Nem nyilvános az ENSZ Emberi Jogi Tanács felállításakor leadott magyar szavazat

Május 9-én állt fel az új testület, amely az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát váltja fel. A TASZ a Külügyminisztériumnál érdeklődött arról, hogy Magyarország milyen szempontok figyelembe vételével, mely államokra adta a voksát. Mint ismeretes, a Tanácsba olyan országok is bekerültek, amelyek igen súlyos emberi jogi jogsértésekért felelősek, mint például Azerbajdzsán, Kína, Kuba, Oroszország, Szaúd-Arábia.

Közérdekű adatigénylésünkben a következőket kérdeztük és kértük:



1. Magyarország delegációja az ENSZ közgyűlésen mely országokra szavazott az első, a második, illetve a harmadik választási fordulóban?



2. Milyen kritériumok szerint értékelték a jelölt országok emberi jogi helyzetét a választást megelőzően?



3. Kérjük, szíveskedjen a rendelkezésünkre bocsátani a fenti információkat tartalmazó dokumentumok másolatát, beleértve a magyar kormány illetékesei által az eljárás előtt és annak során készített feljegyzéseket, amennyiben azok kapcsolatban állnak azzal, hogy mit vettek figyelembe és hogyan értékelték azon országok emberi jogi helyzetét, melyekre Magyarország végül szavazatát adta.



A dr. Somogyi Ferenc nevében küldött válaszlevélben az ország diplomáciai érdekeire hivatkozva csak a 2. kérdésre kaptunk választ. Az alábbi levelet olvasva azonban a minisztérium szempontjai érthetők, szépen kirajzolódik az információszabadság egyik paradoxona: néha maga a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jogunk veszélyeztethet más demokratikus értékeket.



az ENSZ Emberi Jogi Tanács honlapja



az ENSZ Emberi Jogi Tanács tagjai

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Anomáliák, avagy hibák a Mátrixban

Az elmúlt hét legviccesebb TASZ-közeli történeteiből kettő áll alant. NBH-s postások? Utólagos végrehajtás? Smith ügynök a Mátrixból csak ingatná a fejét, mennyi szoftverhiba van a rendszerben…

Módosították az adatvédelmi törvényt

Már a köztársasági elnök aláírására vár az adatvédelmi törvény módosítása, amely a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó számos fontos szabályt érint. Pontosították a közérdekű adat fogalmát, változtak a személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívülre továbbításának szabályai. A jövőben a módosítás nyomán megtudhatjuk, hogy a közfeladatot ellátó személyek mennyit keresnek, és az Alkotmánybíróság által kifogásolt döntés-előkészítő, illetve belső használatú adatok definíció is kikerült a törvényből, hogy helyét egy a nyilvánosságot hasonlóan korlátozó szabálynak adja át.

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.