Megfutamodott az Alkotmánybíróság: a hatóságok is megismerhetik adataidat!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) beperelte a Telenort annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítse azt a jogellenes törvényt, ami szabályozza, hogy a telefonos és internetes forgalmi adatokat (pl. hívó felek, időtartam, kommunikáció gyakorisága) a szolgáltatóknak fél évig kell megőrizniük. Ezekből az adatokból pontos következtetéseket lehet levonni az érintettek magánéletéről, mindennapi szokásairól, utazásairól, társadalmi környezetéről a kommunikáció tartalmának megismerése nélkül is. Ezért ez az adatmegőrzés súlyos beavatkozást jelent az érintettek magánszférájába és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokba.

A Telenor elleni pert a bíró felfüggesztette, mert egyetértett a TASZ érveivel és az AB-hez fordult, hogy döntse el, hogy a rendkívül széleskörű adatgyűjtés az Alaptörvénybe ütközik-e. Az Alkotmányíróság azonban mondvacsinált indokokra hivatkozva nem mondott erről a kérdésről véleményt és hibásnak minősítette a bíróság beadványát. Az AB nem vizsgálta meg az adatmegőrzési kötelezettség jogszerűségét, ehelyett amiatt utasította vissza az indítványt, mert szerinte a bírónak egy másik rendelkezést kellett volna megtámadnia: azt, amelynek alapján a felhasználó nem érvényesítheti az adatkezelőnél személyes adatai törlésének jogát.  

Ez az érvelés teljesen érthetetlen a TASZ számára, mivel ha a törvény nem írná elő, hogy a szolgáltatóknak fél évig kötelező tárolni a forgalmi adatokat és a hatóságok számára hozzáférést biztosítani az adatbázishoz, akkor fel sem merülne az a probléma, hogy az érintett tájékozódhat-e erről, illetve gyakorolhatja-e törlési jogát.

“Az AB gyávasága mindannyiunkat hátrányosan érint, aki az elmúlt fél évben akár egyszer is telefonált, sms-ezett, elolvasott egy emailt.” - mondta az eset kapcsán Hidvégi Fanny, a TASZ adatvédelmi programvezetője. “Nem tudhatjuk, hogy mi állhat amögött, hogy az AB kibúvót keresett a döntés alól, azt viszont tudhatjuk, hogy ennek mi a következménye: újabb eljárási herce-hurca és megint évekre rögzülhet az a helyzet, hogy a telefon- és internetszolgáltatók személyes adatainkat megfelelő garanciák nélkül tárolják, és a hatóságok is hozzáférhetnek.” - tette hozzá.

A bírósági ügy az Alkotmánybíróság döntése miatt folytatódik, június 2-án 15:00-kor lesz a következő tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken a fszt. 81-es tárgyalóban.

Bővebben honlapunkon olvashat az ügy hátteréről. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.