Példás gyorsasággal – atomerőmű v. nyilvánosság

A Szekszárdi Városi Bíróság az információszabadság alkotmányos elveit érvényesítve újabb, az atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok közlésére kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t.  

Az ún. Teller-projekt keretében a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. megkezdte a bővítés megalapozását. Az Energiaklub a projekt keretében kötött szerződések és hatástanulmányok nyilvánosságra hozatala érdekében indított pert.

A keresetet a jogi képviseltet nyújtó TASZ tavaly decemberben terjesztette elő. Pár nappal a kereset benyújtását követően az alperes részben teljesítette az adatszolgáltatást, ezért a per tárgya szűkült az eredetileg 17 pontból álló adatigényléshez képest. A Szekszárdi Városi Bíróság a mai napon hozott, nem jogerős ítéletében helyt adott a keresetnek.

A bíróság teljes mértékben figyelembe vette, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáért folytatott peres eljárásokat soron kívül kell lefolytatni, és ez nem csupán a tárgyalás kitűzésére, hanem a pervezetésre is vonatkozik. Egyértelmű, hogy egy demokratikus társadalomban az atomerőmű bővítése közügy: egyrészt az atomenergia termelés állami monopólium, így közfeladat; másrészt közpénzből finanszírozzák a beruházást (becslések szerint a tervezett bővítés összköltsége 2-3 ezer milliárd forintot is elérheti.); harmadrészt komoly környezet- és egészségvédelmi kockázatot jelent. Ahhoz, hogy értelmes vitát lehessen lefolytatni a bővítésről, naprakész információkra van szükség: a közérdekű adatok nyilvánossága a társadalmi vita előfeltétele. Érdemi érveket a beruházásról csak akkor tud kifejteni az állam energiapolitikáját monitorozó felperes civil szervezet, ha az aktuális vitához kapcsolódó adatokat tanulmányozhat. Éppen ez a magyarázata az információszabadság törvényben előírt soron kívüliségnek: az adatkezelő állami szerv a perbeli magatartásával ne szabotálhassa el a társadalmi vitát, hiszen az információ az idő múlásával veszít az értékéből. A bíróság ezért helyesen járt el, amikor a Paksi Atomerőmű Zrt. jogi képviselőjének a tárgyaláson előterjesztett, további nyilatkozattétel szükségességével indokolt halasztási kérelmét elutasította. A bíróság – összhangban egy korábbi, jogerős ítélettel – kiemelte, hogy a közvetett állami tulajdonban álló erőmű közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését. Nem fogadta el a bíróság az alperesnek az átláthatóságot teljesen ellehetetlenítő érvelését, miszerint kizárólag az állami tulajdonrész - pontosabban az azt megtestesítő részvények – értékesítésével kapcsolatos információk minősülnek közérdekű adatnak.

Egyértelműen közügynek számít, hogy mennyit költ az állam az ország energiaellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó erőműre. A Szekszárdi Városi Bíróság ítélete remélhetőleg már elsőfokon jogerőre emelkedik, és nem húzza az alperes el az eljárást fellebbezéssel egy jogilag teljesen egyértelmű ügyben.” – mondata Baltay Levente, a jogi képviseletet ellátó Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.

A korábban kiperelt adatokat erről az oldalról letöltheti!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.