Mennyibe kerül az atomerőmű bővítés?

Hamarosan megtudhatjuk a választ a fenti kérdésre, mivel a Tolna Megyei Bíróság április 27-én jogerősen az atomerőmű bővítését célzó szerződések nyilvánosságra hozatalára kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t.

Az ún. Teller-projekt keretében a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. megkezdte a bővítés megalapozását. Az Energia Klub Egyesület a projekt keretében kötött szerződéseket szerette volna megismerni, és ezért indított pert az adatszolgáltatást megtagadó cég ellen. Szakértői becslések szerint a tervezett bővítés összköltsége 2-3 ezer milliárd forintot is elérheti. Az ügyben korábban hozott első fokú ítélettel szemben a jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy a MVM-en keresztül a közvetett állami tulajdonban álló erőmű közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését. Nem fogadta el a bíróság az alperesnek az átláthatóságot teljesen ellehetetlenítő érvelését, miszerint kizárólag az állami tulajdonrész - pontosabban az azt megtestesítő részvények – értékesítésével kapcsolatos információk minősülnek közérdekű adatnak. Az elsőfokú határozatot megváltoztatva a Tolna Megyei Bíróság rámutatott, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó és szigorú állami ellenőrzés mellett működő atomerőmű közfeladatot lát el, ezért a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesíthető vele szemben. A nyilvánosság azonban nem eredményezheti műszaki ismeretek és technológiai eljárások aránytalan sérelmét, ezért az ilyen jellegű bizalmas adatok kitakarásával kell eleget tenni az ítéletben foglaltaknak. 

Egyértelműen közügynek számít, hogy mennyit költ az állam az ország energiaellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó erőműre. Az állami tulajdonú energiaszektor és különösen a fokozott biztonsági kockázatot jelentő atomenergia-termelés átláthatóságához kiemelkedő közérdek fűződik.” – mondata Baltay Levente, a jogi képviseletet ellátó Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.

A kiperelt adatokról az összefoglaló táblázatot itt elolvashatja!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Századvég-akták II. - Tartottak az internetcenzúra bevezetésétől, de azért megcsinálták

Az internetcenzúra bevezetését nem övezte különösebb társadalmi vita, annak kiterjesztése kapcsán pedig már szakmai vita sem igazán alakult ki. Sőt, talán sokan még mindig nem tudják, hogy a hazai internetszolgáltatók blokkolni kötelesek a KEHTA adatbázisban szereplő weboldalakat.

Mi áll a Malév csőd hátterében? Most megtudhatja!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogerősen pert nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben 2014-ben, aminek eredményeképpen nyilvánossá vált a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum. A terjedelmes anyagot most elérhetővé tettük, hogy mindenki megismerhesse a Malév-csőd hátteranyagait.

A rektori fizetések nyilvánosságáról - Olvassa el az elsőfokú ítéletet!

Az Index egy újságírója 2009. júniusában közérdekű adatigényléssel fordult az összes, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által felügyelt, vagyis állami pénzből gazdálkodó egyetem és főiskola rektorához, hogy hozzák nyilvánosságra az egyetemi vezetők - a rektorok, a rektor-helyettesek és a dékánok - fizetését. A Fővárosi Bíróság ítélete szerint a rektorok fizetése közérdekből nyilvános adat.