Mennyibe kerül az atomerőmű bővítés?

Hamarosan megtudhatjuk a választ a fenti kérdésre, mivel a Tolna Megyei Bíróság április 27-én jogerősen az atomerőmű bővítését célzó szerződések nyilvánosságra hozatalára kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t.

Az ún. Teller-projekt keretében a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. megkezdte a bővítés megalapozását. Az Energia Klub Egyesület a projekt keretében kötött szerződéseket szerette volna megismerni, és ezért indított pert az adatszolgáltatást megtagadó cég ellen. Szakértői becslések szerint a tervezett bővítés összköltsége 2-3 ezer milliárd forintot is elérheti. Az ügyben korábban hozott első fokú ítélettel szemben a jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy a MVM-en keresztül a közvetett állami tulajdonban álló erőmű közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését. Nem fogadta el a bíróság az alperesnek az átláthatóságot teljesen ellehetetlenítő érvelését, miszerint kizárólag az állami tulajdonrész - pontosabban az azt megtestesítő részvények – értékesítésével kapcsolatos információk minősülnek közérdekű adatnak. Az elsőfokú határozatot megváltoztatva a Tolna Megyei Bíróság rámutatott, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó és szigorú állami ellenőrzés mellett működő atomerőmű közfeladatot lát el, ezért a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesíthető vele szemben. A nyilvánosság azonban nem eredményezheti műszaki ismeretek és technológiai eljárások aránytalan sérelmét, ezért az ilyen jellegű bizalmas adatok kitakarásával kell eleget tenni az ítéletben foglaltaknak. 

Egyértelműen közügynek számít, hogy mennyit költ az állam az ország energiaellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó erőműre. Az állami tulajdonú energiaszektor és különösen a fokozott biztonsági kockázatot jelentő atomenergia-termelés átláthatóságához kiemelkedő közérdek fűződik.” – mondata Baltay Levente, a jogi képviseletet ellátó Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.

A kiperelt adatokról az összefoglaló táblázatot itt elolvashatja!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Indul a kampány, ezeket teheted meg te a társadalmi változásért!

Holnap hivatalosan is megkeződik az április 8-i országgyűlési választások kampánya. Összegyűjtöttük a kampányhoz kapcsolódó legfontosabb dátumokat, és ezekhez olyan eszközöket is rendeltünk, amelyekkel bárki tehet a csalások ellen és aktívan részt vehet a választási eljárásban.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.