Lehet azt mondani, hogy "szar" a tokaji bor!

A szólásszabadság erősebb a tokaji bor becsületénél. A strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága a TASZ által képviselt újságírónak, Uj Péternek adott igazat.

Bor-ízlésben és írás stílus kérdésében az újságíró szabadon dönthet. A magyar bíróságok jogszerűtlenül jártak el a strasbourg-i testület szerint, amikor Uj Péter újságíró bűnösségét állapították meg. 

Uj Péter újságíró egy cikkében a Tokaji bort és annak állami támogatását hevesen kritizálta, többek közt azt állítva, hogy a bor „szar”. Az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. erre válaszként büntetőeljárást indított az újságíró ellen rágalmazás, majd becsületsértés miatt. A Legfelsőbb Bíróság becsületsértésnek minősítette az újságíró szavait és megrovásban részesítette őt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban Uj Péter újságíró jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látta el. A TASZ szerint az újságírók, mint ahogy bárki más, szabadon választhatják meg véleményüket és annak kifejezési stílusát. A Tokaji borra vonatkozó vélemény ráadásul egy olyan témával kapcsolatban hangzott el, amely fontos közügy: egy államilag finanszírozott kereskedőház termékéről és tevékenységéről volt szó.

A strasbourg-i bíróság a TASZ álláspontját tartotta helyesnek három rossz magyar bírói döntéssel szemben, amikor kimondta: „A Bíróság szerint a stílus a kommunikáció része, a kifejezés formája a vélemény tartalmával egyetemben védettnek minősül.”

Nagy sikernek tartjuk az ügyet. Viszont nagy kár, hogy három magyar bírói fórum dőlt be egy államilag támogatott cég megfélemlítő eljárásának. Az újságírók mondanivalójukban és azok kifejezési módjában maximális szabadságot élveznek. Ezt erősíti meg a strasbourg-i ítélet.” – nyilatkozta Szigeti Tamás, a TASZ Politikai Szabadságjogok Programvezetője.

A magyar bíróság rossz döntéséről készült videót itt tekintheti meg: video.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét angolul itt olvashatja el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.

Felemás döntést hozott az Alkotmánybíróság

Jogállami döntést hozott az Alkotmánybíróság azzal, hogy megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát szankcionáló tényállását. A TASZ üdvözli a döntést, mert a szimbolikus beszéd büntetőjogi tilalmát a politikai beszéd szükségtelen korlátozásának tartja. Ugyanakkor a megsemmisítés indokai nem adnak okot a megnyugvásra.