a Fészek Kulturális Klub esete, ahol tavaly áprilisban egy héten belül három alkalommal razziáztak a rendőrök. Ha a razziának valóban lenne bűnmegelőző hatása, akkor a második és harmadik alkalommal már nem találtak volna ismét több tucat droghasználót.
A rendőrségi akciók és a büntetés nem helyettesíti a drogprevenciót
A magyarországi drogpolitika mindig a többszörösét fordította bűnüldözésre, mint megelőzésre és kezelésre együttvéve. A 2010-es drogstratégia visszavonása óta kevés kétség fér ahhoz, hogy a Fidesz a korábbinál is nagyobb előnyben részesíti a büntetőjogi szemléletet. Az utóbbi évtizedben a prevencióval foglalkozó szervezetek nagy része kiszorult az iskolákból, miközben a kormány rendelettel próbálta biztosítani(), hogy a rendőrség iskolai bűnmegelőző programja élvezzen előnyt.
Szintén a rendészeti szemlélet nyilvánul meg a 2013-ban felvetett iskolarendőrséggel és az idén bevezetendő iskolaőrséggel kapcsolatban is, miközben a jövő évi költségvetésből egyszerűen kimaradt a drogmegelőzés tétele. Miközben gyakorlatilag egész Európa a megelőzésen, tájékoztatáson, segítségen, ártalomcsökkentésen és emberi jogokon nyugvó drogpolitikát követ, itthon az idő kereke visszafelé forog és lassan az üldözés lesz az egyetlen eszköz, amivel a droghasználatot kezelni próbálja az állam.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az állam nagyszabású rendőrségi akciókkal kívánja biztonságosabbá tenni az éjszakai életet, miközben a szakmai feltételek megteremtésével vajmi keveset törődik. A drogstratégiában kitűzött olyan hangzatos célokból, mint a „biztonságos szórakozás feltételeinek megteremtése a szórakozóhelyek személyzetének képzésével, a szórakozóhelyeken támogató szolgáltatások biztosításával” jóformán semmi sem valósult meg.Továbbra is a bizonyítékalapú drogpolitikai beavatkozásokat sürgetjük, amelynél az érdemi tevékenységek a fiatalok egészségét és biztonságát szolgálják, a rendőrségi akciók pedig nem a szórakozó fiatalok, hanem a terjesztők ellen irányulnak. Közérdekű adatigénylésekkel fogjuk kikérni, hogy az adófizetők számára mennyibe kerültek a bulinegyedre irányuló rendőrségi akciók.
