Nem titkolhatja az ELTE, hogy mennyit keresnek a HÖK-ös vezetők

A Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte az ELTE-t 2013. október 21-én, hogy adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek. A különböző egyetemek hallgatói önkormányzataival kapcsolatban régóta hangoztatott kritika, hogy működésük - és leginkább pénzügyeik - átláthatatlanok. A bíróság ítéletének köszönhetően egy lépést tettünk afelé, hogy ez a helyzet legalább egy kicsit változzon. 

A per előzményei még 2012 végére nyúlnak vissza, az ügyet azonban érdemben csak 2013 elején kezdte tárgyalni a bíróság. Az adatigénylés benyújtója Szabó Dániel volt, az Átlátszó Oktatás blog egyik szerzője, akinek jogi képviseletét a TASZ ügyvédje, Pető Márk, látja el. A felperes pernyertessége érdekében az eljárásban beavatkozóként részt vesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is. 

Az egyetem elsősorban azzal érvelt, hogy a HÖK nem lát el közfeladatot, másodsorban  pedig a felsőoktatási törvény adatkezelési és adattovábbítási szabályokat tartalmazó mellékletére hivatkozva kérték, hogy a Törvényszék utasítsa el a keresetet. Álláspontjuk szerint ez a melléklet speciális az információszabadság törvényhez képest, így még ha el is fogadnánk, hogy a HÖK közfeladatot lát el, a felsőoktatási törvény felülírja az infomációszabadságról szóló törvényt, ezért nem adhatnak ki semmilyen adatot. 

A szóbeli ítélet azonban megállapítja, hogy az ELTE perbeli védekezése ellenére a hallgatói önkormányzat ellát közfeladatot, működése közpénzből biztosított és így a tisztségviselőknek járó juttatások közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A TASZ álláspontja szerint ez volt az egyetlen jogilag alátámasztható következtetés, akárcsak az állami cégek vezetőinek fizetése esetében. 

Többek között a HÖK elnöke, az elnökhelyettesek, a kari lap (Jurátus) főszerkesztője egyértelműen munkát végez, a tisztsége betöltésével összefüggésben fizetést kap, akármilyen ösztöndíjnak, juttatásnak nevezzük is azt. Márpedig ezt a fizetést közpénzből kapják, így nem titkolható ennek összege sem. 

A per tárgya volt még többek között a ELTE jogi kara hallgatói önkormányzatának több évre visszamenő zárszámadása, amiről megállapította a bíróság, hogy ugyan a HÖK alapszabálya valóban zárszámadásról rendelkezik, de ilyet sem a HÖK, sem (költségvetési szervként) maga az ELTE sem készít. Ehelyett az államháztartásról szóló törvény szerint úgynevezett beszámolót kell tennie, melyet a per során az egyetem ki is adott, nyilvánosan is elérhető. Az ügy még sok részletkérdést tartalmaz, melyet azonnal megismerhetővé teszünk, amint az írásbeli ítélet a rendelkezésünkre áll. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.