Önvizsgálatra kényszerül a Vám- és Pénzügyőrség

Július 2-ig adott határidőt a Fővárosi Bíróság a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának, hogy vizsgálja felül a belső utasítások titkosításának és kezelésének gyakorlatát. Olvassa el jogfejlesztő adatigénylésünk részleteit!

A vám- és pénzügyőrök mindennapos szolgálatteljesítésük során többek között a vezetők által kiadott utasítások alapján járnak el. Az utasítás a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében az állami rányítás egyéb jogi eszközének minősül. A Társaság a Szabdságjogokért szeretné elérni, hogy ezek a dokumentumok elérhetőek legyenek az állampolgárok számára, hiszen e szabályok a közhatalom gyakorlásának módját szabályozzák. Adatigénylésünkre adott válaszában a VPOP sok utasítást kiadott, azonban az adatok nagy részét „nem publikusnak” minősítette. A jogi szabályozás kizárólag akkor engedi meg közérdekű adatok kiadásának megtagadását, ha az bűnüldözési érdeket sértene.

Az ügyben tartott első bírósági tárgyaláson kiderült, hogy a VPOP „reflexszerűen” élt ezzel a felhatalmazással, s ezért rengeteg olyan dokumentumot „nem publikusnak” minősített, amely címe alapján nem hozható kapcsolatba bűnüldözési érdekkel. Két érdekes példa a sok száz, szmámunkra gyanús elnevezű utasítás közül: a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség által adományozott üzemanyagkártyák használatáról szóló 23/2008. szóló utasítás; Kábítószer kutató kutyák kiképzéséhez szükséges kábítószerrel történő ellátásról szóló 124/2006. számú utasítás.
Tekintettel arra, hogy komoly terjedelmű joganyagról van szó, a tárgyaláson megegyezés született arról, hogy a VPOP a következő, július 2. napján tartandó tárgyalásig felülvizsgálja az utasítások elzárásának indokoltságát, és ezzel párhuzamosan egy deregulációs folyamatot indít el. A bíróság végzésében felhívta a VPOP jogi képviselőjének a figyelmét arra, hogy jelölje meg azokat az utasításokat, amelyeket a felülvizsgálat ellenére sem tart kiadhatónak, és ezekhez – a tényleges tartalom feltárása nélkül – fűzzön rövid indoklásokat, amelyekből kiderül, hogy igazolt-e a bűnüldözési érdek.

Adatigénylésünk és a per nyomán remélhetőleg rendeződik a VPOP minősítési gyakorlata, s bűnüldözési érdeket nem sértő normák minden állampolgár számára hozzáférhetőek lesznek.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Luxembourgi főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar civilellenes törvény

A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt.

118 civil szervezet kiáll a helyi közösségekért, a békés Magyarországért dolgozó civilekért

A kormány után az elmúlt héten több városban immár választott önkormányzati tisztségviselők is támadást indítottak a közösségek és a magyar társadalom érdekében dolgozó civil szervezetek ellen, megkérdőjelezve hitelességüket és veszélyeztetve működésüket. Mi, a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat és embereket segítő civil szervezetek kiállunk a megtámadottak mellett, és elutasítjuk a megbélyegző törekvéseket. Magyarország közös ügye, hogy a civil szervezetek szabadon, megfélemlítés nélkül dolgozhassanak, és segíthessék a helyi közösségeket.

A szabadságjogok és a költségvetés

A TASZ számára axióma: a klasszikus szabadságjogok érvényesülése a nemzetgazdaság adta kereteken belül minden máshoz képest elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nyugati világban az államok elköteleződnek az alapjogok védelmének eszméje mellett, ebből pedig az következik, hogy nemcsak elismerik az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, hanem azok tiszteletben tartása és védelme az elsőrendű kötelességük. Minden kormányzati intézkedésnek vagy ezen elsőrendű kötelességet kell szolgálnia, vagy pedig az egyéb célú kormányzati intézkedések ezen kötelezettség adta kereteken belül, ezek teljesítését követően elfogadhatók. A kormányzás mikéntjének megválasztásában a kormányzatnak nagy szabadsága van, úgy azonban nem kormányozhat, hogy azzal az alapvető jogokat megsérti vagy nem tesz megfelelő intézkedéseket az alapvető jogok védelme, érvényesülésük előmozdítása érdekében.