Még mindig nem helyezték hatályon kívül a jogsértő civilellenes törvényt, pedig nem szabad alkalmazni

Mégis számon kérték a betartását a pécsi Emberség Erejével Alapítványon, majd megvonták tőlük a támogatást, mert nem akartak neki eleget tenni.

Az Európai Unió Erasmus+ pályázatán indult tavasszal a pécsi Emberség Erejével Alapítvány, hogy a diákok állampolgári kompetenciáját fejlesztő társasjátékuk spanyol, olasz, horvát és angol változatát is elkészíthessék. Hiába érték el a szükséges ponthatárt, ahogy arról a 444 is beszámolt, nem kapták meg a támogatást, ugyanis az Erasmus+ programot hazánkban koordináló Tempus Közalapítvány arra kérte őket: nyilatkozzanak, hogy megfelelnek-e a magyar kormány civilellenes törvényének, amelyről az Európai Unió Bírósága idén júniusban megállapította, hogy ellentétes az uniós joggal.

Még egyszer: egy uniós támogatásokról döntő hazai szervezet olyan törvény betartását várta el a pécsi civilektől, amely sérti az uniós jogot.

Az Emberség Erejével Alapítvány ezt jelezte a Tempus Közalapítványnak, azzal együtt, hogy a pályázat kiírásakor fel sem merült, hogy szükség lesz ilyen nyilatkozatra, a támogatást azonban nem kapták meg – a Tempus ezt úgy értékelte, hogy a civil szervezet nem kíván élni a támogatási lehetőséggel. Ezt persze a pécsiek nem hagyják annyiban és jogászaink segítségével az illetékes uniós biztosokhoz, valamint az Erasmus+ programot felügyelő uniós ügynökség igazgatójához fordultak.

A „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény, amit 2017-ben fogadott el az Országgyűlés, a címével ellentétben nem az átláthatóságot, hanem a civil szervezetek egy részének megbélyegzését szolgálja. Nem írja elő olyan, a szervezetek támogatásaira vonatkozó adat közzétételét, amit ne kellene egyébként is közzétenniük, ehelyett a „külföldről támogatott szervezet” címkéjét akasztotta azokra a szervezetekre, amelyek külföldről – akár állami, akár magánforrásból – kapnak egy meghatározott összeg felett támogatást.

Ez a törvény most is hatályban van, de nem lehet rá kikényszeríthető jogszabályként tekinteni.

Az Európai Unió Bírósága ugyanis 2020. június 18-án megállapította, hogy a civilellenes törvény több okból is sérti az uniós jogot: korlátozza a tőke szabad mozgását, az egyesülés szabadságát, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint alkalmas arra, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat. A magyar államnak haladéktalanul meg kellett volna szüntetni a jogsértő állapotot, intézkedni a törvény hatályon kívül helyezéséről, de ez a mai napig nem történt meg.

Így az a furcsa helyzet áll fenn, hogy a magyar jogrendszerben hatályban van egy olyan törvény, amely – bíróság által megállapítottan – ellentétes az Európai Unió jogával. Mivel az Európai Unió joga minden tagállamban, így Magyarországon is elsőbbséget élvez, ezt a törvényt nem szabad alkalmazni: azok az állami szervek, amelyek érvényesítenék a törvény szabályait, az uniós jogot sértenék meg. A törvényt a magyar bíróságok sem alkalmazhatják, hiszen az európai uniós jog évtizedek óta változatlan alapelve, hogy a bíróságoknak el kell tekinteniük a nemzeti jog mindazon rendelkezéseinek alkalmazásától, amelyek ellentétesek a közösségi joggal.

Mindebből az következik, hogy a civilellenes törvény által előírt kötelezettségeket Magyarországon jogi értelemben nem lehet érvényesíteni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.

Ezzel még nincs vége

A TASZ filmet forgatott a március 11-én a "Ne írd alá János" címmel meghirdetett demonstrációról - mit gondoltak maguk a tüntetők, miért nem lett volna szabad aláírnia Áder János államfőnek az alaptörvény 4. módosítását?

Diplomát a közérdekű adatok megismeréséhez?

Font Sándor kormánypárti képviselő módosító javaslata értelmében információszabadság korlátozható lehet, amennyiben az adatok közérthető formában történő megismeréséhez szakértelemre lenne szükség. Az előterjesztés éles ellentétben áll a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos elveivel.