Magyarul is elérhető a Velencei Bizottság véleménye

A Velencei Bizottság a magyar kormány felkérésére készítette el az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló véleményét, a kormány azonban mind a mai napig nem tette közzé magyar nyelven a véleményt. A Magyar Helsinki Bizottság a Jogállamvédő platform tagjaként elkészítette a vélemény fordítását, amelyet annak nyilvánosságra hozatala mellett a TASZ-szal és az Eötvös Károly Intézettel közösen eljuttatott Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek és Martonyi János külügyminiszternek is, az alábbi levél kíséretében.

dr. Navracsics Tibor

miniszterelnök-helyettes,

közigazgatási és igazságügyi miniszter

és

dr. Martonyi János

külügyminiszter

részére

Tisztelt Miniszter Urak!

Idén márciusban a magyar kormány képviseletében Martonyi János külügyminiszter arra kérte a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot (ismertebb nevén a Velencei Bizottságot), hogy véleményezze Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítását. A Velencei Bizottság röviddel ez után elkészítette, és 2013. június 14–15-i ülésén elfogadta Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításáról szóló véleményét (720/2013. sz. vélemény).

A magyar kormány azonban mind a mai napig nem tette közzé magyar nyelven az Alaptörvény eddigi legátfogóbb, egyébként igen heves nemzetközi visszhangot kiváltó módosításáról a legtekintélyesebb európai alkotmányjogi tanácsadó testület által készített elemzést. Tudatta a magyarországi közvéleménnyel, hogy felkéri a Velencei Bizottságot a véleményezésre (2013. március 11., MTI), tájékoztatott arról, hogy nem ért egyet a jelentés tervezetével (2013. június 12., Külügyminisztérium), majd arról is beszámolt, hogy „sikerült jelentősen módosítani a Velencei Bizottság tervezetét” (2013. június 14., MTI), de magát a jelentést nem ismerhette meg az idegen nyelvet nem értő magyar közönség. Ezzel szemben a kormány az általa kiválasztott szakemberektől ugyanebben a tárgyban megrendelt szakvéleményt magyar nyelven késedelem nélkül nyilvánosságra hozta.

Az Alaptörvény módosításáról az Európa Tanács mellett működő alkotmányjogász-testület által készített vélemény közügy, amelyről a magyar kormány tájékoztatni köteles a közvéleményt. Emlékeztetünk: a véleményt a magyar kormány felkérésére készítette el a Velencei Bizottság. A vélemény nem magánügyben készült, hanem a magyar politikai közösség és az állam alapdokumentumáról. A kormánynak nemcsak a saját álláspontját (és az általa megrendelt, apologetikának is betudható másik szakvéleményt) kell megismertetnie a választópolgárokkal, hanem azokat a véleményeket is, amelyekkel vitatkozik. Még akkor is, ha esetleg a vélemény szerzőinek nincs igaza. A magyar kormányt a polgárok tájékoztatásában súlyos mulasztás terheli, amiért nem tette közzé a Velencei Bizottság véleményének magyar fordítását.

Az Alaptörvény hatályos szövegét ért eddigi legjelentősebb szakmai kritika magyar nyelvre lefordításának elmaradása azt a gyanút ébresztheti bármely állampolgárban, hogy a magyar kormány el akarja titkolni előle az Alaptörvényét ért bírálatot. Az is felmerülhet a polgárokban, hogy a magyar kormány csak azért kérte fel a tőle független Velencei Bizottságot a vélemény elkészítésére, hogy ezzel legitimálja a vállalhatatlan módosítást, de az eredmény fényében meggondolta magát, és jobbnak látta elrejteni, amennyire lehet. A polgárok arra is következtethetnek a kormány magatartásából, hogy nem tartják minden állampolgárt érintő közügynek az Alaptörvényt ért bírálatokat. Végül azt is vélhetik a polgárok, hogy a Nemzeti Ügyek Kormánya nem is veszi olyan komolyan a magyar nyelv ügyét, mint ahogy azt a saját Alaptörvényének Nemzeti Hitvallásában megfogalmazta.

Az évek óta működő Jogállamvédő platformunk egyik tagja, a Magyar Helsinki Bizottság – pótolva az Önök mulasztását – elkészítette a fordítást, amelyet ezennel az Önök rendelkezésére bocsátunk. A magyar nyelvű szöveg terjesztésével még eloszlathatják a jelzett félreértéseket. Ettől függetlenül, nyilván Önök is tudják, törvényi kötelezettségük a feladatkörükbe tartozó ügyekben elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A féléves késedelem ennek nyilván nem felel meg, de a mulasztás legalább korrigálható azzal, ha közzéteszik az általunk megküldött dokumentumot.

A fordítást szabadon felhasználhatják, egyetlen kikötésünk van, az, hogy a nyilvánosságra hozatalkor tüntessék fel, hogy azt a kormány helyett a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, M. Tóth Balázs és Kazai Viktor készítették, közpénz felhasználása nélkül.

Az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló vélemény fordítása letölthető innen: http://docs.alaptorveny.eu/VB_CDL_AD_2013_012_HUN.pdf. Figyelmükbe ajánljuk a bírósági szervezetrendszerről szóló törvények módosításáról szóló VB vélemény fordítását is, amelyet szintén elmulasztottak magyar nyelven közzétenni. Ez utóbbi innen tölthető le: http://docs.alaptorveny.eu/VB_CDL-AD_2012_020_HUN.pdf.

Budapest, 2013. november 26.

Tisztelettel:

dr. Szabó Máté Dániel

szakmai igazgató

Társaság a Szabadságjogokért

dr. Kádár András Kristóf

társelnök

Magyar Helsinki Bizottság

dr. Majtényi László

elnök

Eötvös Károly Intézet

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Magyar civil szervezetek is részt vesznek az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentésének elkészítésében

Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.

Álláspontunk a T/322-es és a T/333. számú törvényjavaslatokról

Álláspontunk Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló T/322., és az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló T/333. számú törvényjavaslatokról.

Lezárult a TASZ Civil fejlesztési projektje

Lezárult civil fejlesztési projektünk. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 10 civil szervezettel dolgoztunk együtt két éven át, a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Projektünk egyik fő célkitűzése a civil társadalom érdekérvényesítési képességének fejlesztése, és ezen keresztül a hazai jogérvényesítési gyakorlat erősítése volt.