Az új gyülekezési törvény megkönnyítette a rendőrség számára, hogy a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva tiltson meg tüntetéseket előzetesen. Ezt használta volna ki a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, amikor megtiltotta, hogy Üllő határában a helyi polgárok félpályás forgalomlassító demonstrációt tartsanak az életüket megkeserítő teherautó-forgalom megnövekedése miatt. A rendőrség arra hivatkozott, hogy a közútkezelő, a közeli logisztikai központot használó cégek és a közlekedésrendészet egyaránt ellenzik a demonstráció megtartását, mert az érintett útszakaszon a demonstráció megtartása nélkül is erős a péntek délutáni csúcsforgalom, a logisztikai központot használó teherautók pedig a KRESZ alapján nem vehetnek igénybe másik utat. A forgalomlassító demonstráció eredményeként összességében főutak kereszteződése bénulna meg, és megnövekedne a baleseti kockázat.
A tüntetés szervezője segítségünkkel beperelte a rendőrséget, és a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül is helyezte a tiltást. Elfogadva alapjogi érveinket, a bíróság leszögezte, hogy a közlekedés rendjéhez fűződő megtiltási ok csak akkor alkalmazható, ha a rendezvény – az időtartamára és az érintett közterület sajátosságaira is figyelemmel – a közlekedést huzamosabb ideig ellehetetleníti. A közlekedés lelassulása vagy terelése azonban nem ilyen: a félpályás – rövid útszakaszt érintő – útlezárás csak a közlekedés lelassulását eredményezné, de az ellehetetlenülését nem. A rendőrségnek kalkulálnia kellett volna azzal, hogy milyen közlekedésrendészeti intézkedések, rendőri jelenlét, ideiglenes jelzőlámpa esetleges kihelyezése lenne szükséges a demonstráció balesetmegelőzési és közlekedésbiztonsági szempontú biztosításához. A gyülekezési jog legsúlyosabb korlátozásának, az előzetes megtiltásnak a szükségességét és arányosságát azonban a rendőrség nem indokolta ennek megfelelően.
A bírósági ítéletet itt el is olvashatod.
Első alkalommal értelmezte a bíróság az új gyülekezési törvényt, és rögtön azt kellett megítélnie, hogy a törvény egyik legvitatottabb passzusát megfelelően alkalmazza-e a rendőrség. Megnyugtató, hogy a Fővárosi Törvényszék komolyan vette alapjog-védelmi feladatát, a már jó ideje kialakított alkotmányossági követelményeket kérte számon, és gátat szabott annak, hogy a rendőrség a tiltakozás jogának csorbítására használja ki a túl tág törvényi felhatalmazását.
A perben a tüntetőket dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, jogsegély-szolgálatunk vezetője képviselte.