Mélyszegénységben élő embereket akarnak kilakoltatni egyes helyi önkormányzatok
Információink szerint egyes helyi önkormányzatok arra készülnek, hogy önkormányzati bérlakások mélyszegénységben élő lakóit kilakoltassák. A TASZ szerint elfogadhatatlan, hogy míg a banki lakáshitel-felvevőket „méltányosságból” nyújtott végrehajtási moratórium védi, addig a leghátrányosabb helyzetben élőkre ilyen védelem nem vonatkozik. Szervezetünk ezért az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához fordul.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információi szerint az ország több településén a helyi önkormányzatok arra készülnek, hogy önkormányzati bérlakások mélyszegénységben élő lakóit kilakoltassák, és az utcára tegyenek családokat, idős embereket és gyermekeket egyaránt. Az esetek többségében az önkormányzatok a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletek alapján formailag jogszerűen mondják ugyan fel a lakásbérleti szerződéseket (határozott idejű bérleti szerződés lejárta vagy lakbérhátralék miatti felmondás), de ezek a lépések és a végrehajtás kérése azonban az önkormányzatok diszkrecionális döntési jogkörén alapulnak, és számos szociálisan hátrányos helyzetű állampolgár hajléktalanná válását eredményezhetik.
Köztudomású, hogy a leköszönő kormány 2010. februárjában lakásárverezési és kilakoltatási moratóriumot léptetett életbe a gazdasági válság miatt fizetésképtelenné vált lakáshitel-adósok védelmére. A moratórium eredetileg április 15-éig védte volna a törlesztőrészleteket fizetni nem tudó hitelfelvevőket, azonban a kormány április 7-i döntéséből adódó új határidős szabályok miatt 2010 június 1-ig nem lehet bankhitel tartozás miatt végrehajtáson kívüli lakásárveréseket tartani Magyarországon. A kormányalakításra készülő Fidesz pedig azt ígéri, hogy meg fogja hosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot.
A TASZ álláspontja szerint {{elfogadhatatlan, hogy míg a banki lakáshitel-felvevőket a gazdasági válság miatt az állam által „méltányosságból” nyújtott végrehajtási moratórium védi a kilakoltatástól, addig a leghátrányosabb helyzetben élőkre – akik a lakásaikat bérbeadó önkormányzatok felé tartoznak – ilyen védelem nem vonatkozik}}, sőt, maguk a szociális ellátási kötelezettséggel rendelkező települési önkormányzatok a kilakoltatások kezdeményezői.
A kilakoltatásra váró gyermekes családok fedél nélkül maradásuk esetén kérhetik a családok átmeneti otthonában történő elhelyezésüket, ezzel azonban azt kockáztatják, hogy állami gondozásba veszik gyermekeiket, hiszen a gyermevédelmi szolgálatnak intézkedési kötelezettsége van olyan esetben, amikor a szülők azt nyilatkozzák, hogy nem tudják a családot elhelyezni.
A TASZ tudomása szerint számos esetben az illetékes önkormányzatok a lakásbérlőknek nem engedélyeztek részletfizetést illetőleg indokolás nélkül nem hosszabbították meg a lakásbérleti szerződéseket. Olyan esetben, amikor a kilakoltatás a bérlők hajléktalanná válását eredményezi, a TASZ álláspontja szerint az önkormányzatoknak szociális ellátási kötelezetteségük alapján kötelességük volna a bérlők számára részletfizetés engedélyezése vagy kisebb lakbérű önkormányzati bérlakás felajánlása, illetőleg a lakásbérleti szerződés meghosszabbítása.
A Társaság a Szabadságjogokért az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához fordul az önkormányzati kilakoltatások minél előbbi kivizsgálása céljából.
