Közös fellépéssel a szabálysértési rendszer megváltoztatásáért

Hat civil szervezet összefogásával 2015 decemberében munkacsoport alakult a szabálysértési szabályozás és gyakorlat megváltoztatásáért. A munkacsoportban a következő civil szervezetekkel dolgozik együtt a TASZ: Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Roma Sajtóközpont, Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, Utcajogász Egyesület.

Mi a probléma? A 2012. óta hatályos szabálysértési törvény a szabadságelvonással járó szankciót részesíti előnyben, így az elzárás alkalmazására a korábbiaknál szélesebb körben, hosszabb időtartamban van lehetőség. A fiatalkorúaknál elsődleges büntetés az elzárás, 14 és 16 éves kor között közérdekű munkára sincs lehetőség a törvény értelmében. Az új törvényben szabályozott eljárás nem felel meg a tisztességes eljárással kapcsolatos alapelveknek, illetve a szűkre szabott határidők vagy a fiatalkorúakra vonatkozó korlátozó szabályok kizárják alternatív szankciók alkalmazását. Akár egy biciklicsengő hiánya, vagy egy kuka mellé dobott papírzsebkendő miatt is börtönbe lehet kerülni, hiszen még a helyszíni bírság is átváltoztatható elzárásra az új törvény értelmében, ha az illető nem tudja befizetni a bírságot.

Ebben a videóban mutattuk be a fenti problémákat:

A törvényben több olyan tényállás van, amely státuszt, élethelyzetet kriminalizál, illetve alkalmas arra, hogy hajléktalan embereket, mélyszegénységben élő romákat, szexmunkásokat vagy más sérülékeny társadalmi csoportokat marginalizáljon.

A hatóságok bírságolási gyakorlata pedig szisztematikusan hátrányosan érinti az említett társadalmi csoportokat: a tapasztalatok szerint aránytalanul sok esetben és szigorúan bírságolják őket olyan bagatell szabálysértésekért, amelyekért másokat jellemzően még figyelmeztetésben sem részesítenek. Ezért ezen társadalmi csoportokhoz tartozó, eleve nehéz sorsú családok és gyermekeik még jobban marginalizálódnak. A szankciók végrehajtása a gyakorlatban is számos problémát szül és rávilágít arra, hogy a szabálysértési rendszer egésze fenntarthatatlanul, pazarlóan, nem hatékonyan és súlyosan diszkriminatívan működik.

A fenti jelenségről szól ez a videónk:

Mi a célunk? Elképzeléseink szerint a fenti helyzet megváltoztatásához, egy igazságos és tisztességes szabálysértési rendszerről szóló víziónk megvalósításához jogszabályváltozás és a jogalkalmazási gyakorlat megváltoztatása szükséges. Szeretnénk elérni a koldulásra, a közterületen való életvitelszerű tartózkodásra, a guberálásra, valamint egyes közösségi együttélés szabályait sértő magatartásokra vonatkozó tényállások megváltoztatását (dekriminalizáció). Szeretnénk elérni továbbá, hogy a rendőrség és egyéb hatósági jogalkalmazási (bírságolási) gyakorlata ne legyen diszkriminatív egyébként nem kirekesztő tényállások esetén sem (pl. közlekedési szabálysértések, köztisztasági szabálysértés, közösségi együttélés szabályai megsértésére vonatkozó önkormányzati szabályok). Szeretnénk elérni több, eljárásra vonatkozó szabály megváltoztatását, így az eljárási határidők, a jogorvoslati lehetőségek szabályainak megváltoztatását, valamint az alternatív szankciók előtérbe kerülését szabálysértési ügyekben. Célunknak tartjuk, hogy az érintett célcsoportok (hajléktalan emberek, szexmunkások, romák és fiatalkorúak) tisztában legyenek a jogaikkal, és erősödjön érdekérvényesítési képességük a szabálysértési eljárásokban.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bárddal mentek neki a gyermekvédelmi rendszernek

2016. január 1-jétől egyesítik a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat annak érdekében, hogy ne épüljenek ki párhuzamos kapacitások, valamint hogy "összeérjenek az információk, és együtt hasznosuljanak a család számára" – jelentette be a teljes struktúraváltást Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára 2015 nyarán. Ehhez 2016-tól növelik a szolgálatok anyagi támogatását 10 százalékkal, ráadásul július elsejétől évi 15,3 milliárd forinttal nő az ágazatban dolgozók bérére fordítható összeg – ígérte az államtitkár ugyanakkor. A két hete hatályba lépett, teljesen új gyermekvédelmi alapellátási rendszer közvetve vagy közvetlenül nem csak számtalan szociális szakember munkáját, de a magyar családok jelentős részének, a szegénységben élő családoknak – köztük a mi ügyfeleinknek – az életét is jelentősen befolyásolja, tehát érdemes áttekinteni, mire számíthatunk.

Blogsorozatunk első része az összevonási koncepció elvi lehetőségeit, második része pedig a megvalósult jogszabálymódosítások révén létrejött új rendszert vázolja.

Kocsis Máté válaszolt – küldjön neki adatigénylést!

Korábban arra kértük azokat, akiket felháborít a hajléktalan emberek kriminalizálása, hogy küldjenek levelet Kocsis Máténak, józsefvárosi polgármesternek, országgyűlési képviselőnek és Fidesz hajléktalanügyi referensnek. Levelünkre kaptunk egy választ, most újabb levél elküldésre kérjük Önöket.

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.