Már a bíróság is unja: az MVM nem titkolhatja a szerződéseit

Már 99999-edszerre mondjuk ki, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv” – hangsúlyozta a bírónő azon a tárgyaláson, ahol a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az alperesnek 15 napon belül kell a TASZ által képviselt Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzétennie.

Milyen környezeti, gazdasági, társadalmi hatása lesz két új atomerőmű blokknak? Hogyan és ki finanszírozza a legalább 2-3 ezer milliárdos költségre becsült beruházást? Hogyan alakulnak 10 év múlva az energiafogyasztási igények? Mind-mind olyan fontos kérdés, amelyeknek meg kell előznie egy tervezett atomerőmű-bővítést. Ez egyben, józan logikával, azt is jelenti, hogy ezektől a kérdésektől függ, induljon-e a beruházás vagy sem, azaz biztonságos, gazdaságos, indokolt-e egy ilyen gigaprojekt. Ezt hivatott eldönteni a 2009-ben indult Lévai projekt.

Tekintettel a tervezett projekt szakértők által becsült hatalmas költségére az Energiaklub úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Éppen ezért élve a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvény adta lehetőségével, 2011 januárjában az MVM Zrt.-től elkérte a projekt legfontosabb adatait. Az MVM ekkor, arra hivatkozva, hogy a kért adatok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, továbbá üzleti titkot tartalmaznak, megtagadta azok kiadását. Ezért az Energiaklub pert indított az adatszolgáltatást megtagadó cég ellen.

A jogerős ítélet osztotta érvelésünket, és – részben ugyan megváltoztatva, de szinte teljes körűen – kiadandónak ítélte a kért adatokat. (A projekt idő- és ütemtervét már bizonyos formában közzétett adatnak minősítette az Ítélőtábla, így annak kiadására nem kötelezte az MVM-et). A jogerős ítélet értelmében a következő adatokat kell kiadni: a projekt tervezett összköltségét; a projekt eddigi eredményeit; adatokat arra vonatkozóan, hogy az MVM Holding cégei milyen arányban vesznek részt a munkában (a résztvevő munkavállalók arányában); az esetleges további, a projekt munkájában részt vevő, az MVM Holdinghoz nem tartozó cégek, szervezetek listáját; a projekt keretében megkötött szerződések listáját, feltüntetve szerződés tárgyát, a szerződött összeget, illetve a szerződésben foglalt teljesítési határidőt.

A közelmúltban egy másik hasonló ügy szintén az Energiaklub javára dőlt el. A Paksi Atomerőmű és a Magyar Villamos Művek Zrt. által 2007-ben indított Teller projekt (melynek keretében a tervezett atomerőmű bővítés megalapozását kezdte meg) egyes adatait, azaz a projekt összköltségét, illetve a projekt keretében kötött szerződéseket 2011 áprilisában ítélte kiadandónak a Tolna Megyei Bíróság. Majd idén január 18-án a Szekszárdi Városi Bíróság kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t a Teller projekt keretében készült tanulmányok és egyéb eredmények nyilvánosságra hozatalára. Az Energiaklub részére eddig eljuttatott dokumentumok letölthetők az Energia Kontroll Program honlapjáról.

„Bízunk benne, hogy a sokadik perveszteség tudatosítja a Magyar Villamos Művek Csoport tagjaiban, hogy a közpénzek átláthatóságát biztosító szabályok rájuk is vonatkoznak, és felesleges pereskedés helyett a jövőben teljesítik a kötelezettségeiket” – mondta Baltay Levente, a TASZ ügyvédje.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.