Kommunikálta a Parlamentből kitiltott újságírók ügyét a strasbourgi bíróság

2016 novemberében fordultunk a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Április elején kommunikálta az ügyet az EJEB a magyar kormány felé, amivel érdemi szakaszba jutott az ügy.

Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése. A kormánynak küldött levélben az EJEB éppen ezekben a témákban tett fel kérdéseket. Most a magyar kormányon a sor, hogy igazolja, a házelnök gyakorlata, miszerint kitiltja az általa felállított nagyon szigorú szabályokat be nem tartó újságírókat a Parlamentből, nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Külön kell válaszolni arra a kérdésre, hogy a kitiltás sértette-e az újságírók jogát, hogy tájékoztassanak közérdekű információkról, és hogy a döntéssel kapcsolatos jogorvoslat hiánya - vagyis hogy semmilyen más szervhez nem lehetett a házelnöki döntéssel kapcsolatban fordulni - sérti-e az Egyezményt. A kormánynak júliusig van ideje megválaszolni a kérdéseket, ezután az újságírók jogi képviseletét ellátó TASZ reagál ezekre az érvekre. Végül dönt a bíróság, várhatóan jövőre.

Az eljárásban dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője képviseli Mándli Ivánt, Bakró-Nagy Ferencet, Fábián Tamást, Fekete Norbertet, Kaufmann Balázst és Kovács Klárát.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pontosítanunk kell az NMHH válaszközleményét

Egy hete örömmel adtuk hírül, hogy az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást azzal a bloggerrel szemben, aki Szalai Annamáriáról, az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéről obszcén fotómontázst készített és terjesztett az interneten. Az NMHH nem hagyta szó nélkül a közleményünket. A TASZ nem hagyja szó nélkül az NMHH-t.

Egyre többen egyre hosszabb időre kerüljenek börtönbe?

A büntetőjog a számára rendelkezésre álló kényszereszközökkel a legmélyebben avatkozhat be a személyes szabadságba. A beavatkozási lehetőségek intenzitására tekintettel a törvényalkotó feladata, hogy jogalkotási jogosítványait ezen a területen a legvisszafogottabban alkalmazza. Csak a különösképpen védelmezett jogtárgyak és érdekek kirívó sérelme minősül elviselhetetlennek a társadalom számára.

A harmadik hullám – az alkotmányozás

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzése szerint az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. Ha elfogadják az Alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével. A három szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a sarkalatos törvények tartalma ma még nem ismert, az Alaptörvény elfogadása csupán az alkotmányozási folyamat kezdetét és nem a végét jelenti.