Közös fellépéssel a szabálysértési rendszer megváltoztatásáért

Hat civil szervezet összefogásával 2015 decemberében munkacsoport alakult a szabálysértési szabályozás és gyakorlat megváltoztatásáért. A munkacsoportban a következő civil szervezetekkel dolgozik együtt a TASZ: Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Roma Sajtóközpont, Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, Utcajogász Egyesület.

Mi a probléma? A 2012. óta hatályos szabálysértési törvény a szabadságelvonással járó szankciót részesíti előnyben, így az elzárás alkalmazására a korábbiaknál szélesebb körben, hosszabb időtartamban van lehetőség. A fiatalkorúaknál elsődleges büntetés az elzárás, 14 és 16 éves kor között közérdekű munkára sincs lehetőség a törvény értelmében. Az új törvényben szabályozott eljárás nem felel meg a tisztességes eljárással kapcsolatos alapelveknek, illetve a szűkre szabott határidők vagy a fiatalkorúakra vonatkozó korlátozó szabályok kizárják alternatív szankciók alkalmazását. Akár egy biciklicsengő hiánya, vagy egy kuka mellé dobott papírzsebkendő miatt is börtönbe lehet kerülni, hiszen még a helyszíni bírság is átváltoztatható elzárásra az új törvény értelmében, ha az illető nem tudja befizetni a bírságot.

Ebben a videóban mutattuk be a fenti problémákat:

A törvényben több olyan tényállás van, amely státuszt, élethelyzetet kriminalizál, illetve alkalmas arra, hogy hajléktalan embereket, mélyszegénységben élő romákat, szexmunkásokat vagy más sérülékeny társadalmi csoportokat marginalizáljon.

A hatóságok bírságolási gyakorlata pedig szisztematikusan hátrányosan érinti az említett társadalmi csoportokat: a tapasztalatok szerint aránytalanul sok esetben és szigorúan bírságolják őket olyan bagatell szabálysértésekért, amelyekért másokat jellemzően még figyelmeztetésben sem részesítenek. Ezért ezen társadalmi csoportokhoz tartozó, eleve nehéz sorsú családok és gyermekeik még jobban marginalizálódnak. A szankciók végrehajtása a gyakorlatban is számos problémát szül és rávilágít arra, hogy a szabálysértési rendszer egésze fenntarthatatlanul, pazarlóan, nem hatékonyan és súlyosan diszkriminatívan működik.

A fenti jelenségről szól ez a videónk:

Mi a célunk? Elképzeléseink szerint a fenti helyzet megváltoztatásához, egy igazságos és tisztességes szabálysértési rendszerről szóló víziónk megvalósításához jogszabályváltozás és a jogalkalmazási gyakorlat megváltoztatása szükséges. Szeretnénk elérni a koldulásra, a közterületen való életvitelszerű tartózkodásra, a guberálásra, valamint egyes közösségi együttélés szabályait sértő magatartásokra vonatkozó tényállások megváltoztatását (dekriminalizáció). Szeretnénk elérni továbbá, hogy a rendőrség és egyéb hatósági jogalkalmazási (bírságolási) gyakorlata ne legyen diszkriminatív egyébként nem kirekesztő tényállások esetén sem (pl. közlekedési szabálysértések, köztisztasági szabálysértés, közösségi együttélés szabályai megsértésére vonatkozó önkormányzati szabályok). Szeretnénk elérni több, eljárásra vonatkozó szabály megváltoztatását, így az eljárási határidők, a jogorvoslati lehetőségek szabályainak megváltoztatását, valamint az alternatív szankciók előtérbe kerülését szabálysértési ügyekben. Célunknak tartjuk, hogy az érintett célcsoportok (hajléktalan emberek, szexmunkások, romák és fiatalkorúak) tisztában legyenek a jogaikkal, és erősödjön érdekérvényesítési képességük a szabálysértési eljárásokban.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hiányzó emlékek kampányunk Civil díjat nyert!

Idén másodszor osztották ki a Civil Díjakat. Megtisztelő számunkra, hogy a 133 beérkezett projekt közül a zsűri Hiányzó emlékek kampányunkat "A legjobb civil kampány 2017" díjjal jutalmazta.

A Kúria előtt a sátoraljaújhelyi kiszorítós rendelet

A Kormányhivatal tájékoztatta szervezetünket, hogy a Kúriától kérte a sátoraljaújhelyi rendelet megsemmisítését, miután a képviselő-testület a Kormányhivatal törvényességi felhívása ellenére nem volt hajlandó változtatni a kirívóan jogsértő szabályozáson.

Mélyszegénységben élő embereket akarnak kilakoltatni egyes helyi önkormányzatok

Információink szerint egyes helyi önkormányzatok arra készülnek, hogy önkormányzati bérlakások mélyszegénységben élő lakóit kilakoltassák. A TASZ szerint elfogadhatatlan, hogy míg a banki lakáshitel-felvevőket „méltányosságból” nyújtott végrehajtási moratórium védi, addig a leghátrányosabb helyzetben élőkre ilyen védelem nem vonatkozik. Szervezetünk ezért az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához fordul.