Kirakatrazziáktól nem lesz biztonságosabb az éjszakai élet

Nagyszabású razzia zajlott június közepén a fővárosi bulinegyedben – 900 főt igazoltattak, 93 kereskedelmi egységet és 90 autót ellenőriztek a rendőrök három nap alatt. A fokozott ellenőrzés legfeljebb arra volt jó, hogy jelentős költséggel pillanatképet nyújtson az éjszakai életről, de annak befolyásolására tökéletesen alkalmatlan.

Újra és újra fizetünk ugyanazért a leckéért

Két évvel ezelőtt közérdekűadat-igényléssel fordultunk a rendőrséghez azután, hogy a Corvintető bezáratásához vezető razzián hét embert előállítottak kábítószer miatt. A válaszból megtudtuk, hogy az akció a BRFK számára 1,1 millió forintba került, de ebben még nincsenek benne a Készenléti Rendőrség költségei, amiről nem kaptunk tájékoztatást. Sejthető, hogy egy háromnapos, 93 üzletre és autósokra is kiterjedő razzia ennek a többszörösébe került, miközben semmivel sem hozott több eredményt.

A bulinegyedben összesen nagyjából egy tucat embert állítottak elő garázdaság, drog és ittas vezetés miatt, illetve négy körözött személyt sikerült azonosítani. Kábítószer-birtoklás miatt hat, kereskedelem miatt két főt állítottak elő, utóbbiak alighanem kisstílű dílerek lehettek. Ha azt vesszük, hogy a fiatal felnőttek 18 százaléka próbált ki és 5 százalékuk használ aktuálisan kábítószereket (), illetve tudjuk azt, hogy leggyakrabban a szórakozás velejárója a droghasználat, akkor kifejezetten alacsony hatásfokúnak kell minősítenünk az akciót, hiszen az igazoltatottak kevesebb, mint 1 százalékánál találtak kábítószert.

Évek óta hangoztatjuk, hogy a hasonló kirakatintézkedések csak véletlenszerű eredményt hoznak és alkalmatlanok arra, hogy érdemi hatást gyakoroljanak az éjszakai élet biztonságára. A legjobb példa erre az utóbbi időkből a Fészek Kulturális Klub esete, ahol tavaly áprilisban egy héten belül három alkalommal razziáztak a rendőrök. Ha a razziának valóban lenne bűnmegelőző hatása, akkor a második és harmadik alkalommal már nem találtak volna ismét több tucat droghasználót.

A rendőrségi akciók és a büntetés nem helyettesíti a drogprevenciót

A magyarországi drogpolitika mindig a többszörösét fordította bűnüldözésre, mint megelőzésre és kezelésre együttvéve. A 2010-es drogstratégia visszavonása óta kevés kétség fér ahhoz, hogy a Fidesz a korábbinál is nagyobb előnyben részesíti a büntetőjogi szemléletet. Az utóbbi évtizedben a prevencióval foglalkozó szervezetek nagy része kiszorult az iskolákból, miközben a kormány rendelettel próbálta biztosítani(), hogy a rendőrség iskolai bűnmegelőző programja élvezzen előnyt.

Szintén a rendészeti szemlélet nyilvánul meg a 2013-ban felvetett iskolarendőrséggel és az idén bevezetendő iskolaőrséggel kapcsolatban is, miközben a jövő évi költségvetésből egyszerűen kimaradt a drogmegelőzés tétele. Miközben gyakorlatilag egész Európa a megelőzésen, tájékoztatáson, segítségen, ártalomcsökkentésen és emberi jogokon nyugvó drogpolitikát követ, itthon az idő kereke visszafelé forog és lassan az üldözés lesz az egyetlen eszköz, amivel a droghasználatot kezelni próbálja az állam.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az állam nagyszabású rendőrségi akciókkal kívánja biztonságosabbá tenni az éjszakai életet, miközben a szakmai feltételek megteremtésével vajmi keveset törődik. A drogstratégiában kitűzött olyan hangzatos célokból, mint a „biztonságos szórakozás feltételeinek megteremtése a szórakozóhelyek személyzetének képzésével, a szórakozóhelyeken támogató szolgáltatások biztosításával” jóformán semmi sem valósult meg.Továbbra is a bizonyítékalapú drogpolitikai beavatkozásokat sürgetjük, amelynél az érdemi tevékenységek a fiatalok egészségét és biztonságát szolgálják, a rendőrségi akciók pedig nem a szórakozó fiatalok, hanem a terjesztők ellen irányulnak. Közérdekű adatigénylésekkel fogjuk kikérni, hogy az adófizetők számára mennyibe kerültek a bulinegyedre irányuló rendőrségi akciók.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A szerencsén múlik, hogy fizettetnek-e százezreket az eltereltekkel

Több százezer forint bűnügyi költséget fizettethetnek ki azokkal, akik ellen csekély mennyiségű kábítószer fogyasztása vagy tartása miatt indult eljárás, de az összeget akár el is engedhetik. Kíváncsiak voltunk, hogy az ügyészségek milyen gyakran élnek ezzel a lehetőséggel – kaotikus helyzet tárult elénk.

Változások kora a drogügyben

Rengeteg témát ölelt fel az idei második Kábítószerügyi Tanács ülése. Bár a bejelentések többsége nem hatott újdonságként, megállapítható, hogy jelentős strukturális módosulások zajlanak a drogterületen. Az sajnos azonban nem jelenthető ki, hogy ezek a változások egy megfelelően koordinált és jól működő ellátórendszer irányába mutatnának.

Új bűnbak: a drogos menekült

A menekültellenesség új frontot nyitott a sérülékeny csoportok ellen hangoló kommunikációban. A cigánybűnözés után eljutottunk a migránsdrogozásig. Az új fogalom ráadásul nem is egy szélsőséges portálon, hanem az ismert kormányközeli oldalon jelent meg, ha nem is ilyen tömör formában. A Magyar Idők július 19-én „Terjed a migránsok kedvenc kábítószere, a katlevél Európában” címmel közölt cikket, amiben a Magyarországon megnövekedett a khatlevél lefoglalások miatt kongatja a vészharangot. A hosszú írás bőséges teret szentel a hazai drogpolitika méltatásának, de semmit sem szól arról, van-e okunk aggodalomra a khat „terjedése” miatt. Rövid válaszunk: egyáltalán nincs.