Meghívó tárgyalásra - Utolsó tárgyalás a Zsanett-ügy első fokú eljárásában
A TASZ – mint a Zsanett-ügyben a Független Szakértői Bizottság megalapítója – különösen fontosnak tartja, hogy a sajtó a tárgyalást nyomon kövesse. Az ügyben kizárólag a pótmagánvádas eljárásnak köszönhető, hogy a sértett E. Zsanett és jogi képviselői a korábban az ügyészség által meghallgatott tanúk és szakértők kihallgatásánál jelen lehettek és hozzájuk kérdéseket intézhettek.
Így derülhetett fény több olyan tényezőre, amely az ügyészség pártatlanságát, elfogulatlanságát megkérdőjelezheti:
- Kiderült, hogy a nyomozóhatóság által objektív bizonyítékként bemutatott kamerafelvételeket manipulálhatták.
- Kiderült, hogy a sértett szavahihetőségét megkérdőjelező orvosszakértői vélemények egy olyan vallomásrészleten alapulnak, amely a vallomást tevő személy szerint el sem hangzott az ügyészség előtt.
- Kiderült, hogy az ügyészség által kirendelt pszichológus szakértő a szakvéleményét elsősorban tanúk elmondására alapozta, a sértett személyes vizsgálatáról dokumentációval nem rendelkezett.
- Kiderült, hogy az ügyészség által kirendelt DNS-szakértők úgy adtak a rendőrökre nem terhelő szakvéleményt, hogy a vizsgálatukat olyan körülmény felderítésére folytatták le, amely az eljárás során fel sem merült.
- Kiderült, hogy az ügyészek és a rendőrök, tanúk, szakértők közötti információáramlás nem minden fontos részlete szerepel az ügyészségi jegyzőkönyvekben.
Mivel az ügyészség nem vizsgálta, a bírósági eljárás során
- vált lehetővé annak igazságügyi szakértői vizsgálata, hogy a rendőrök védekezésének alapját képező momentum valós-e,
- vált lehetővé a rendőrök katonai büntetőeljárásban tett és az ügyészség előtt tett vallomásainak összevetése, melyek között ellentmondások feszülnek.
Ugyanakkor a bírósági eljárás is felvet olyan kérdéseket, amelyek megválaszolására az ítélet indokolásában szükség lesz:
- Miért utasították el a sértett irattárcájának megvizsgálására irányuló sértetti indítványt, és ha már nem volt szükség rá, az irattartó foglalás alóli feloldása iránt miért nem intézkedett a bíróság vagy az ügyészség?
- Miért rendeltek ki DNS-szakértőként olyan személyt, aki nem szerepel a DNS-szakértők között az igazságügyi szakértői listán?
- Miért nem került sor azon DNS-szakértők kirendelésére, akik támadták az ügyészség által kirendelt szakértő véleményét?
A tárgyalásra 2010. február 24-én, szerdán 8.30-kor kerül sor a Fővárosi Bíróságon (Budapest, V. kerület, Markó u. 27.)
